Kettészakadt Amerika – Az elnökválasztási térképek érdekes tanulságai

Amikor az Egyesült Államok politikai térképére vetünk egy pillantást, akkor két külön univerzumot látunk. A kettészakadás még látványosabb a megyei szintű térképek vizsgálatánál. Nagyon apró dolgokon múlik az elnök kiléte, ahogy az Michigan és Wisconsin esetéből is látszik.

picture

Donald Trump mind a 2016-os, mind pedig a 2020-as amerikai elnökválasztáson sokkolta a közvéleménykutatókat és a közvélemény egy részét. Az elektori szavazatok jelentősége miatt a választást követő olvasó gyakran csak az Egyesült Államok nagy választási térképét figyeli, pedig érdemes tovább nagyítani a térképet, és ránézni arra, hogy a megyék (county) szintjén mennyire erős a republikánus és a demokrata jelölt.

Az alábbi ábrán a 2016-os elnökválasztási térkép látható megyei szintre bontva. A piros megyéket Donald Trump, a kék megyéket Hillary Clinton nyerte meg. Minél pirosabb vagy kékebb az adott terület színe, annál nagyobb volt a republikánus, illetve a demokrata jelölt győzelme az adott megyében.

Amerika térképe az 2016-os elnökválasztáskor megyékre bontva, mely az utóbbi 40 évben jelentősen megváltozott.
Forrás: Wikipédia

Annak érzékeltetésére, hogy mekkorát változott az Egyesült Államokban a politikai preferenciák területi megoszlása, érdemes 40 évet visszautaznunk az időben és megtekinteni az 1976-os elnökválasztás teljesen hasonló, megyei bontású térképét. Akkor a demokrata Jimmy Carter nyert a republikánus Gerald Ford ellenében. Negyven év alatt teljes területi átalakulás és az ország közepének bepirosodása látható.

Az USA térképe az 1976-os amerikai elnökválasztásról megyei bontásban, melyen látható, hogy az elmúlt 40 évben micsoda átalakulás történt.
Forrás: Wikipédia

Mind a 2016-os, mind pedig a 2020-as választásokon kiemelt szerep jutott a Michigan-tó két partján fekvő 16 elektort adó Michigan és 10 elektort adó Wisconsin államoknak. Ez a két csatatér állam 2016-ban nagy meglepetésre szűk különbséggel Donald Trumphoz került, míg az idei választáson hasonlóan szoros küzdelemben Joe Bidené lett (a dolgok jelenlegi állása szerint). A 2020-as elnökválasztást jó eséllyel ennek a két államnak a sorsa (is) dönti el a demokraták javára. Éppen ezért érdemes megnéznünk a megyei szintű térképet mindkét államról.

Kezdjük Michigan állammal, ahol az alábbi módon oszlottak meg a szavazatok az egyes megyékben (a megyéken a megyei győztes által megkapott szavazatok százalékos aránya látható, piros megye – Donald Trump, kék megye – Joe Biden.

Michigan állam megyékre lebontott térképe a 2020-as elnökválasztás idején ahol a demokrata részek kékkel vannak jelölve
Forrás: The New York Times

Donald Trump 73 megyét nyert meg jellemzően tükörsimán a vidéki Michiganben, míg Joe Biden 10 megyét hozott el. Ám e között a tíz megye között volt négy Detroitból és a környékéről (Wayne County, Wahtenaw County, Oakland County és Ingham County), ahol 56 és 72 százalék közötti eredményt ért el a demokrata jelölt nagyszámú szavazópolgár mellett. Ha szétbontjuk a 83 megyét Michiganben erre a négyre (nevezzük Detroitnak) és a maradék 79-re (ex-Detroit), akkor karakteres különbséget láthatunk a nagyváros és a vidék szavazási tendenciáiban.

Teljesen hasonló a helyzet Wisconsinban is, ahol az alábbi módon oszlottak meg a szavazatok az egyes megyékben (a megyéken a megyei győztes által megkapott szavazatok százalékos aránya látható, piros megye – Donald Trump, kék megye – Joe Biden).

Wisconsin állam a 2020-as elnökválasztáson elért eredmények alapján megyei lebontásban.
Forrás: The New York Times

Donald Trump 58 megyét nyert meg sok esetben jóval 60 százalék feletti szavazataránnyal, míg Joe Biden 14 megyét vitt. De ezek között volt a két helyi nagyváros, Milwaukee és Madison, ahol a nagyszámú szavazatok 76 és 69 százalékát szerezte meg a demokrata jelölt. Ha szétbontjuk a 72 megyét Wisconsinban erre a kettőre és a maradék 70-re, akkor még az előző Michiganben megfigyeltnél is nagyobb különbséget láthatunk a (helyi) nagyváros és a vidék szavazási tendenciáiban.

Országosan nézve a nagyvárosok, a keleti part és a nyugati part mélykék, a vidék és az ország közepe tűzpiros. Lokális szinten pedig alapséma, amit a két csatatér államból láttunk: a helyi nagyváros nagyon a demokratáké, a vidék pedig nagyon a republikánusoké. Ebben a politikailag kettészakadt Egyesült Államokban nüanszok döntenek az elnök személyéről.

Embert próbáló feladat lesz egybekovácsolni a jövő amerikai elnökeinek a piros és a kék univerzumot.

(Az írás a 2020. november 5-én magyar idő szerint 11:00 órakor rendelkezésre álló információk alapján készült. Címlapkép: kora reggeli futó a Capitolium épülete előtt Washingtonban, forrás: David Ake / AP Photo)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Donald Trump 2016 és 2020 közötti elnöki ciklusának tőzsdei nyertesei

Olvasási idő: 2 p
America First. Donald Trump kampányjelszava tökéletesen igaznak bizonyult, ha a 2016 és 2020 közötti elnöki ciklusát vizsgáljuk meg a világ vezető részvényindexeinek teljesítményeit nézve.
picture

Joe vajon ott lesz-e a biden?

Olvasási idő: 4 p
Trump négy éven át sulykolta magáról azt, hogy az ő elnöksége és az amerikai részvénypiac száguldása szoros kapcsolatban állnak egymással. De mi lesz, ha Joe Biden lesz az elnök?
picture

Elnökválasztásra hangolódva

Olvasási idő: 3 p
Nagyon szoros küzdelem várható, a választás után pedig alapvetően négy forgatókönyv képzelhető el. A nagyfokú bizonytalanság miatt nem tanácsos jelentős részvénypozíciót tartani a választás előtt, a nemesfémek viszont jól teljesíthetnek.