Ingyenpénzt hozott a Facebook esése

picture

A rendkívül hatékony pénzügyi piacokon ritkán adódik szinte kockázatmentes pénzkeresési lehetőség. Az iskolában tanultak szerint csak kockázattal lehet extra hozamot elérni, a piacok pedig alapvetően nagyon hatékonyak, minden hírt rögtön beáraznak. A ma reggeli német Facebook-kereskedés erre az elméletre adott markáns cáfolatot.

A Facebook tegnap az amerikai tőzsdezárás után tette közzé második negyedéves gyorsjelentését, gyenge számokkal. A zárás utáni elektronikus kereskedésben a piac azonnal reagált: a papír az európai idő szerint este 10 órai tőzsdezárást követő négy órában, amíg az elektronikus kereskedés még zajlik, több mint 20 százalékot esett, és – szintén európai idő szerint – hajnali kettőkor, a kereskedés végén 173 dollár környékén zárt. (Az esés fundamentális hátterével most nem foglalkozunk részletesen, annyit azért érdemes kiemelni, hogy a Facebook jelentése egy komoly profitfigyelmeztetést jelent, amely alapján jövőre akár a profit stagnálása sem kizárt a költségnövekedésnek és a lassuló árbevétel dinamikának köszönhetően.)

A 173 dolláros ár euróra átszámítva 150 euró körüli árfolyamnak felel meg.

Valamiért azonban a német piaci szereplők úgy gondolták, hogy ennél mintegy 10 euróval feljebb kell kereskedniük a papírral, látszólag érthetetlen módon, miután újabb hírek nem érkeztek a cég környékéről. Az USA nyitás előtti kereskedése európai idő szerint délelőtt 10 órakor azonban erre a könnyelműségre brutális választ adott, a piac ebben a pillanatban rögtön a „helyére” árazta be a részvényt, az árfolyam azonnal 10 euróval zuhant. Ezt követően már kialakult a normál kereskedés, az arbitrázslehetőség megszűnt. Ezt megelőzően azonban volt egy óra, amikor lényegében „földön hevert a pénz”. Ha valaki ebben az órában a német piacon adott el, és utána visszavette a Facebook részvényeket, darabonként 10 eurót kereshetett minden kockázat nélkül, egy ilyen helyzet fehér hollónak tűnik a mai piaci működésben.

A különböző platformok összehangolásával, matematikusok és progamozók fejlesztéseivel működő piacokon, ahol a szereplők az esetek jelentős részében maguk is különböző matematikai képletek, algoritmusok alapján hozzák a döntéseiket, és erősítik a piac mindennek feletti hatékonyságába vetett hitet, az arbitrázs – az azonos vagy helyettesítő termékek különböző piacokon eltérő árából fakadó nyereség elérésének lehetősége – lényegében megszűnt.

Ha azt is gondoljuk, hogy a piacok mindig és mindenhol hatékonyak, azért érdemes néha ebben kételkedni.