Az Európai Unió és a Pfizer kettős veresége
Az Egyesült Államok 32:12 arányban vezet az Európai Unióval szemben az oltottak arányát tekintve. A mind lakosságszámban, mind gazdasági erejében egymással jól összehasonlítható USA és EU között hogyan alakulhatott ki ilyen különbség? Ezzel foglalkozik a mai írás.
Helyzetjelentés: Az EU és az USA beoltottsága
„Csak repült, repült, folyton csak elrepült az idő, és sosem volt elég belőle, még akkor sem, ha az elkövetkező évek dugig voltak vele. Ami azt illeti, a jövőben olyan hatalmas időmennyiség állt rendelkezésre, hogy a kereslet és kínálat törvényei szerint a jövő idő egy fabatkát sem ért. A brókerek, férfiak és nők egyaránt, mindig mindent – szerelmet, testedzést, olvasást, utazást – a jövőben eljövő időre halasztottak, anélkül, hogy órára-percre be kellett volna táblázniuk a jövőt. Mert a jövő határidőnaplója sosem telt be. A jövő mindig lehetővé tette, hogy bepótolják, ami elmaradt, és mindig megengedte, hogy áttárcsázzák a jövőre tervezett programot, ha netán valami közbejött. A jövővel mindig lehetett alkudozni, sosem zárkózott el a kiegyezés elől. A jelen idő azonban betyárul kitolt velük. Átkozottul kevés volt belőle – és még ez a kevéske idő is folyton elrepült, mielőtt bármit is kezdhettek volna vele.”
Az egyik kedvenc idézetem ez, amit Po Bronson: Bankvilág vitriolban című regényében lehet megtalálni. Az itt vázolt “időparadoxont” az Egyesült Államok nyugati partján dolgozó kötvénykereskedők élték át 1993-ban. Illetve szinte az egész világ éli át eddig 2021-ben, amikor a vártnál jóval korábban elérhetővé váltak a koronavírus elleni védőoltások.
Amikor 2021. április 5-én, húsvét hétfőjén ránéz valaki a Bloomberg globális Covid-19 oltáskövető oldalára, akkor a következő információkat láthatja rajta: eddig 658 millió oltást adtak be világszerte és jelenleg naponta nagyjából 16,5 millió darab oltással zajlik a koronavírus elleni globális immunizációs küzdelem.
Ha az oltottságot tekintve összehasonlítjuk a 448 milliós lakosságú Európai Uniót és a 328 milliós lakosságú Egyesült Államokat, döbbenetes amerikai fölény látható. A tengerentúlon eddig 165 millió oltást adtak be szemben az EU-ban beadott 79 millió darab oltással. A globálisan beadott oltásokból eddig az USA 25,05 százalékkal, míg az Európai Unió csak 12,05 százalékkal tudott részesülni.
Még szomorúbb lesz európai szemmel nézve ez az amerikai-európai összehasonlítás akkor, ha a lakosságarányos oltottságra vetünk egy pillantást. Az egy, illetve a két oltást már megkapó állampolgárok aránya a teljes lakossághoz képest a következő az április 5-i helyzetkép szerint az Egyesült Államokban és az Európai Unióban.
Az EU oltási programjának problémái
Látva ezt az ábrát, joggal merülhet fel a kérdés az olvasóban: mi a probléma az EU oltási programjával? Röviden és velősen megfogalmazva az, hogy amíg az Egyesült Államok (és mellettük például az Egyesült Királyság) jelenidőben élte meg az oltási kampányt, addig az Európai Unió sajnos szokásához híven a végtelenül rendelkezésre álló jövőidőben gondolkozott erről a kulcsfontosságú kérdésről. (Gyakran láthatunk sebességkülönbséget egy-egy válsághelyzetre adott válasz gyorsaságában az USA és az Európai Unió között. Így volt ez például a 2008-2009-es válság alatt és utána is, az európai intézkedések jóval lassabbak voltak.)
A Pfizer-BioNTech 2020. november 9-i bejelentése volt az a pillanat, amikor a világ a vakcinafejlesztésben a jövő végtelen határidőnaplójából hirtelen megérkezett a jelenidőbe. Döbbenetes pozitív meglepetésként látott napvilágot a harmadik fázisú klinikai tesztek előzetes eredménye ekkor a 95 százalékos hatékonyságról. A részvénypiacon olyan egynapos rotáció keletkezett erre, amire nincs példa a történelemben.
A november 9-i value-momentum ősrobbanás két képben
A vártnál jóval pozitívabb kicsengésű Pfizer-BioNTech vakcinahír olyan jelenséget hozott átsúlyozásban a momentum részvényekből az értékalapú részvényekbe november 9-én, mint a csillagászatban az ősrobbanás.
A Pfizer vakcinájának az engedélyezése jó példa erre a sebességkülönbségre. A november 9-i előzetes eredményekről szóló hír után a harmadik fázisú klinikai kísérlet hivatalos eredményét november 18-án publikálták. Ettől az időponttól kezdve Nagy-Britanniának mindössze 14 napra (december 2.) volt szüksége az engedélyezéshez. Az Egyesült Államokban erre 23 napot, míg az Európai Unióban 33 napot kellett várni.
Óriási különbség volt a brit és az amerikai, illetve a közös európai hozzáállás között az engedélyezési eljárásban. Míg London és Washington lerövidítette az eljárást azzal, hogy vészhelyzeti engedélyt adott, illetve a két angolszász kormány átvállalta a gyógyszergyártóktól az oltásokkal kapcsolatos felelősségek egy részét, addig az Európai Unióban nem iktatták be a rendkívüli eljárási lépéseket.
A Wall Street Journal már egy február 2-i „How Europe Tripped in Covid-19 Vaccine Race” című írásában alaposan kivesézte a közös európai oltási program csigalassúságának az okait. Az írás eléggé cinikus alcíme az, hogy miközben az öreg kontinens szolidaritásra kívánta tanítani a világot, az oltási terve szétesett.
Az engedélyezési procedúra az Európai Unióban
Az európai problémák már tavaly júniusban elkezdődtek, amikor a két vezető mRNS fejlesztő (Pfizer, Moderna) nagyon biztató kísérleti adatokat hozott nyilvánosságra. Júliusra az Egyesült Államok és Nagy-Britannia már nem pusztán masszív megrendelésekkel látta el ezeket a gyártókat, hanem előzetes támogatásokat is adott több gyógyszergyártónak fejlesztésre és a gyártókapacitás növelésére (bár a Pfizer saját akaratból kimaradt az amerikai Operation Warp Speed programból). Emellé az angolszász kormányok a gyógyszermellékhatásokkal szembeni felelősséget is igyekeztek levenni a rohamtempóban fejlesztő gyártók válláról.
Alacsonyabb ár, de milyen áron?
Mindeközben az EU az oltások árainak leszorítására fókuszált, ami lassította a gyártókkal szembeni tárgyalásokat. Ennek következtében csak novemberre lettek érdemi Pfizer és Moderna megrendelései az Európai Uniónak, miközben túlzottan széles körben és szétterítve rendeltek olyan vakcinákat, amelyek fejlesztői hosszú hónapokkal voltak lemaradva az élharcosoktól. Ennek eklatáns példája az, hogy tavaly novemberben már 400 milliós Curevac (ez is egy mRNS alapú vakcina) megrendelése volt az EU-nak egy olyan oltásból, ami még most sem készült el, szemben az akkori 200 milliós Pfizer megrendeléssel.
Az Európai Unió tárgyalási delegációja a vakcinavásárlások során a korábbi reflexei alapján dolgozott. Ezek a korábbi reflexek pedig a csigalassúságú kereskedelmi tárgyalásokból fakadtak, amelyek tető alá hozására évek álltak rendelkezésre. Ennek következtében a védőoltásoknál is a lehető legjobb megállapodást igyekeztek elérni az EU tárgyalói, a lehető leggyorsabb üzletkötéssel szemben.
Miközben az Egyesült Államok 2020 májusában a 10 milliárd dollárral elindított Operation Warp Speed nevű programmal (amit később 18 milliárd dollárra emeltek) hét potenciális gyártót tömött ki dollármilliárdokkal, hogy gyorsítsa a fejlesztési és tömeggyártási folyamatot, addig az EU tárgyalódelegációja az olcsóság mellett jottányit sem engedett az extrém globális vészhelyzetben a gyártók mellékhatásokkal szembeni felelősségvállalásából. A Financial Times „Slow vaccination rollout puts EU strategy under scrunity” című 2021. január 24-i írásában arról számol be, hogy az amerikai és brit kormány lakosságarányosan hétszer (!) nagyobb összeggel előfinanszírozta a reményteljes gyártókat a vakcinafejlesztésben a tavalyi év során.
Mostanra egyre inkább kezdik érezni az Európai Unió vezetői azt, hogy valami tragikomikusan félrecsúszott a közös európai vakcinabeszerzési stratégiában. Március végén Emmanuel Macron önkritikusan úgy fogalmazott erről, hogy látva az amerikai kormány masszív befektetéseit és előfinanszírozásait a rekordidejű vakcinafejlesztésben, „Európának újra fel kell fedeznie a kockázat iránti étvágyát”. Legyen így.
„Akár hússzor vagy harmincszor annyit is költhettek volna (az EU vakcinatárgyalói) és még mindig sokkal olcsóbb lett volna, mint a lezárások költségei.” Ezt Karl Lauterbach német epidemiológus nyilatkozta még február elején a már idézett WSJ írásban. És azóta az európai lezárási helyzet csak tovább romlott.
VALAHOGY ÍGY SIKERÜLT AZ EURÓPAI UNIÓNAK MINDEN IDŐK EGYIK LEGDRÁGÁBB SPÓROLÁSÁT MEGVALÓSÍTANIA 2021 ELSŐ NEGYEDÉVÉBEN A VAKCINÁKKAL KAPCSOLATBAN.
Jelenlegi helyzet az USA-ban és az EU-ban
Az eredmény jelenleg katasztrofálisnak tűnik. Az egy főre jutó beadott oltásokat tekintve az EU ott tart április 4-én, ahol az Egyesült Államok tartott február 18-án. Ez 45 napnyi lemaradás, egy olyan több, mint egy éve húzódó helyzetben, ahol minden nap csak tovább kínozza a már amúgy is pattanásig feszült európai lakosság idegállapotát.
Ez a 45 napnyi lemaradás remélhetőleg érdemben csökkenni tud majd a második negyedévben, ám a jelenlegi helyzet sajnos már árnyékot vet a nyári európai turisztikai szezonra, ami ideális esetben óriási visszapattanási lehetőséget hozhatott volna a 2020-as dráma után.
Pórul jártak a a Pfizer részvényesek is
Egy dologhoz azért sikerült hozzájárulnia az Európai Uniónak a sikeresen leszorított áraival, nevezetesen ahhoz, hogy miközben komplett részvényszektorok emelkedtek az égbe november 9-e után, mindaddig a Pfizer részvényesek kvázi egy fillért sem tudtak keresni a jelentős részben általuk végrehajtott „világ megmentésén”. Az alábbi grafikonon a Pfizer árfolyama látható napi gyertyákkal 2020. november 2. és április 1. között:
Ez 6,3 százalékos emelkedés 2020. november 6-hoz képest (zöld nyíl), szemben az S&P 500 index 14,5 százalékos menetelésével. A következő ábrán pedig azt láthatjuk, hogy miképpen teljesített a Pfizer az amerikai gyógyszerindexhez képest hasonló időhorizonton:
Ahogyan a zöld vonal mutatja, a 2021. április 1-i napon ugyanolyan arányban kereskedték egymással a gyógyszerindexet és a Pfizer részvényeit, mint a világmegváltó vakcinahír előtti utolsó, november 6-i napon. És ez nem áprilisi tréfa.
(Címlapkép: a WHO szerint elfogadhatatlanul lassú az oltás Európában, forrás: Getty Images)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
