Algoritmusdiktatúra

Asimov Logika című művében egy öntudatra ébredt robot silány készítményeknek nevezi az őt összeszerelő embereket. Életünk egyre több területét irányítják algoritmusok és az algoritmikus gondolkozás szabályai. Ikonikus pillanata volt a gépi intelligencia térnyerésének az, amikor Kaszparovot 1997-ben legyőzte az IBM számítógépe. A labdarúgásban a videóbíró bevezetésével megszűnt a bírók mérlegelési jogköre bizonyos esetekben, megszületett a VAR-tizenegyes kategóriája. Az Amazon raktárosainak megfelelő hatékonyságát „robot-hajcsár” algoritmusok követik, akik az adott munkahely sorsa fölött már elbírálási jogkörrel is rendelkeznek. A tőzsdei kereskedésben többek között a magasfrekvenciás villámkereskedés térhódításához kell alkalmazkodniuk a befektetőknek, ami a nagyobb megbízások tisztán emberi végrehajtását nehezíti meg. Embernek az algoritmus és a robot lett a farkasa? És hol van még a folyamat vége?

picture

„Nézzenek végig magukon – magyarázta. – Nem lebecsülésképpen mondom, de nézzenek csak végig magukon! Az anyag, amelyből készültek, puha és petyhüdt, nem tartós és nincs benne erő. Energiáért olyasféle szerves anyagok elégtelen oxidálódásához kell folyamodnia, mint az ott. – És ujjaival helytelenítőleg Donovan szendvicsének maradványaira mutatott. – Amellett maguk időnként kábulatba esnek, s a hőmérsékletben, légnyomásban, nedvességben vagy sugárzásban bekövetkezett legkisebb változás is károsan befolyásolja képességeiket. Egyszóval maguk silány készítmények. Ezzel szemben én tökéletes gyártmány vagyok. Közvetlenül nyelek le elektromos energiát, és csaknem százszázalékos hatékonysággal használom fel. Erős fémből készültem, állandóan öntudatnál vagyok, és a legszélsőségesebb külső körülményeket is könnyedén elviselem. Ezek tények, s ha hozzáteszem azt a bizonyításra nem szoruló tételt, hogy semmi sem teremthet önmagánál tökéletesebbet, akkor mindez együtt halomra dönti a maguk csacska hipotézisét.”

Isaac Asimov Logika című novellája 2015-ben zajlik (a szerző írása 1941-ből származik). Powell és Donovan egy űrállomáson robotokat szerelnek össze, amik precízen tudnak az űrből energianyalábot a Földre irányítani. A fenti idézet a ZSN-I. újfajta robottól származik, aki nem hiszi el a két embernek, hogy egy hete ők szerelték össze. A Zseninek becézett robot az idézetből látható módon nagyságrendekkel fejlettebb egyednek tartja magát az őt összerakó embereknél Asimov írásában.

Az emberiség sajnos nem fejlődött akkorát az energiaellátásában, mint amit Asimov közel 80 éve gondolt, ám a robotok és az élet egyre több területét átható algoritmusok nemcsak köztünk élnek, hanem beállításaikkal egyre jobban befolyásolják mindennapjainkat.

Az emberiség algoritmusokkal, gépi intelligenciákkal és robotokkal történő együttélésének és versengésének ikonikus pillanata volt 1997-ben, amikor Garri Kaszparov, akkori sakkvilágbajnok vereséget szenvedett az IBM Deep Blue nevű sakkprogramjától. Az alábbi videó 4:15-től látható 30 másodperce nagyon kifejező:

Szakmája legkiválóbb embere kapott itt ki a hozzá képest végtelen számítási kapacitástól. Egy örökkévaló pillanat, amikor egy addig ismeretlen szisztéma kicsinálja a korábban nagyon magabiztos embert. Kaszparov 22 évvel ezelőtti veresége óta nemcsak a sakkprogramok fejlődtek óriásit. Legyen szó a kínai megfigyelőrendszerről, a politikai kampányok Facebookon folytatott targetált marketingjéről, vagy az egyik pénzügyi termék ára által egy másikban generált algoritmusos kereskedési döntésről, az algoritmusok által diktált mechanizmusok egyre több embernek adnak sakkot és mattot.

Ez a spori mindent és másképpen lát

A labdarúgásban a videóbíró (VAR) széleskörű bevezetése a 2018-as világbajnokságon kezdődött. Viszonylag rövid idő telt el azóta, ám egyértelműen kijelenthetjük, hogy a VAR használata létrehozott egy új kategóriájú tizenegyest, amit nevezhetünk VAR-tizenegyesnek. A VB-döntőben a horvát Perisic kezezése 1-1-es állásnál, illetve a PSG-ben játszó Kimpembe utolsó perces kézmozdulata a Bajnokok Ligájában a Manchester United elleni nyolcaddöntőben döntően befolyásolta a két párharc végkimenetelét. Mindkét esetben egy kis szerencsétlen mozdulattal sodorta a játékos a kezét akaratlanul a labda útjába. Egyikük sem gólt akadályozott meg. Régen a bírók – ha egyáltalán látták a történteket – mérlegeltek és a játék szellemében továbbot intettek. A videóbíró bevezetésével és a több szögből történő elemzéssel ez a játékvezetői mérlegelési jogkör mostanra megszűnt. Eláll a kéz a testtől? Mozdul egy kicsit? Ha igen, akkor jöhet a 11-es. Nem számít, hogy 15 méterrel ment volna mellé a labda, vagy hogy éppen a világbajnoki döntőt vagy egy BL-párharcot dönt el. Az említett két tizenegyes óta egyre többet láthatunk a kezét a háta mögé szorítva blokkoló védőt a 16-oson belül. Diktál a FIFA játékvezetői bizottságának algoritmusa…

Friss híradások szólnak napjainkban az Amazon raktáros „hajcsár” algoritmusairól. A vezető online kiskereskedő cég kiterjedt adatgyűjtést és adatelemzést végez 125 ezer raktáros munkavállalójáról. Az Amazon tisztán algoritmikus robot-munkavezetői az alkalmazottak minden másodpercét nyomon követik. Mérik az egyes munkavállalók teljesítményét, és amennyiben az adatok nem felelnek meg a követelményeknek, akkor először sárga lapos figyelmeztetésben részesítik a paraméterek alapján lógós kategóriába kerülő raktárosokat. Ha ez nem elég a magasabb munkakedvhez és teljesítményhez, akkor jön a piros lappal felérő elbocsátás, amit továbbra is a teljesen automatizált adatelemző rendszer végez. Például a 2.500 főt foglalkoztató Baltimoreban lévő raktárból 2017. augusztusa és 2018. szeptembere között 300 főállású raktárost bocsátottak el a „robot-hajcsárok” nem hatékony munkavégzés miatt. És akkor még nem beszélünk a nem túl távoli jövőről, amikor jönnek majd például a Boston Dynamics raktáros robotjai, akik így pakolásznak:

Kihalás a tőzsdei kereskedők világában

A Floored című dokumentumfilm a Chicago Mercantile Exchange történetéből mutatja be azt az 1997-ben induló részt (ekkor indult el az elektronikus kereskedés), amikor még 10.000 ember dolgozott a világ egyik vezető árutőzsdéjén. A film 2009-es forgatására ez a szám már a tizedére csökkent, pedig a fejlett magasfrekvenciás villámkereskedő algoritmusok még csak ekkor kezdték el bontogatni virtuális szárnyaikat. Ha létezik a világon már napjainkban az életnek olyan területe, ahol él és virul az algoritmus diktatúra, akkor az a tőzsdei kereskedés területe. Ez a kereskedők világában több kipusztulási hullámhoz vezetett és vezet mind a mai napig.

Az első kipusztulási hullám a filmben bemutatott módon a fizikailag bonyolított kereskedésben érintett üzletkötőket érintette. Villámgyorsan szűnt meg szinte mindenütt a világon a nyílt kikiáltásos kereskedés, hogy átadja helyét az interneten keresztül összekötött számítógépes hálózatnak. A 2000-es évek elején sok vezető börzén egyszerre léteztek a különféle kereskedési keretrendszerek, amik kiváló lehetőséget kínáltak az úgynevezett skalpolási kereskedési technikák alkalmazóinak. Észak-Amerikában több ezer, több tízezer kereskedő igyekezett ekkoriban gyors arbitrázsügyletek segítségével 1-2 centtől megszabadítani akár napi több száz kötésben több ezer és tízezer részvényben kötésenként például a market-makereket. A páréves humán skalpolási aranykor a 2008-as válsággal egyidejűleg azonban szinte az egyik napról a másikra ért véget.

Ekkoriban szabadították rá a piacra félelmetesen szofisztikált algoritmusaikat a magasfrekvenciás villámkereskedők (HFT, high frequency trading), akik az idő igazi uraivá váltak a tőzsdéken. A másodperc milliomod részén dolgozva értek el ők időbeli előnyt minden más befektetővel szemben, ami által az első körben a korábbi humán erőforrást alkalmazó skalpoló rendszer haszonélvezőit ítélték halálra. Tevékenységük eredményeképpen a magas tőzsdei forgalmak mögött meglévő amerikai részvénypiaci likviditás hirtelen puszta illúzióvá változott. Immár egy évtizede tart ennek a szisztémának az uralkodása egyre több piac felett, ahol robotok „tiki-takázása” borzolja szét az emberi erőforrással kereskedők idegeit.

picture

Villámfiúk, akik milliszekundumok alatt skalpolnak a piacon

A részvénypiacokon a mostani, októberi-novemberi-decemberi turbulenciában megfigyelhető villámgyors esések és emelkedések egy jelentékeny része az eleve meglévő befektetői idegességnek a nagysebességű villámkereskedés (HFT) által felnagyított és felsokszorozott hatása.

Ez egy másik liga…

Az egyre fejlettebb számítógépek és a mesterséges intelligencia karöltve ezzel a folyamatos időelőnyben lévő magasfrekvenciás villámkereskedéssel egy évtized alatt teljesen átrendezte azt az árképzési mechanizmust, amit értéktőzsdének hívunk. Mindehhez hozzávéve a jegybanki pénzpumpát és a passzív befektetések töretlen térhódítását észlelhető az, hogy napjaink kereskedési dinamizmusa körülbelül annyira hasonlít a 15 évvel ezelőttihez, mint egy mai Bajnokok Ligája focimeccs egy 1950-es évekbeli archív futball felvételre. Ez is kereskedés, az is kereskedés, ez is labdarúgás, az is labdarúgás, csak teljesen másról beszélünk.

A kereskedést eleinte csak segítő algoritmusok napjainkban már döntéseket is hoznak egyre nagyobb számban, ami döntő kihatással van az árfolyamok alakulására. Ahogy a globalizációban a beszállítói láncokon keresztül a különböző lokális piacok összekapcsolódtak, úgy alakultak át a különböző kereskedett instrumentumok árjegyzési és árképzési mechanizmusai is. Az összekapcsolt globális értékpapírpiacokon kiemelt instrumentumok árfolyamának az alakulását figyelik minden pillanatban a kereskedési algoritmusok, hogy beállításaikkal reagáljanak egy mozgásra valami másnak az árában. Méghozzá lehetőleg villámgyorsan. Ez gyakorta vezet ahhoz, hogy mindenki egy irányban áll az adott termékben, pokoli nehézzé téve a kontrajátékos kereskedők életét.

Napjaink legnagyobb problémáit mégsem ezek az eltűnő korrekciókra vadászó kontrajátékosok élik át, hanem az értékalapú befektetők. Az algoritmusok uralkodásának és eluralkodásának a legfőbb következménye az aktuális piacokon az, hogy a momentum uralkodik az érték felett. Ez igen súlyos veszteségekbe kergeti a trendfordulókra korán spekulálók életét. Napjaink befektetési világában már az algoritmusok diktálják az emelkedésre és az esésre történő tőzsdei spekuláció és befektetések időzítését. Ugyanúgy, ahogy az Amazon raktáraiban a „robot-hajcsárok” a WC használatának a lehetőségét…

(Címlapkép: I am R. / Flickr)

Jelen blogbejegyzés a szerző magányvéleményét tükrözi, ami nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Villámfiúk, akik milliszekundumok alatt skalpolnak a piacon

Olvasási idő: 6 p
A részvénypiacokon a mostani, októberi-novemberi-decemberi turbulenciában megfigyelhető villámgyors esések és emelkedések egy jelentékeny része az eleve meglévő befektetői idegességnek a nagysebességű villámkereskedés (HFT) által felnagyított és felsokszorozott hatása.
picture

Tömeges munkanélküliség a robotok korában?  

Olvasási idő: 4 p
A szingularitás, a valódi általános mesterséges intelligencia még nagyon messze van. A robotizáció százmilliós nagyságrendben szüntethet és alakíthat át munkahelyeket, de az ipari forradalomhoz hasonlóan most sem tudjuk, milyen új, eddig elképzelhetetlen munkakörök jönnek majd létre.
picture

Robotok és a mesterséges intelligencia

Olvasási idő: 5 p
A munkanélküliség fő oka a jövőben sem a robotizáció, hanem például a rugalmatlan oktatás és a korrupció lesz.