Asimovnak igaza volt!

picture

Az elmúlt hetek történései az amerikai Texas államban vélhetően be fognak kerülni a történelemkönyvekbe. Azoknak, akik nem hallottak volna róla röviden: Texasban teljesen összeomlott az áramtermelés, háztartások milliói maradtak elektromos áram nélkül. A hiány miatt az áram ára Texasban 9000 dollár fölé emelkedett megawattóránként. (Összehasonlításként: jelenleg az európai áramár nem több 55 dollárnál.)

Az áremelkedés miatt egyébként úgy fest, több százmillió eurót bukik például a német RWE, akinek önmagához képest egy apró szélerőmű farmja van Texasban. A német cég előre eladta az áramtermelését, amit most nem tud leszállítani: a hideg idő miatt lefagytak a szélturbinák, és így a vevőinek a piacról kell megvenni az ígért áramot, mint láthattuk közel 20 szoros áron.

A problémát a rekord mértékű hideg okozta, legalábbis részben. A hideg miatt sem a szélerőművek, sem a naperőművek nem tudnak termelni. A mítosz, ami most megdőlni látszik, a következő volt. Ha a megújulók mellé gyorsan ki-be kapcsolható gázos erőműveket telepítünk, akkor fenntartható marad az áramellátás stabilitása akkor is, ha az időjárás kiszámíthatatlan. Csakhogy a hideg időben a gázkutak is leállnak, Amerikában a repesztéses technológia nem bírja a hideget. A tárolókban lévő gáz nem bizonyult elégségesnek, mivel télen nem csak az erőműveknek kell gáz, hanem a fűtés is direkt módon elhasznál valamennyit. A fenti helyzetből emberéleteket okozó katasztrófa kerekedett néhány nap leforgása alatt, több millió háztartás áram nélkül maradásával, a legnagyobb hidegben.

A fenti mítoszt építgetik Európában is, annyi különbséggel, hogy a megújulók térnyerése melletti gázos erőmű-kapacitáshoz szükséges többlet nyersanyag lényegében csak Oroszországtól szerezhető be. Tehát az európai megújuló forradalom egy vaskos orosz függés kiépítése mellett valósítható meg. Erről szól az Északi Áramlat 2. szakaszának a vitája is, Németország és az USA között.

Sokan egyből a megújuló energiatermelés térnyerését hibáztatják a texasi események kapcsán, ugyanakkor, mint minden katasztrófához, úgy ehhez is sok tényező együttállása kellett. A fent említett két tényezőn, (tehát megújuló leállás, gázkitermelés leállás) túl az is szerepet játszott, hogy Texas áramhálózata nincs rendesen integrálva a többi állam hálózatával, így nem tudott „kívülről” energiához jutni a bajban. Ez a helyzet arra is rávilágít, hogy a megújuló energiaforrások növekvő aránya, fejlettebb és egyben integráltabb hálózatokat igényel.

A végső választ a teljes dekarbonizációra pedig nem kizárólag a megújuló energiákkal kell elérni. Isaac Asimov az atomenergia békés célú felhasználásának híve volt egész életében. Az Alapítvány-trilógiában olvastam tőle azt a gondolatot, hogy az a civilizáció, amelyik megfeledkezik az atomenergiáról, hanyatlásra van ítélve. Úgy fest, gondolatait a kor idővel igaznak titulálja majd.

Ami miatt a fejlett világ, közöttük a kétségtelenül ipari nagyhatalomnak tekintett Németországgal elfordult az atomenergiától, azok valójában kezelhető problémák. Az atomenergiával szembeni averzió középpontjában a biztonságossággal kapcsolatban vannak a legnagyobb gondok. A másik probléma, hogy az atomerőművek nagyon drágák. A harmadik pedig, hogy folyamatosan, de egyenletesen termelnek, nem lehet az áramtermelést érdemben szabályozni. Érdemes megjegyezni, hogy a fenti problémák, valójában a 60-70-es években kifejlesztett technológia sajátjai.

Bill Gates a GE-Hitachi-val szövetkezve létrehozta a Terraenergy-t, amely olyan atomerőmű kifejlesztésébe kezdett, amely a fenti kérdések mindegyikére megnyugtató választ szeretne adni. Magyarul olcsó, változtatható termelést biztosító és egyben szuperbiztonságos erőművet terveznek. A fenti már nem csak ígéret, és nem csak papíron fog létezni, az USA két kísérleti erőmű megépítése mellett döntött. Mindemellett sokat elárul a nyugati atomkorszak hanyatlásáról, hogy egy magánember adománya/befektetése kell ahhoz, hogy a fejlesztések új irányt vehessenek.

Tekintve, hogy nem vagyok fizikus, ajánlom az alábbi videót és cikket, amely a kutatások irányáról talán elárul valamit.

Laikusként csak néhány dolgot kiemelve. A könnyűvizes reaktorokhoz képest 80 százalékkal kevesebb beton kell, ami a költségmegtakarítás jelentős részét adja. A másik fontos tényező, hogy a hő generálása és az áramtermelés teljesen el van választva egymástól, nincs nyomás alatt tér. A fenti cikk talán megvilágít valamit ebből, remélem lesz egy fizikus olvasónk, aki a segítségünkre siet, nekem a fentiekből alapvetően egy egyszerűbb, biztonságosabb, olcsóbb technológia képe sejlik ki.

Szóval nem kizárt, hogy Asimovnak igaza van, az atomenergiától nem szabad elfordulni. Komoly esély van rá, hogy a fent bemutatott új technológiával tehát nem a 70-es évek technológiájával megvalósított atomerőművek képesek lesznek hatékony választ adni a jelen kor kihívásaira. A texasi áramszolgáltatás összeomlásának tanulságai között, ez a gondolat mindenképpen helyet érdemel.

(Címlapkép: Isaac Asimov, a sci-fi-irodalom egyik legnagyobb hatású alkotója, forrás: Wikipédia)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.