Jack Ma alkonya
Hogyan vesztette el a türelmét a kínai kormány az ország legismertebb milliárdosával szemben?
Az Alibaba alapítójaként híressé vált kínai üzletember hajszálnyira volt a történelem eddigi legnagyobb nyilvános részvénykibocsátásának a megvalósításától, amikor októberben egy sanghaji konferencián a színpadra lépett. Az általa alapított, közvetlen az IPO előtt álló Ant Group-ot akkoriban több mint 300 milliárd dollárra értékelték. Nyilvános részvénykibocsátása több milliárd dollárral növelte volna meg Jack Ma amúgy sem csekély vagyonát, ezzel megerősítve pozícióját az ország leggazdagabb embereként.
A sanghaji konferencia után viszont nem egészen a tervek szerint alakultak a dolgok. Az Ant Group kibocsátását a kínai hatóságok felfüggesztették, az Alibaba részvényei pedig eddigi legnagyobb egynapos esésüket (-13 százalék) produkálták december 24-én, amikor a cég ellen eljárás indult annak állítólagos monopolista tevékenysége miatt.
Az Alibaba részvényei közel 30 százalékkal forognak lejjebb az októberi csúcspontjuk óta
De mégis hogyan fajultak idáig a dolgok, mi volt a kiváltó oka a céget lavinaként érő kormányzati szabályozások sokaságának? Nos, bár egyéb tényezők is szerepet játszhattak, de egy dolog biztos: Jack Ma beszéde a sanghaji konferencián fordulópontot jelentett az üzletember és az országot irányító kommunista párt közötti viszonyban.
Ma beszéde elején azt mondta, hogy szerinte ez egy kritikus pillanat az ország pénzügyi rendszerének fejlesztésében, majd húsz percen át kritizálta az ország törvényhozóit, régimódinak titulálva őket, a bankokat pedig zálogházaknak gúnyolta. Beszédében az ország pénzügyi rendszerének szabályozóit „öregemberek klubjának”, míg a szabályzatokat innováció ellenesnek nevezte.
DE AHOGY A GÖRÖG MITOLÓGIÁBAN IKAROSZ IS VISSZAZUHANT A TENGERBE, MIUTÁN TÚL KÖZEL REPÜLT A NAPHOZ, ÚGY MA-T IS GYORSAN VISSZARÁNTOTTÁK A FÖLDRE.
Az esemény után nem sokkal a kínai kormány koordinált támadást indított Jack Ma ellen. A Wall Street Journal által idézett források szerint a beszéden feldühödött Hszi Csin-ping személyesen adta ki az Ant Group nyilvános részvénykibocsátásának felfüggesztésére a parancsot.
Változó idők
Az Alibaba és a társai nem tudtak volna ekkorára nőni jelentős kormányzati hátszél nélkül. A most már dübörgő internetszektor fejlődéséhez nagyban hozzájárult, hogy a kínai vezetés „nemzetbiztonság” címszó alatt a tengerentúli versenytársak hatékony működését ellehetetlenítő szabályozásokat vezetett be az országban. Habár a „BAT”-ként ismertté vált vállalatok (Baidu, Alibaba, Tencent) rendkívüli eredményeket értek el, jóval nehezebb helyzetben lettek volna, ha a kormány nem védi meg őket olyan amerikai technológiai vállalatoktól, mint például a Microsoft, a Google, az Amazon vagy a Facebook. Amíg azok elég nagyra nem nőttek, a kínai vezetés mondhatni inkubátorban tartotta az ország technológiai vállalatait.
Nem könnyű a kínai milliárdosok élete - Az Ant Group sztori
Az Ant Group nyilvános részvénykibocsátásának teljes elhalasztása nem valószínű, de az sem, hogy a cég ugyanazt az értékeltséget fogja kapni. Így a kínai kormánnyal egyre feszültebb viszonyt ápoló Jack Ma sem mostanában fogja viszontlátni az elvesztett vagyonát.
Öt évvel ezelőtt még nem habozott visszavágni az Alibaba, amikor hamis áruk értékesítésével vádolták meg a kínai hatóságok. A cég nyíltan megkérdőjelezte a vád hitelességét, és hivatalos panaszt nyújtott be a vizsgálatért felelős alosztályvezető ellen. Az egy hétig tartó nyilvános vita után, amelyben a vállalat irracionálisnak és elfogultnak nevezte az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tisztviselőjét, a per végül a vád visszavonásával zárult. Az időzítés kulcsfontosságú volt, hiszen az Alibaba ellen a vizsgálat mindössze pár hónappal azután indult, hogy 2014-ben a New York-i tőzsdén az addigi történelem legnagyobb nyilvános részvénykibocsátását hajtotta végre, a kínai tech-éra eljövetelét szimbolizálva. Azokban az időkben Peking még nem akart az „internet bajnokainak” az útjába állni, hiszen azok szolgáltatásai több százmillió embert értek el, és világszerte növelték Kína presztízsét.
Túl nagyra nőtt birodalmak
Fél évtizeddel később azonban megváltozni látszanak a politikai szelek. Peking egyre rosszabb szemmel nézi az évek óta virágzó technológiai óriások befolyását. Míg korábban a szabályozási kérdésekben elnézőek voltak velük a hatóságok, most soha nem látott ellenőrzés alatt állnak. Az állam pedig nyilvánosan érvényesíti erőfölényét. Rana Mitter, az Oxford Egyetem kínai politikára specializálódott professzora szerint az Alibaba birodalma túl nagyra nőtt. A (Kommunista) Párt nyilvánvalóvá akarja tenni, hogy Ma és a többi tech-milliárdos nem nagyobb náluk.
Az Alibaba-t monopolisztikus helyzete miatt támadó vizsgálat eredménye végső soron akár irreleváns is lehet. Pusztán a vizsgálat megkezdésének bejelentése is elég volt arra, hogy a vállalati ügyvezetőket cselekvésre késztesse. A Wall Street Journal jelentése szerint az IPO felfüggesztése előtt Ma személyesen ajánlotta fel az Ant Group egyes részeit egyfajta engesztelésként Peking számára.
Nemzetközi trendek
A belföldi stabilitás és a Párt hatalmának megőrzése mellett a nemzetközi tendenciáknak való megfelelési kényszer is fontos motiváció lehet a technológiai vállalatok fokozott ellenőrzésére. Kendra Schaefer, a Trivium elemzője szerint nem titok, hogy Kína a világ vezető szereplője akar lenni olyan technológiákban, mint például a blockchain, a mesterséges intelligencia és a big data. Ennek eléréséhez azonban meg kell felelnie az egyre fokozottabb adatbiztonságot megkövetelő nemzetközi elvárásoknak.
Susan Ning, a King & Wood Mallesons jogásza pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai internetes platformok szabályozása nem csak Kínában van napirenden, a vezető technológiai cégeket a világ számos más országában is intenzíven támadják kormányzati oldalról monopolisztikus helyzetük és a folyamatos adatvisszaélések miatt. Ezek a folyamatok azonban csak első ránézésre hasonlítanak az Egyesült Államokban vagy Európában végbe menőkhöz.
Az USA hatóságainak közel sincs olyan hatalmuk, amivel hatékonyan útját állhatnák a Google, a Facebook vagy az Amazon tevékenységének. A legtöbb, amit Washington tehet, hogy megvárja, amíg egy vállalat elég nagy lesz ahhoz, hogy monopóliumnak lehessen nevezni, majd fellép a visszafogásának vagy feldarabolásának az érdekében. Kínában teljesen más a helyzet. A kormány keze mindenhová elér, a kínai trösztellenes törvények pedig jelentős hatalmat adnak a hatóságok kezébe.
Habár Peking számára az elsődleges cél a belföldi stabilitás megőrzése, szeretnék, ha a kínai vállalatok nemzetközi szinten is fel tudnák venni a versenyt az olyan amerikai technológiai óriásokkal, mint például a Google vagy a Facebook.
BIZONYOS PONTIG HAGYJÁK NŐNI ÉS FEJLŐDNI A CÉGEKET, DE HA A HATÁROKAT FESZEGETVE VESZÉLYFORRÁSKÉNT TŰNNEK FEL A PÁRT SZÁMÁRA, AKKOR GYORSAN VÁLTOZHAT A VELÜK SZEMBEN TANÚSÍTOTT BÁNÁSMÓD.
Krízishelyzetben Jack Ma
Ma birodalma válságban van. Az Alibaba-nál a céget ért trösztellenes támadással küzdenek, míg az Ant Group vezetői a vállalatra vonatkozó új szabályzatoknak próbálnak megfelelni. Az Alibaba az Ant elbukásától sincs védve, hiszen online tranzakcióinak nagy része az Ant fizetési platformján keresztül folyik. A kínai jegybank közleménye szerint az Ant Group-ot arra utasították, térjen vissza a gyökereihez, mint pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtó vállalat. A céget az egyéb üzletágainak, mint például a hitelező, biztosító és vagyonkezelő átalakítására kötelezték. Ez nagy csapás a cégnek, hiszen a legtöbb növekedési potenciállal pont ez a három üzleti szegmens kecsegtetett, míg belföldön az online fizetési platformot működtető Alipay már nehezen tud tovább nőni.
Az Ant Group vezetői gyorsan tűzoltásba is kezdtek, a hírek szerint egy olyan bankholdinggá tervezik átalakítani a céget, amely megfelelne a szabályozói követelményeknek, de arról is lehetett hallani, hogy megpróbálnák a vállalatcsoportról leválasztani a hitelezés-szegmenst. Egy biztos: Peking a jelenlegi formájában nem hagyja tovább működni a vállalatot, így drasztikus változásokra van szükség. Az Ant Group mellett az anyavállalata, az Alibaba is próbál erőt mutatni a befektetők felé. Ennek érdekében meg is emelte gyorsan a részvényvisszavásárlási programját 6 milliárdról 10 milliárd dollárra.
A BLOOMBERG ÁLTAL IDÉZETT TISZTVISELŐK SZERINT AZ ELVÁRT VÁLTOZTATÁSOK MIATT NEM VALÓSZÍNŰ, HOGY AZ ANT NYILVÁNOS RÉSZVÉNYKIBOCSÁTÁSA 2022 ELŐTT MEGVALÓSUL, ÉS HA MÉGIS, AKKOR IS AZ EREDETI ÉRTÉKELTSÉG TÖREDÉKÉN.
A hatóságok az üzletének átalakítása mellett még egy érzékeny ponton támadják az Ant Groupot: szeretnék elérni, hogy a pénzügyi szolgáltató megossza velük több, mint egymilliárd ember bizalmas adatát. Ennek a kérésnek Jack Ma eddig ellenállt, most viszont, hogy a személyes bukás határára került, könnyen lehet, hogy beadja a derekát. Az Ant Group a csoporthoz tartozó Alipay-en keresztül rengeteg ügyféladatot gyűjt be, ez pedig a kínai hatóságok szerint „unfair versenyelőnyt” biztosít a vállalat számára. A hatóságok azt szeretnék elérni, hogy a cég megossza az általa gyűjtött adatokat a kínai jegybank által üzemeltetett országos hitelminősítő rendszerrel is. Bár az ötlet elsőre elvetemültnek tűnhet, a Wall Street Journalnak nyilatkozó szakértők szerint nem teljesen szokatlan. A legtöbb országban (mint pl.: Amerikában a FICO) az adósminősítéshez használt adatok egy részét megosztják a központi rendszerrel. A kérdés az, hogy az Ant Group pontosan milyen adatokat adna át a kínai hatóságoknak. Például ha az általa szintén elemzett személyes fogyasztási szokásokról szóló adatokat adná át a felügyeletnek, az már aggodalomra adhat okot, hiszen ilyeneket semelyik másik nyugati országban nem gyűjtenek az ügyfelekről.
Támadás minden oldalról
Az Ant Group-ot az utóbbi időben nem csak Kínában támadták. Donald Trump az Egyesült Államok (volt) elnöke múlt hét kedden betiltotta az Alipay-el való tranzakciókat az Államokban, a cégadatokkal való feltételezett visszaélése miatt. Ezután nem sokkal arról szóltak a hírek, hogy az Alibaba-nak a kínai milíciához és titkosszolgálathoz fűződő állítólagos szálai miatt megtiltják az amerikai állampolgároknak a vállalatba való tőzsdei befektetést. Ez végül nem valósult meg – az Alibaba nem szerepelt a kínai milíciához köthető tiltott vállalatok január nyolcadikán megjelent listáján -, így a befektetők is fellélegezhettek egy pillanatra.
Kínában azonban továbbra sem fordultak jobbra az események. A Financial Times múlt heti jelentése szerint Peking az Alibabáról szóló hírek cenzúrájára utasította az ország médiáját. Az utasítás szerint a cég ellen indított eljárásról csak a hivatalos kommunikációkat közölhetik a kínai lapok, a külföldi írásokból pedig tilos idézni.
Kegyvesztettség
Jack Ma az Ant IPO felfüggesztése óta eltűnt a nyilvánosság elől. A milliárdos üzletember eltűnése igazán azonban csak akkor kapott nagy visszhangot, mikor az „Africa’s business heroes” nevű valóságshowban Lucy Peng, az Alibaba egyik ügyvezetője vette át a korábban bíróként betöltött szerepét. A show sztárjának tartott Ma-t kivágták a promóciós videókból, fényképeit pedig eltávolították az oldalról. Mintha soha nem is szerepelt volna a műsorban. Jack Ma eltűnéséről természetesen azonnal megjelentek a vad spekulációk, miszerint már börtönben van valahol eldugva. Valószínűleg ezeknek az állításoknak nincs valóságalapja, azonban nem Jack Ma lenne az első befolyásos üzletember Kínában, akivel a kormány ilyen módon számol le. Az év elején behurcolták a kínai hatóságok Ren Zhiqiang milliárdos ingatlanmágnást, mert kritizálta Kína válaszát a koronavírusra. Szeptemberben 18 évre börtönbe került korrupció vádjával.
Az ügyre rálátó források szerint Jack Manak azt tanácsolta a kormány, ne hagyja el az országot és kerülje a nyilvánosságot. Andrew Polk, a Trivium China vezető elemzője úgy véli, jelenleg a kínai kormány nem tesz mást, mint emlékezteti az országban tevékenykedő üzletemberek legújabb generációját: „Lehetsz gazdag, lehet hatalmas céged, de a mi szabályaink szerint kell játszanod”. Polk nem lepődött meg Ma rendreutasításán sem, inkább azt találta érdekesebbnek, hogy ilyen sokáig kerülte a Párt a komolyabb konfliktust.
Jövőkép
Mi fog történni ezután? Erre biztos választ nem adhatunk. Az valószínű, hogy az intenzívebb kormányzati nyomás, és az újonnan bevezetett szabályozások jelentős csapást mérnek az Alibaba üzletére. Ennek a hatását a befektetők már elkezdték beárazni. A Bloomberg által megszólaltatott források szerint a milliárdos nyilvános rendreutasítása figyelmeztetés Pekingtől, hogy elvesztette türelmét az egyre nagyobb befolyással rendelkező, az ország politikai és gazdasági stabilitására veszélyforrást jelentő tech-moguljaival szemben.
(Címlapkép: Jack Ma birodalma válságban van, forrás: Getty Images)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
