Mi lesz a techcégekkel a mexikói határfal árnyékában?

Komoly belpolitikai csata zajlik az Egyesült Államokban a mexikói határfal felépítésével kapcsolatban. Mindeközben a nagy zajjal járó falépítés-nemépítés árnyékában a magasan kvalifikált külföldi munkaerő – melyre a vezető technológiai vállalatoknak égető szüksége van – Egyesült Államokba történő beutazási körülményei nehezedtek, nehezednek. Márpedig a globális csúcsversenyben csúcsemberekre van szükség, amit még teljes globális merítéssel is szinte lehetetlen biztosítani. Az utolsó szervezet, aki helyi srácokkal győzött egy világszerte követett versenyfutásban az FC Barcelona tíz évvel ezelőtti focicsapata volt. Ehhez viszont szükségük volt egy szalvétára írt szerződésre. Így jutottak hozzá a valaha volt legjobb sajátnevelésű játékosukhoz. Satya Nadella 1990-ben egy volt a nagyon sok szépreményű indiai IT-szakember jelölt közül, aki azért érkezett az Egyesült Államokba, hogy ott fejezze be az egyetemi tanulmányait. Ma a Microsoft brutálisan sikeres vezérigazgatójaként ő az amerikai álom legnagyobb megtestesítője. De vajon a mostani szabályok mellett tanulhatna-e egyáltalán az USA-ban? Vagy ott maradhatna-e az egyetem után dolgozni?

picture

Valdés (saját nevelés) – Puyol (saját nevelés), Touré (9 millió euró), Piqué (saját nevelés), Sylvinho (2 millió euró) – Busquets (saját nevelés), Xavi (saját nevelés), Iniesta (saját nevelés) – Messi (saját nevelés), Henry (24 millió euró), Eto’o (24 millió euró).

Még nincs tíz éve annak, hogy az imént felsorolt kezdő tizeneggyel 2009. május 27-én az FC Barcelona, a klubikon Guardiola edzősködése mellett megnyerte a Bajnokok Ligája döntőjét a római Olimpiai Stadionban. Hét saját nevelésű játékos, két 10 millió euró alatti igazolás és két 10 millió euró feletti árú játékos.

TALÁN EZ VOLT A TÖRTÉNELEM UTOLSÓ OLYAN ESEMÉNYE, HOGY EGYRE GLOBALIZÁLTABB VILÁGUNKBAN EGY CSÚCSKATEGÓRIÁS VERSENYHELYZETBEN „A HELYI SRÁCOK” SORRA VERTÉK EL A GONDOSAN ÖSSZEVÁSÁROLT ÉS ÖSSZEVÁLOGATOTT VERSENYTÁRSAIKAT.

A mostani katalán keretből egymaga Dembélé került kétszer annyiba, mint a 2009-es kezdő teljes „bekerülési értéke”.

Kell egy csapat – de a legjobbakból

A római döntő óta eltelt közel tíz év alatt a kemény globális versenyhelyzetben lévő gazdasági és szórakoztatási területeken már lehetetlenné vált a barcelonai csoda megismétlése. A világgazdaság és a kiemelt sportok csúcsán olyan versenyhelyzet állt elő, ahol tíz kulcspozícióból két-három poszt „saját nevelésű” szakemberrel való betöltése már elégedettséggel töltheti el az adott vállalat vagy sportegyesület menedzsmentjét. A többi hét-nyolc emberért pedig egyrészt óriási pénzeket kell fizetni, másrészt globális hajtóvadászatot kell folytatni. Nemrég egy mezei Emirates járaton újságolta el a kapitány a felszállás előtt, hogy a személyzet 12 nemzet fiaiból és lányaiból áll össze. És hol van még egy mindennapi repülőjárat a globális csúcsversenytől.

A GLOBÁLIS CSÚCSEMBEREKÉRT FOLYTATOTT NEMZETKÖZI VERSENYFUTÁS TORONYMAGAS NYERTESE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK IMMÁR SOK-SOK GENERÁCIÓ ÓTA.

Mesteri szinten űzik évtizedek-évszázadok óta az úgynevezett agyelszívást a világ szinte minden tájáról. Napjaink amerikai gazdasági és technológiai erőfölénye is nem kis részben ennek a jelenségnek az eredménye. Sokan, akik úgy érezték, hogy rossz helyre születtek, üldöztettek, vagy csak a helyinél jóval nagyobb potenciált láttak magukban, felkerekedtek, hogy megvalósítsák az amerikai álmot.

Amerika álom, amerikai recept

Po Bronson 1995-ös Bankvilág vitriolban című könyve egy kötvénykereskedő cég szemszögéből mutatja be zseniálisan a tőkepiacok világát. Valahol a könyv közepén Ordas Jack, a kereskedési vezető az alábbi keresetlen szavakkal mutatja be az amerikai bevándorlási politika lényegét egyik megszeppent kötvénykereskedőjének:

„Ebben az országban (USA) annyi az elnyomás elől idemenekült bevándorló, mint a nyű, és mindegyik azért jön, hogy végre kereshessen egy kicsit. Mi mindig tárt karokkal vártuk őket, és amíg be nem csukjuk az orruk előtt a kaput, addig élni és virulni fog a gazdaság. A jövő héten, mondjuk, az afgánok, a szudániak vagy az amazonasiak kéredzkednek be hozzánk. Tökmindegy. Ha az otthoni represszió, opresszió vagy depresszió miatt hagyják el a hazájukat, mi szívesen befogadjuk őket. A fenébe is, Geeder! Te nem tanultál történelmet? Mindig akadnak újabb és újabb bevándorlók, akik hajlandók bagóért melózni, így mi, akik előbb értünk ide, mint ők, tisztességesek maradhatunk, résen lehetünk, nehogy mások lekörözzenek és agyondolgozhatjuk magunkat. A legmohóbb, legfalánkabb, legenergikusabb románok már itt is vannak. Rég lefölöztük a javát, elszipkáztuk az igazi tehetségeket. Gondolkozz ember! Ez Amerika! Amíg bárhol a világon elnyomás van – amíg bárhol tizenketten alszanak egy ágyban, hangyát zabálnak, és húgyot isznak -, addig mi leszünk az élet császárai.”

A könyv megírása óta eltelt 24 év és az Ordas Jack által vázolt helyzet gyökeresen változóban van. A Trump adminisztráció egyik leglátványosabb intézkedési terve az illegális bevándorlás visszaszorítása. Ennek fő szimbóluma a mexikói határra húzandó fal, melynek megépítéséért a regnáló elnök valószínűleg mindent meg fog tenni, legyen szó akár a részleges kormányzati leállásról vagy a szükségállapot bevezetéséről. A fal sorsa még billeg, ám a politikai viták közepette észre kell vennünk, hogy az elmúlt két és negyed évben az USA által alkalmazott beutazási korlátozások jelentősen megszigorodtak.

Juan Antonio Guerrero Martinez, a Roma című Netflix által forgalmazott film egyik mexikói szereplője. Az alkotást a 2019. február 24-i gálára 10 Oscar-díjra jelölték. A Netflix hatalmas kampányt szervezett a film promótálásának, amin Martinez sokáig nem tudott részt venni, mivel háromszor utasították vissza a vízumkérelmét. A negyedik próbálkozás úgy tudott sikerrel járni, hogy a Netflix intézett a mexikóvárosi amerikai nagykövetségen beutazási engedélyt a színésznek.

Egy vízumkorlátozás tőzsdei hatása

Amikor 2016. novemberében Donald Trumpot megválasztották elnöknek a piacok eufórikus emelkedéssel reagáltak, ami töretlen felfelé menetelként 2018. januárjáig tartott. Az első hetek reakciójában a nagy emelkedések mellett volt egy piaci szegmens, ahol viszont szemben a piaccal beleadtak a részvényekbe. Ez a nagykapitalizációjú technológia volt. A 2016-os év novemberének Trump megválasztására adott elsődleges részvénypiaci reakciója a következő volt az S&P 500 indexben:

Ezzel szemben az Alphabet/Google (GOOGL) részvényekkel ez történt:

Az Amazon részvényeseinek sem volt jobb novemberjük:

A GOOGLE ÉS AZ AMAZON PAPÍRJAIHOZ HASONLÓ TELJESÍTMÉNYE ÉS ALULTELJESÍTÉSE VOLT AZ APPLE, A FACEBOOK ÉS AZ ALIBABA RÉSZVÉNYEKNEK IS. ENNEK AZ OKA A TRUMP ÁLTAL 2016. NOVEMBER 10-ÉN BELENGETETT H-1B TÍPUSÚ MUNKAVÁLLALÓI VÍZUMOK KORLÁTOZÁSA VOLT.

A H-1B vízum a tech-cégek által kedvelt beutaztatási forma a magasan kvalifikált külföldi munkavállalóik számára.

„Egyszer és mindenkorra véget vetek a H-1B vízumok által megvalósuló olcsó munkavállalói programnak, és bevezetek egy ellentmondást nem tűrő követelményt arra vonatkozólag, hogy amerikai munkavállalókat kelljen felvenni a cégeknek először, szemben a vízum és bevándorlási programban érkezőkkel. Nincs kivétel.”

Ezt még a kampányban mondta Trump 2016. márciusában. A 2013-ban és 2014-ben kiosztott H-1B munkavállalói vízumok 68%-át indiaiak kapták, akikre elementáris szüksége van az amerikai IT-szektornak. A 2015-ös évben 133 ezer indiai diák tanult az Egyesült Államokban, akik számára egyre nehezebb a vízumok korlátozása miatt az egyetem után munkát vállalni.

Mindeközben a technológiai szektorban tombol a magasan kvalifikált munkaerőért folyó harc. Rengeteg a betöltetlen állás, mert a cégek egyszerűen a teljes globális merítésből sem találnak megfelelő számú és minőségű IT-szakembert. A vezető technológiai cégek számára ezért a szigorodó amerikai beutazási szabályok szűkebb jövőbeli szakember merítési lehetőséget jelentenek. Erre reagált a piac 2016 novemberében. Később a 2017-es és 2018-as tech-részvények által vezetett részvénypiaci eufóriában teljesen megfeledkeztek erről.

Messi és Satya Nadella története

Egy pillanatra térjünk vissza az írást nyitó FC Barcelonához, és a 2009-es összeállítás kakukktojásához. A jelenleg 72 éves Carles Rexach immár közel 60 éve szolgálja az FB Barcelona labdarúgó klubját. Játékosként 1965 és 1981 között 328 mérkőzésen 81 gólt rúgott. Utána volt edző, segédedző, technikai vezető és elnöki tanácsadó is a klubnál. Egy a Guardiennek 2014-ben adott interjújában mosolyogva mondta, hogy a katalán klubtörténelemben komoly helyet érdemelt ki. Nem az imént felsorolt játékosi és szakvezetői cselekedeteiért, hanem azért, hogy 2000. decemberében leigazolta az FC Barcelonának az akkor 13 és fél éves Lionel Messit. Akkoriban még nem igazoltak ilyen fiatal külföldieket a vezető focicsapatok. A Messinek csapatot kereső apuka ekkorra már nagyon elfáradt az argentin csapatok elutasításaitól (havi 900 dollárba kerülő növekedési hormon kezelésre volt szüksége a fiatal Messinek, amit az akkori argentin válságban nem akartak a helyi klubok kifizetni) és az elhúzódó barcelonai tárgyalásoktól. Már indult volna vissza a család Argentínába, amikor Rexach egy szalvétán (!) saját hatáskörben néhány mondat kíséretében szerződtette Messit. Ekkor az apuka megnyugodott. A többi már történelem. Így lett a helyi fiúk között egy globális világból érkező saját nevelésű gyöngyszem Lionel Messiből az FC Barcelonában. Rexachnak nálam szobor járna a Camp Nou előtt…

Satya Nadella 1967-ben született Hyderabad városában, Indiában. Apja adminisztrációs szolgálatot végző közalkalmazott, anyja pedig szanszkrit tudós volt. A Mangalore University technológiai intézetében villamosmérnökként szerzett főiskolai diplomát. Egyetemi tanulmányait már az Egyesült Államokban fejezte be. A University of Wisconsin-Milwaukee állította ki számára az egyetemi diplomát immár komputer tudományból 1990-ben.

Nadella 1992-ben kezdett el a Microsoftnál dolgozni. A céges ranglétrán 22 év alatt jutott el a csúcsra, amikor 2014. február 5-én a Microsoft vezérigazgatója lett. A cég teljes tőzsdei élettörténete ezen a napon így mutatott havi gyertyákkal az 1986-os bevezetés óta:

A kilencvenes évek aranykorát lezáró ezredfordulós mánia után következett egy bő évtizedes pangás, amiből a felhőszolgáltatással igyekezett kitörni az ezt a részleget addig vezető Nadella segítségével a Microsoft. A kinevezés óta eltelt öt év egy brutális sikertörténet a Microsoft számára. Satya Nadella átvezette Bill Gates cégét a Windows korszakból a felhőkorszakba. A befektetők vastapsa nem maradt el, ők a részvényárfolyamot lőtték fel a felhők szintjére, amint az elmúlt 25 év grafikonján ez látható:

Az árfolyam 32 dollárról 108 dollárra emelkedett öt év alatt. A Nadella-korszakban a Microsoft részvényei 56%-kal teljesítették felül a Nasdaq-100 technológiai indexet.

„A történetem egyértelműen az amerikai találékonyságról szól, és hogy a technológia elért ott, ahol felnőttem. A Microsoft technológiája nélkül nem álmodtam volna meg az amerikai álmot, és az Egyesült Államok felvilágosult bevándorlási politikája nélkül nem tudtam volna megélni az amerikai álmot. Szóval egészen biztosan mindig is ki fogok állni amellett, ami lehetővé tette, hogy így alakuljon az életem története, ami nagyon egyedien amerikai történet. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne értenénk meg vagy ne tartanánk tiszteletben a biztonságot, az államhatárokat és minden mást. Egyedül az a fontos, hogy olyan szabályok jöjjenek létre, amelyek az Egyesült Államok érdekében állnak.”

Ezt Satya Nadella mondta egy indexes interjúban két évvel ezelőtt, amikor Magyarországon járt. Mindeközben a 2018. áprilisi számok alapján 190.098 igénylés érkezett tavaly a H-1B munkavállalói vízumra. Ebből a szabályok értelmében 85.000 igénylést fogadnak el. Az alábbi interjúban Eric Schmidt az elmúlt húsz év legbutább amerikai politikájának tartja ezen vízumtípus darabszámának a limitálását:

A mexikói határra húzandó falat csak egy szimbólumnak tekintve, a tőzsdék világából nézve a legkomolyabb kérdés napjainkban az, hogy milyen hatással lesznek a vezető technológiai cégek eleve meglévő magasan kvalifikált szakemberhiányos helyzetére a várhatóan szigorodó beutazási korlátozások.

A GLOBALIZÁCIÓ LEGNAGYOBB NYERTESEI AZ AKTUÁLIS VILÁGBAN A GLOBÁLIS CSÚCSSZERVEZETEK ÉS A GLOBÁLIS CSÚCSJÁTÉKOSOK. A LEGJOBB CÉGEK ÉS A LEGJOBB CSAPATOK TUDJÁK EZÁLTAL MEGTALÁLNI A LEGJOBB SZAKEMBEREKET ÉS A LEGJOBB JÁTÉKOSOKAT:

  • Vajon milyen karriert futott volna be Lionel Messi Rosarioban, Argentínában?
  • Vajon mivel foglalkozna ma Satya Nadella ha Hyderabadban kellett volna maradnia?
  • Vajon mennyire lett volna sikeres az FC Barcelona az elmúlt bő évtizedben Messi nélkül?
  • Beszélhetnénk-e második Microsoft tőzsdei aranykorról Nadella munkássága nélkül?

Messi és Nadella nagyon büszkék lehetnek a karrierjükre, miként az FC Barcelona és a Microsoft szerencsésnek érezheti magát, hogy ilyen „munkavállalóik” vannak. Ők a globalizáció nyertesei. Mindeközben a szavazópolgárok egyre nagyobb része nem érzi magát ennek az Egyesült Államokban. Lehet, hogy pont most éljük meg azt, amikor Ordas Jack szavaival élve az USA becsukja a kaput.

picture

A következő 30 évben több szenvedést látunk majd, mint boldogságot

Drasztikusan nyílt a jövedelmi olló az amerikai társadalomban, és ez az amerikai politikai élet gyökeres változását eredményezi. Mutatjuk a számokat a jövedelmi egyenlőtlenség alakulásáról – a felső egy százalék ma már az összes részvény felét birtokolja.

Vajon a „húsz év múlva zajló jövő Satya Nadellája” be tud-e ma utazni az Egyesült Államokba? Ez a jelenlegi amerikai technológiai dominancia jövőbeni alakulásának az egyik legfőbb kérdése.

(Címlapkép: az amerikai-mexikói határfal Texasban épült szakasza, 2016, Wikipedia)


Ajánló

picture

A következő 30 évben több szenvedést látunk majd, mint boldogságot

Olvasási idő: 3 p
Drasztikusan nyílt a jövedelmi olló az amerikai társadalomban, és ez az amerikai politikai élet gyökeres változását eredményezi. Mutatjuk a számokat a jövedelmi egyenlőtlenség alakulásáról – a felső egy százalék ma már az összes részvény felét birtokolja.
picture

Átlagembershort

Olvasási idő: 3 p
A befektetők nem hiszik el, hogy lehet még sokkal több Iphone-t és Facebook-hirdetést eladni. Arra fogadnak, hogy csökken az amerikai átlag vásárlóereje: ez olvasható ki abból, hogy a techpapírok esése mellett a gyorséttermek és gyógyszergyártók papírjai emelkednek.
picture

A földrajz fogságában

Olvasási idő: 4 p
Számít hová születik egy nemzet? Létezik földrajzi predesztináció? Tim Marshall könyve meggyőző példákon keresztül mutatja be, hogy igen, miközben a világban zajló számos aktuális konfliktus és a politikusi logika mögötti földrajzi hátteret és magyarázatot ismerteti.