A kék hullámot várók zöld hulláma

Jegybanki pénzbőség, egyedi részvénybefektetések reneszánsza, gyorsmozgású új befektetők milliói jellemzik napjaink aktuális amerikai részvénypiacát. Hónapról hónapra és szektorról szektorra húzzák fel a részvényárakat emiatt 2020-ban az Egyesült Államokban. A szeptemberi és októberi korrekció aktuális divatja a megújuló energia részvényeket emelte fel az égbe. Abban ugyanis biztosak a befektetők, hogy Joe Biden ebben a szegmensben ott lesz a biden. Ha ő lesz az elnök…

picture

A szeptemberi és októberi hónap eddig az amerikai tőzsdéken a megelőző hónapok markáns emelkedésének az emésztgetésével telt el. Az alábbi ábrán az S&P 500 index látható 2020. január 2. és október 28. között az 50 és 200 napos mozgóátlaggal kék téglalappal kiemelve a szeptemberi és októberi hónapot:

Az S&P 500 index látható 2020. január 2. és október 28. közötti árváltozása.

A mostani szerda október 28-án jelentős mértékben rontotta a technikai képet, ám még így is a koronavírus utáni részvénypiaci szárnyalás oldalazó korrekciójaként fogható fel az elmúlt két hónap az Egyesült Államokban. (A 200 napos mozgóátlag alá bezuhanó európai indexek ebből a szempontból sokkal-sokkal rosszabb képet mutatnak.) Ahogyan arról október elején írtunk, a szeptemberi nagy indexsúlyú részvények esése nem terjedt át a piac összes szegmensére.

picture

Nagy pénz - nagy foci, kis pénz - nagy foci

A több százmilliárdos és ezermilliárdos cégek helyett a befektetői érdeklődés áttevődött a 10-20-30 milliárd dolláros tőkeértékű vállalatok részvényeire. Ennek létezik egyfajta fundamentális és cinikus magyarázata is.

Markáns emelkedéssel telt a szeptember egyes „karanténrészvényekben” (Zoom és Peloton), illetve a közösségi média cégek papírjaiban (Snap, Pinterest, Twitter), amely trend október javarészében is folytatódott. Minden elmúlt két hónapban a széles piaccal szemben kialakult egyedi emelkedő részvény- és szektorsztorit felülírt azonban a megújuló energiarészvények (nem lehet finomabban fogalmazni) szanaszét tépése.

Ha az egész folyamatról egy grafikont kellene kitennem, akkor a NYSE-re bevezetett részvényekkel rendelkező kínai napelemes cég a JinkoSolar (JKS) lenne az, ami napi gyertyákkal az alábbi produkciót mutatta be 2020-ban október 28-ig.

A kínai napelemes cég a JinkoSolar napi gyertyás árfolyama láthatóan a szeptemberi és októberi időszakban szárnyalt

A szeptemberi és az októberi kereskedést a kék téglalap emeli ki, az árfolyamot 20 dollárról 90 dollárig húzták fel hat hét alatt. Persze még mindig csak 2,7 milliárd dollárt ér az egész cég.

A kék színnek esetünkben jelentése is van. A kék a megújuló energiában érintett cégek tőzsdei ralijának forrása: a demokrata hatalomátvétel egyre növekvő esélye az amerikai elnökválasztáson és a szenátusi választáson.

A KÉK HULLÁMKÉNT EMLEGETETT SZÉLESKÖRŰ DEMOKRATA POLITIKAI ÁTTÖRÉS UGYANIS NAGYON KARAKTERES ENERGIAPOLITIKAI FORDULATOT HOZNA MAGÁVAL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN. A ZÖLD HULLÁMOT.

A tőzsde az előttünk álló jövőt próbálja meg beárazni, a közvélemény-kutatók és a bukmékerek által esélyesnek jelzett demokrata hatalomváltás pedig a tőkepiacon a zöld fordulat várakozását hozza. És beárazza kicsit úgy, ahogy az opciós piac teszi azt egy vállalati gyorsjelentés előtt, ahol egymással akár 180 fokos szögben szembenálló kimenetelek következhetnek be.

Emiatt a kék hullámra váró tőzsdei befektetők baráti köre parázs spekulatív hegymenetet varázsolt a nem túl sok tőzsdére bevezetett részvénnyel bíró megújuló energia szegmensben. Az alábbi ábrán kilenc, valamely amerikai tőzsdére bevezetett megújuló energiacég részvényének teljesítménye látható a szeptemberi mélypontoktól az októberi csúcsokig.

A Jinkosolar (JKS) a maga 376 százalékos emelkedésével nem került fel az ábrára, mert torzította volna. De ha vele együtt összeadjuk ennek a tíz cégnek a piaci kapitalizációját, akkor az még mindig csak 77 milliárd dollár. Összehasonlításképpen: a most hasító Snapchat tulajdonos Snap egymaga ér 64 milliárd dollárt. Az aktuális emelkedés ellenére még mindig alig van rendes zöld részvény, ami kínálatot jelenthet az esetleges környezetvédelmi politikaváltásra pozícionálódni akaró befektetők keresletével szemben.

És ez a pezsgés a jellemzően napenergia részvényekben még csak egy megelőlegezett – a 2016-os meglepetés után óvatos – bizalom arra vonatkozóan a befektetők részéről, hogy mit jelenthet a megújuló energia forradalma egy demokrata győzelem esetén a tőzsdén.

Az viszont, hogy még meg se történt az elnökváltás, és van 12-36 százalék esélye annak, hogy nem is fog, ám ennek ellenére ilyen léptékű tőzsdei emelkedést produkáltak a zöld részvényekben, kiválóan mutatja be napjaink amerikai tőzsdei valóságát, melyet az alábbi faktorok építenek fel:

  • A jegybanki likvidtásbőség hosszú távon történő fennmaradásába vetett befektetői bizalom, amely eszközár inflációt generál.
  • Az egyedi részvénykereskedés reneszánsza, ahol utoljára a 2000-es évek közepén látott módon vadásszák az újabb és újabb divatos, lendületbe jövő, kereskedési momentummal rendelkező egyedi részvényeket és szektorokat. Hónapról hónapra rotálnak át az éppen aktuális spekulatív paradicsomba a befektetők, idén már volt többek között online kereskedést segítő platform, arany és ezüstbánya, elektromos autó, közösségi média és megújuló energia hegymenet.
  • Szinte soha nem látott mennyiségű új befektető érkezett a részvénypiacra, akik a közösségi média platformok által diktált villámtempóban váltogatják a kereskedett részvényei körét.

Ennek a három faktornak az eredője az, hogy nagyon gyorsan ugrik rá egy új trendre hatalmas mennyiségű pénz, amivel aztán hetekig nem bírja tartani a tempót a részvénykínálat. Ezáltal az égbe szöknek az árak. Ez történt a kék hullámra várt előzetes zöld hullám esetén is.

Nagy kérdése a befektetői társadalomnak világszerte, hogy mi lesz a jövő héten az amerikai elnökválasztás után. Erre én egyetlen felelősségteljes választ tudok most adni: nem tudom.

AMIT TUDOK, HOGY AMENNYIBEN JOE BIDEN LESZ AZ ÚJ ELNÖK, AKKOR NAGYON ODA KELL FIGYELNÜNK AZOKRA A RÉSZVÉNYEKRE, AMELYEK A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÉRNYERÉSÉNEK FOLYAMATÁBAN A NYERTESEK LESZNEK.

Amikor Donald Trump 2016-ban megnyerte az elnökválasztást, az amerikai részvénykereskedésben a legnagyobb nyertesek a befektetési bankok voltak „pénzügyi dereguláció” jeligére. Az alábbi ábrán a Morgan Stanley (MS) részvényének napi gyertyás chartja látható 2016. szeptember 1. és december 31. között:

A Morgan Stanley (MS) részvények 2016-os emelkedése, amit Trump győzelmének köszönhetnek

A piros téglalap a választás utáni 22 kereskedési napot mutatja, amikor nagyon könnyedén emelkedett a részvény ára 30 százalékot. Nem volt a dolognak izzadságszaga. (A Goldman Sachs és a JP Morgan grafikonja teljesen hasonló.)

A mostani választásnak három kimenetele lehet: nyer Trump (gratulál Biden), nyer Biden (gratulál Trump) és káosz. A három lehetséges kimenetel három különböző párhuzamos univerzumot jelent. A sors, mint nagy rendező majd eldönti, hogy melyik verzió következik be. Nagyon határozott véleményem az, hogy erre az elnökválasztásra úgy kell tekintenünk, mint egy reset gombra, amit megnyomnak november 3-án éjjel. Nem tudjuk, hogy a gomb megnyomása után mi töltődik be majd. Éppen ezért szerintem a teljesen semleges és pozíció nélküli november 3-ról november 4-re történő átmenet nem rossz választás.

Biden esetleges győzelme esetén pedig árgus szemekkel kell figyelni a zöld részvényeket, mert lehet, hogy 2020-ban azok fognak úgy viselkedni, mint 2016-ban a befektetési bankok.

Nem árt extrém óvatosnak lenni!

(Az írás és a grafikonok a 2020. október 28-i záróárak alapján készültek. Címlapkép: szörfös Ausztrália partjainál, forrás: Todd Glaser)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Joe vajon ott lesz-e a biden?

Olvasási idő: 4 p
Trump négy éven át sulykolta magáról azt, hogy az ő elnöksége és az amerikai részvénypiac száguldása szoros kapcsolatban állnak egymással. De mi lesz, ha Joe Biden lesz az elnök?
picture

A tőzsdei élettér szélén, ötdolláros árfolyam alatt is pezseg az élet

Olvasási idő: 3 p
Gyakori jelenség az, hogy a közösségi médiában, a Twitter és a Reddit platformjain jön az új ötlet az újdonsült befektetők számára, akik aztán az adott cég vezetőit is sokkolják azzal, ahogy felpörgetik a vállalatuk részvényeinek tőzsdei forgalmát.
picture

Nagy pénz - nagy foci, kis pénz - nagy foci

Olvasási idő: 3 p
A több százmilliárdos és ezermilliárdos cégek helyett a befektetői érdeklődés áttevődött a 10-20-30 milliárd dolláros tőkeértékű vállalatok részvényeire. Ennek létezik egyfajta fundamentális és cinikus magyarázata is.