Meddig marad velünk a magas infláció?
Ugyan az idei évben a bázishatás miatt borítékolható, hogy a drágulás üteme lassulni fog, de éves szinten még így is 16 százalék körül alakulhat az infláció, hosszabb távon pedig még több a kérdőjel, hangzott el a Concorde pénteki sajtóreggelijén, ahol Gyurcsik Attila az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója a globális tőkepiaci helyzetről, Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője pedig a magyarországi helyzetről beszélt részletesen.
Gyurcsik Attila szerint az infláció a korábbi várakozásoknál tartósabbá vált. A befektetési piacot pedig annak a dilemmája határozza meg, hogy a drágulás üteme hogyan alakul. Ebben a kérdésben azonban még jó darabig nem fogunk tisztán látni.
A feldolgozóipar recesszióban van, és a kamatemelések hatására az ingatlanpiac is zuhanni kezdett. A szolgáltató szektorban azonban továbbra is erős a kereslet, a munkaerőpiac pedig feszes, az USA-ban például kétszer annyi a betöltetlen álláshely, mint amennyi munkanélküli. Mindez nehezíti, hogy a jegybankok korábbi inflációs célszámaikhoz térjenek vissza, az a piaci várakozás, miszerint a Fed már idén kamatcsökkentésbe kezdhet, túlzottan optimista lehet.
A létszámhiánnyal küzdő magyarországi munkaerőpiacon a helyzet még kevésbé rózsás. A munkaerőhiánnyal küzdő gazdaságban az ár-bér spirál jelei is látszanak, és ez nem segíti az infláció mederbe terelését.
Jobbágy Sándor szerint a kormányzat képviselői által célként emlegetett egyszámjegyű infláció elérése az idei év végére gazdaságtörténeti bravúr lenne.
Ugyan nyáron valóban elindulhat az infláció mérséklődése, ehhez egyrészt számos tényező szükséges – például tartósan erős forint – másrészt komoly veszély, hogy idén inkább a bázishatás miatt nyerhetünk csatát, valójában az infláció évekig magas szinten ragad. Érdemi recesszió nélkül pedig aligha számíthatunk arra, hogy visszatérhetünk a korábbi 2-3 százalékos szintekre.
Az infláció szempontjából a másik fontos kérdés, hogy az MNB és a kormány milyen lépéseket tesznek. A kormány növekedési céljai és ezt támogató intézkedései ugyanis jelenleg rendre nehezítik, hogy például a 18 százalékos kamaton keresztül a jegybank megfelelő mértékben hűteni tudja a gazdaságot az árstabilitás elérése érdekében. És természetesen kiemelt jelentőségű, hogy az energiaárak hogyan alakulnak. Tavaly Magyarország energiaköltsége az ötszörösére nőtt, ha az energiaárak stabilizálódnak, annak széleskörű hatása lehet.
Le Phuong Hai Thanh az elemzési üzletág vezetője a beszélgetésen elmondta, a BUX értékeltségét csak a török és orosz piac múlja alul. Mindez aligha független a hazai szabályozói környezettől és az uniós pénzek körüli bizonytalanságoktól. A különadók kivezetése biztosan kedvezően hatna az érintett részvények megítélésére. Összességében viszont leginkább a makrokörnyezet befolyásolja, hogy a magyar tőkepiac milyen értékeltségi szintre kerül a jövőben. Az európai iparban viszont megítélése szerint komoly befektetési lehetőségek vannak, az energetikai és hadiipari fejlesztések ugyanis felpörgethetik a gazdaságot. A régión belül Lengyelország és Románia lehet a legvonzóbb célpont.
A sajtóbeszélgetésről tudósított a forbes.hu, a privátbankár.hu, a hvg.hu, a portfolio.hu, a pénzcentrum.hu, a telex.hu és a vg.hu is.
(Borítókép: munkaerőhiánnyal küzdő gazdaság, forrás: MTI)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
