Török líra: 38, 39…

Márciusban véletlenül éppen Ekrem Imamoglu isztambuli polgármester letartóztatása előtt közvetlenül csodálkoztunk rá a török líra gyengülésének évtizedes mintázataira, majd az Erdogan riválisával való, tömeges letartóztatásokkal járó leszámolás után is megmutattuk, hogyan reagál minderre a líra.

picture

Az első sokk hatására a dollárral szemben 36-ról 42 líráig gyengült az árfolyam, majd jött egy erőteljes stabilizáció, a török jegybank az első három napban 25 milliárd dollárt költött a tartalékából intervencióra. Április végéig ez hozzávetőleg 50 milliárd dollárt tett ki, viszonyításképpen: jelenleg a török jegybank legszélesebben vett devizatartaléka is körülbelül 146 milliárd dollár, de úgy, hogy ebbe a jelenleg mintegy 80 milliárd dollárt érő aranytartalékot, és az IMF-nél elhelyezett tartalékot is beleszámítjuk.

picture

A török líra grafikonja egy exponenciális függvény?

Ha most ránézünk az elmúlt tíz év alakulására, akkor hunyorítva egy olyan grafikont látunk, ami kellemetlenül hasonlít az exponenciális függvény ábrázolására.

Ha az aranytartalékot és az IMF-nél vezetett számlát nem nézzük, csak a likvid devizatartalékot számoljuk, akkor a letartóztatások előtti állapothoz képest még jelenleg is,

MÁR NÉMI EMELKEDÉS UTÁN IS HOZZÁVETŐLEG 40 SZÁZALÉKOS CSÖKKENÉS LÁTHATÓ A TÖRÖK JEGYBANK DEVIZATARTALÉKÁBAN.

Az egynapos kamatot a jegybank több lépésben 49 százalékra tornázta fel, tehát lírát shortolni hihetetlenül drága. A török monetáris politika által az elsők között alkalmazott többcsatornás, minden célra „testreszabott” kamatrendszeren belül az egynapos, egyhetes facilitások horrorisztikusan magas kamatai képezik az első védelmi vonalat a líra gyengülésének irányába mutató piaci mozgások ellenében.

A líra első védelmi vonalon áttörő eladóit sem nyílt terep, hanem aknamezők, szögesdrótok, tankcsapdák rendszere várja. A bankrendszer és a reálszférában működő vállalatok felé komoly elvárásokat fogalmaznak meg a hatóságok, azoknak „illik” részt venni a megbillenő árfolyamok védelmében. Az exportőröknek jelenteniük kell a devizakészleteik aktuális szintjét, és egy bizonyos szint felett azt részben lírára kell váltaniuk. A kritikus időszakokban a vállalatok csak akkor kaphatnak államilag támogatott hiteleket, ha egy adott szint alatt tartják a devizakészleteiket, illetve ha igazolni tudják, hogy „méltányolható, indokolt” okokból mennek a meghatározott szintek fölé. Bizonyos esetekben nemcsak az államilag támogatott hitelektől esnek el, hanem a bankok által nem hitelezhetővé válnak azok a vállalatok, amelyek „túl nagy” arányban tartanak külföldi devizát.

A védelmi rendszer adópolitikai elemeket is tartalmaz. A devizaváltással elért árfolyamnyereség bizonyos időszakokban adómentes mind a vállalatok, mind a magánszemélyek esetében – feltéve, ha külföldi devizát váltottak az adott ügyletben török lírára. Ez nem igényel jelentős nagyvonalúságot a kormányzattól, mert ezen az irányon elég nehéz profitot elérni, de az adómentesség ilyenkor vonatkozik a megvásárolt lírán keletkező kamatjövedelemre is – így már „van értelme”.

A devizaváltást terhelő tranzakciós adó ugyancsak aszimmetrikus, amennyiben a vállalat vagy a magánszemély külföldi devizát vált le török lírára, akkor nem kell tranzakciós adót fizetnie, ha viszont nem átall éppen ennek a fordítottjára vetemedni, és török lírát ad el, külföldi devizát vesz, akkor egy százalékos tranzakciós adóval kell megfizetnie a meggondolatlansága árát.

Létezik egy „árfolyamvédett betét” is, amely azt garantálja a lírában megtakarítónak, hogy ha a betét futamideje alatt gyengül a líra a dollárral szemben, akkor a kamat mellett a gyengülés mértékét is megkapja a befektető – természetesen török lírában. Ezt az állam garantálja, azaz az állam így képződő kötelezettsége vagy közvetlenül a költségvetési hiányt és az államadósságot növeli, vagy első körben jegybanki veszteséget generál. De akár így, akár úgy, egyfelől tovább rontja a líra hosszú távú pozícióit, másrészt alkalmazása pillanatában is növeli a forgalomban lévő líra mennyiségét, növelve annak potenciális kínálatát, gyengítve az árfolyamot, fűtve az inflációt.

A kiépített védőöv áttörésével fenyegető líraeladási hullámok feltartóztatására szolgálnak a védelem gyorsreagálású, relatíve nagy, de ritkán igazán elegendően nagy tűzerejű mobil elemei, a már említett jegybanki intervenciók. A jegybank korlátozott lőszerkészlete miatt pedig fontos kiegészítést jelentenek az ellenlökésekben a védelmi erőkbe besorozott kereskedelmi bankok, amelyektől a saját erőik bevetésén, tehát a saját kereskedési könyveik terhére történő líra vásárlásokon túl azt is elvárják, hogy adminisztratív eszközökkel nehezítsék az ügyfeleik líra eladásait.

picture

Ismét törököt fogott a török

Frissítettük a török líra évtizedes időtávon szétesett árfolyam grafikonját, miután Törökország örökös főnöke éppen most vitette be politikai ellenfelét, kihívóját.

A márciusi letartóztatások utáni árfolyamvédelmi műveletben a legbelső, kötelezően, minden áron megvédendő vonal jól láthatóan a 38-as szint volt, ami az USD/TRY árfolyamot illeti. Az első kaotikus napok után egy jó hónapig sikerült tartani ezt, majd ahogy a jegybank devizatartalékának csökkenése – nagyságrendileg a lefeleződése után – a hivatalos adatokból is láthatóan megállt, sőt, kismértékben növekedni kezdett, ezzel párhuzamosan elkezdett felfelé kúszni az árfolyam, azaz folytatódott a líra gyengülése.

A 38-AS VÉDELMI VONAL FELADÁSA EGYELŐRE RENDEZETT VISSZAVONULÁS KERETÉBEN TÖRTÉNT. MÁJUS 19-ÉN AZ ELADÓK ELSŐ OSZLOPAI ÁTTÖRTÉK A 39-ES SZINTET, OTT HÍDFŐT ÉPÍTETTEK KI, AMIT E SOROK ÍRÁSAKOR NYOLC BANKI NAP ELTELTÉVEL IS TARTANAK.

A védelem tartalékai kimerültek, ha az eladók hullámaiból nem fogy el a lendület, akkor közeledhet az a pont, amikor vagy további jelentős „területet” kell feladniuk, azaz sokkal nagyobb, gyors leértékelődést kell tudomásul vennie a török jegybanknak, vagy szembe kell nézniük a deviza-kényszergazdálkodás puha eszközeinek korlátaival, és előbb-utóbb lényegében meg kell szüntetniük a líra konvertibilitását.

AZONBAN MÉG NEM TARTUNK OTT, EGYELŐRE OTT TARTUNK, HOGY 38, 39…

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Erdogan: a török, aki törököt fogott!

Olvasási idő: 2 p
Az élet előbb-utóbb benyújtja a számlát. Tanulságul szolgálhat ez mindenkinek: a növekedés eszetlen hajszolása az egyensúlyi mutatók, különös tekintettel az infláció figyelmen kívül hagyása mellett, a jegybanki függetlenség beszántásával vegyítve, nem következmények nélküli játék.
picture

Naplóbejegyzés: A török populizmus végnapjai

Olvasási idő: 3 p
Törökország nincs messze a teljes gazdasági összeomlástól. Megvizsgálhatnánk számos gazdasági mutatót, de egy biztos, a helyzet drasztikusan rosszabb, mint négy vagy nyolc éve volt.
picture

8 helyett 18 lett, maradhat? A török végjáték

Olvasási idő: 5 p
Kiemelten fontos esemény lenne, ha egy jelentős katonai potenciállal és régiós szerepvállalással bíró ország beleállna a földbe. Most viszont pont ez történik Törökországgal.