Parázzunk-e az amerikai adósságplafon körüli vita miatt?
Turbulens időszak köszönthet be a tőkepiacokon az amerikai adósságplafon körüli vita miatt. Kiegyezés nélkül a 2011-eshez hasonló időszakot élhetjük át, ellentétes esetben viszont akár könyörtelen emelkedésnek is szemtanúi lehetünk a következő hetekben.
Az amerikai adósságplafon kérdése egyre forróbb téma, mivel június elején technikai csődbe mehet az USA. Az amerikai államkötvények tőke- és/vagy kamatfizetés korlátozása előtt egyéb lehetőségek is vannak a csőd elkerülésére. Például a folyó kiadások csökkentése, állami intézmények működésének korlátozása, vagy az infrastrukturális beruházások leállítása – azonban mind gazdasági visszaesést okozhatnak. A bonyodalom oka, hogy a 2022-es időközi választásokat követően patthelyzet állt elő a törvényhozásban a republikánus párti képviselőház és a demokrata többségű szenátus miatt. Az egymással ellentétes gazdaságpolitikai álláspont miatt a demokrata és a republikánus párt véleményütközése a 2011-eshez hasonló piaci turbulenciát okozhat. Ezt viszont a 12 éve történt események kronológiájához kísértetiesen hasonlóan visszafogottan árazza a részvénypiac. Ugyanakkor a hozamgörbe július-augusztusi lejáratainál már szemmel láthatóan magasabbak a hozamok a nemfizetési kockázat miatt.
Az elmúlt bő 10 évben kisebb nagyobb súrlódásokkal, de az adósságplafon kérdése mindig megoldódott. Így nem meglepő, hogy a tőkepiacokon alapvetően erre lettek kondicionálva a befektetők. Azonban a két politikai oldal a jövő évben tartandó elnökválasztás miatt különösen kiélezett szópárbajt vívhat. A kormány elrántásáig pedig akár komoly árat is fizethet az amerikai és vele együtt a világgazdaság egyaránt. Amennyiben nem történik megegyezés, akkor drámai következményekkel lehetne számolni. A Moody’s becslése szerint 6 millió munkanélküli és 10 százalékos munkanélküliségi ráta, a Goldman Sachs elemzői szerint pedig akár 10 százalékos GDP kontrakció is jöhetne.
A tervezett költségvetési stimulus miatt az adósságplafon ismételt megemelésének kérdésében jelentős elhatárolódás látszik a republikánus párt részéről. A Biden-adminisztráció továbbra is nagyon masszív fiskális politikai élénkítést tervez, melyet magasabb adóbevételből szeretne fedezni. Az amerikai elnök javaslatai között szerepel a milliárdosokra kivetendő 25 százalékos minimum adókulcs. A befektetések nyereségadójának 39,6 százalékra emelése, valamint a vállalati nyereségadó 21-ről 28 százalékra való emelése is.
Az adókulcsok drasztikus emelése minden bizonnyal negatív tőkepiaci hatással járna, de nem tűnik reálisnak. Az ütközőpontot az jelenti, hogy a republikánus oldal az adóemelés helyett a kormányzati kiadások csökkentését, a gazdaságpolitika átalakítását szorgalmazza. Mivel a 2. világháború óta nem látott 120 százalék feletti GDP arányos államadósság gyülemlett fel, ami nominális értelemben közel 31 500 milliárd dollárt jelent.
A helyzet fokozódását jól demonstrálja, hogy Joe Biden a pénteken (május 19.) kezdődő hirosimai G7 csúcs után nem utazik tovább. Hazatér Washingtonba, hogy az adósságplafon tárgyalásokon személyesen vegyen részt. Ez politikai szempontból most messze a legfontosabb kérdés számára is. McCarthy republikánus házelnök szerint nem lett ugyanakkor optimistább azzal kapcsolatban, hogy hét végéig tető alá lehessen hozni egy megállapodást, de mindketten ezen dolgoznak.
Milyen szcenárióval lehet számolni?
Az amerikai adósságválsággal kapcsolatban a legemlékezetesebb év 2011 volt a tőkepiaci mozgások szempontjából. Amennyiben a tárgyalások sikertelenül végződnének, úgy a 2011-es kronológiával élve a svájci frank, az arany, valamint a hosszabb lejáratú fejlett piaci, magas adós besorolású szuverén kötvények menedékeszközként viselkedhetnek. Ezzel ellentétben a recessziós félelem miatt a részvénypiacok, a nyersanyagok (pl. olaj és a réz), valamint a kockázatos kötvények várhatóan óriási esést szenvedhetnek el.
Mivel a legaktuálisabb félelem faktor egyértelműen ez most a piacokon. Egy kedvező, gazdasági értelemben vett fájdalmakkal nem járó megállapodás esetén egy idegőrlő emelkedés is kinézhet különösen az amerikai lemaradó részvények esetében.
(Borítókép: Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, forrás: Getty Images)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
