Ha nyersanyagok, akkor Kína
Nagy utat tett meg Kína az elmúlt bő három évtized alatt: nemcsak hogy a teljes elmaradottságból a világ másodikszámú gazdasági és katonai hatalmává nőte ki magát, hanem az Egyesült Államok kihívójává lépett elő. Megkerülhetetlen gazdasági és politikai tényezővé vált. És ez a nyersanyagpiacokon sincs másként.
Kína már a méretéből adódóan is a nyersanyagpiacok jelentős szereplőjévé vált. A világ negyedik legnagyobb területű és egyben legnépesebb országa, azonban fémekben, energiahordozókban viszonylag szegénynek mondható, ezekből behozatalra szorul. Méghozzá nem is kevésre. Mivel bizonyos nyersanyagokat nagy mennyiségben használ fel a kínai gazdaság, így ezekre egyfajta proxyként szoktak tekinteni. Mind közül talán a legismertebb a réz. Ahogy a „szakma öregjei” is mondják: „Ha Kínára akarsz fogadni, vegyél rezet.” És valóban,
A VILÁG TELJES RÉZFELHASZNÁLÁSÁNAK MINTEGY 52 SZÁZALÉKA KÍNÁHOZ KÖTHETŐ, ALAPVETŐ BEFOLYÁSSAL BÍR A RÉZ PIACÁRA.
Ma már azonban nem csak rezet érdemes vennie annak, aki Kínára fogad, sőt: bizonyos termékekből még nagyobb arányú a kínai fogyasztás. A világ vasérc fogyasztásának 62 százaléka, az alumínium 60 százaléka, a cink 48 százaléka, a szén 50 százaléka Kínához köthető. A mai modern világunkat meghatározó ipari nyersanyagok tekintetében a világkereslet több mint a felét Kína adja. Döbbenetesen magas számok.
De nemcsak az ipari nyersanyagokról beszélhetünk. Kína a maga 1,4 milliárd lakosával a Föld legnépesebb országa, amit etetni kell. Viszont nem képes az önellátásra, ezekből is behozatalra szorul, méghozzá nem is kevésre. A világ sertéshús fogyasztásának 43 százalékát, a szójabab 31 százalékát, a kukorica 25 százalékát és a búza 19 százalékát Kína adja.
BRUTÁLISAN NAGY KERESLET, ÓRIÁSI BIZNISZ.
Nem véletlen, hogy a tőzsdei befektetők, legyenek azok hedge fundok, intézményi vagy szofisztikáltabb lakossági befektetők, árgus szemmel figyelik a kínai gazdaság alakulását, és befektetnek (vagy kereskednek) ezen termékek piacain határidős terméken, ETC-n vagy ETN-en keresztül.
Meddig drágulnak még az építőanyagok?
Rengetegszer hallani mostanság, hogy milyen hihetetlen mértékben drágultak meg az építőanyagok itthon és a világban, de szinte alig esik szó az ok-okozati összefüggésekről. Móró Tamással, a Concorde vezető stratégájával beszélgettünk az áremelkedés mozgatórugóiról és lehetséges következményeiről.
Mindent egybevéve egyértelműen látszik a trend: ha nyersanyagokról van szó, akkor a kínai kereslet lesz egyre inkább a mérvadó. Nem az amerikai piac fogja megszabni az irányt, hanem Kína. Ez persze egy nagyobb folyamatba illeszkedik: két-három évtizeden belül Kína lesz a világ elsőszámú gazdasági és katonai hatalma. És ennek megfelelő lesz a nyersanyagéhsége.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
