Energia átmenet – nézzünk a visszapillantóba
Fókuszban az átmenet az energiaszektorban
A nemzetközi energiaügynökség (IEA) októberben publikálta legfrissebb előrejelzését (WEO 2020), amely többek között az energiafelhasználás jövőjéről, a megújuló erőforrások előretöréséről szól.
Az elemzést olvasva merült fel bennem, ha vajon ennek az anyagnak a 100 évvel korábbi változatát olvasnám, akkor mit mondtak volna: mikor fogja az olaj lekörözni a szenet, és lesz a világ elsődleges energiaforrása? Mielőtt rátérnénk a jövőre, ugorjunk kicsit vissza a múltba: nézzük meg, hogyan emelkedtek fel, és szorultak háttérbe egyes energiahordozók az elmúlt évszázadokban.
Vissza a múltba, az energia összetétele régebben
Az utóbbi 200 év egyik nagy fordulata az volt, amikor a biomasszát leváltotta a szén a 19. század derekán. A második nagy váltás pedig az, amikor a szén helyét az olaj átvette a 20. század közepén. 61 év kellett neki, hogy az energiamixen belül felküzdje magát az első helyre.
A FŐ ENERGIAFORRÁSOK ARÁNYÁNAK ALAKULÁSA AZ ENERGIAMIXBEN AZ 1800-AS ÉVEKTŐL KEZDVE
Forrás: Our World in Data
Bár az arányok jelentős mértékben megváltoztak, ez nem jelenti azt, hogy ma kevesebb szenet vagy biomasszát használunk, mint száz évvel ezelőtt. Egyre több energiát használunk, és ennek előállítására egyre nagyobb mértékben vontak be alternatív forrásokat, de ha a tényleges mennyiséget nézzük, lényegében mindegyik energiaforrásból nőtt a fogyasztás.
A FŐ ENERGIAFORRÁSOK ABSZOLÚT ÉRTÉKBEN [TWH]
Megjegyzés: Magyarország energiafelhasználása 2019-ben 45,4 TWh volt. Forrás: Our World in Data
Mi magyarázza egy-egy energiaforrás felemelkedését? Elsődlegesen természetesen az ár, ám mindenképp szükséges a technológiai fejlődés és az innováció is: a gőzgépek, a belső égésű motor, a napelem hatékonyságának növekedése, aminek köszönhetően egy-egy alternatív energiaforrás széles körben el tud terjedni.
Az 1800-as években még a tradicionális biomassza (fa, növényi hulladék) jelentette a legfőbb energiaforrást. Majd például Angliában az egyre inkább szűkülő regionális faállomány és a szállítás nehézségei, valamint a relatíve magas munkaerőköltségek járultak hozzá azokhoz a technológiai kezdeményezésekhez, amelyek végül elvezettek a gőzgép feltalálásához. Hatékonyságát látva a technológiát több iparág átvette, fejlesztette, ami így elvezetett a szén széleskörű használatához.
A következő irányváltást a 20. század elején a belső égésű motor hozta, amely kimagasló hatásfokának és kisebb méretének köszönhetően átvette a gőzgép szerepét. Ennek köszönhetően nőtt az olaj jelentősége, és beköszöntött az olaj korszaka.
Megújuló energia – A végtelenbe és tovább
És most jöhet a harmadik nagyobb váltás: az IEA szerint a megújuló energia felé való elmozdulás fogja jellemezni a következő évtizedeket. Úgy kalkulálnak, hogy 2050-re az energiamix 70 százalékát már megújuló erőforrásokból fogjunk nyerni, szemben a mostani 10 százalék alatti aránnyal. Ennek a dinamikáját az országok karbonsemlegességre vonatkozó ígéreteinek megvalósulása fogja gyorsítani vagy éppen lassítani. Az ehhez szükséges technológia rendelkezésünkre áll, sőt egyes estekben a szél és naperőművek már költséghatékonyabbak, mint a fosszilis társai.
Az innovációnak ezúttal is fontos szerep jut: hogy a megújuló energia széles körben elterjedjen, fontos, hogy a termelés piaci lábakon is életképes legyen (sok esetben már most is az). Ezt a brutális hatékonyságjavulást láthatjuk az alábbi ábrán, amely a különböző megújuló erőművek költségeit hasonlítja a fosszilis erőművek költségeihez (sötétszürke tartomány). Az ösvény adott, a technológia rendelkezésre áll, az ígéretek elhangoztak, már csak a politikusok akaratán múlik, hogy eldőljön, mennyi időbe telik, hogy átvegye a megújuló energia az olaj szerepét.
A MEGÚJULÓ ENERGIA ÉS FOSSZILIS ERŐMŰVEK ÉLETTARTAM KÖLTSÉG ÖSSZEHASONLÍTÁSA (LCOE)
Megjegyzés: Az ábrán a közös nevezőt az élettartam költség (LCOE – levelized cost of electricity) képviseli, amely az erőmű élettartama alatti költségeket osztja el az erőmű élettartama alatt megtermelt outputtal. Amit az ábrán látunk az a különböző megújuló erőművek, élettartam költségének egymáshoz, illetve a fosszilis erőművek költségeihez (sötétebb sáv) viszonyított alakulását mutatja be. Forrás: IRENA (International Renewable Energy Agency)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
