Bad is good, good is good
Ha rossz hír jön a piacra az jó, mert sokáig fognak sok pénzt nyomtatni a jegybankok. Ha jó hír jön, az pedig alapból kiváló árfolyamkatalizátor, mint például a legutóbbi Apple gyorsjelentés. Félelmetesnek tűnő bika üzemmódban vannak a részvénypiacok. A Tesla egy „mesterséges hírre” emelkedett két nap alatt 18 százalékot. Az S&P 500 korrekciói már maximum néhány óráig tartanak, és érintésnyire vagyunk a februári csúcsoktól. Mi vethet véget az emelkedésnek? Paradox módon lehet, hogy a védőoltás?
„Bad is good, good is good.”
Ez a velős és zseniális megfogalmazás egy ismeretlen amerikai tőzsdei kommentelőtől származik és véleményem szerint tökéletesen kifejezi azt az üzemmódot, amiben jelenleg – továbbra is amerikai vezetéssel – a globális részvénypiacok vannak.
Jó vagy rossz hír úgy látszik a piacnak nem számít
Ha a hírek lereagálásáról van szó, akkor ugyanis pontosan ez a helyzet áll fenn. Ha rossz hír érkezik, az tulajdonképpen jó, mert abban az értelemben kvázi jó hírt kap a részvénypiac, hogy semmi sem veszélyezteti a jegybankok által biztosított extrém laza monetáris környezetet. Ha pedig jó hír jön, azt jelenleg nem kell megmagyarázni. Ezáltal a híráramlás oldaláról egy kicsit a gyermekkori malom nevű játék csiki-csuki nevet viselő győztes felállásához hasonlítható bika oldalról nézve a jelenlegi piac.
Az aktuális piaci hangulatot kiválóan mutatta meg az elmúlt két napban egy a tankönyvek által totálisan semlegesnek és technikainak tekintett hír, nevezetesen a Tesla részvényfelaprózása. A Tesla a keddi piaczárás után jelentette be, hogy a jóval 1.000 dollár feletti részvényárfolyama miatt augusztus végi hatállyal felaprózza a részvényeit és öt új részvényt ad egy régiért. Ez az úgynevezett split, vagy részvényfelaprózás jellemzően a piaci likviditásról szól (vagy szólt még a töredékrészvény kereskedést lehetővé tevő Robin Hood korszak előtt). A felaprózott részvényekkel szélesebb kör képes kereskedni. A szélesebb kör pedig nagyobb likviditást biztosít az adott papírnak. Egy szó, mint száz, az ötször annyi darab 300 dolláros Tesla kereskedési szempontból jobbnak bizonyul majd, mint a jelenlegi 1.500 dollár körüli áron forgó részvény.
Ha valaki nem hisz ebben, egyszer nézzen rá a mindössze 41 millió darabbal rendelkező, de 1.800 dolláros áron forgó Booking részvények kereskedésére. A Booking az a 70 milliárd dollár feletti kapitalizációval bíró technológiai vállalat, amelynek részvényeiben semmiféle likviditás nincs jelenleg. Még a jelentési napon is kínszenvedés benne akár a legkisebb megbízást is végrehajtani.
Visszatérve a Teslához, az elektromos autógyártó idei árfolyamgrafikonja így nézett ki a keddi piaczárás után, az ominózus részvényfelaprózás bejelentése előtt napi gyertyákkal:
Immár egy hónapja tartott a Tesla relatív gyengélkedése a piachoz képest (ami nem csoda azután a fenomenális produkció után, amit Elon Musk cégének a részvényei idén két hullámban csináltak). Július közepe óta – szemben a folyamatosan koronavírus időszak alatti új csúcsára menetelő S&P 500 indexszel – a Tesla részvényárfolyama drasztikusan lecsökkenő forgalom mellett szép lassan morzsolódott le (kék téglalap).
Hogy mi történt a tankönyvek által semlegesnek tartott hírre, ahhoz nézzük meg az előző grafikonon kék téglalappal jelölt 2020. július 7. és 2020. augusztus 11. közötti időszakot kiegészítve a szerdai (augusztus 12.) és csütörtöki (augusztus 13.) kereskedés reakciójával órás gyertyákkal:
A zöld téglalappal jelölt két nap alatt 18 százalékot emelkedett az árfolyam, a megelőző napok átlagának a háromszorosát adó forgalom mellett. Így került a részvény egyhónapos mélypontról villámgyorsan a korábbi csúcsok közelébe.
Bad is good, good is good and neutral is so good. Egészíthetnénk ki a poszt címét adó komment mondanivalóját. Az ilyen Tesla részvényfelaprózáshoz hasonló hírek kiválóan mutatják meg a piac aktuális állapotát. Egy neutrális vagy medvepiacon erre a hírre a 7 százalékos pluszos nyitásból visszacsúszott volna az árfolyam 2-3-4 százaléknyi pluszba, esetleg nullába is. De ez még mindig egy bikapiac.
Méghozzá olyan bikapiac, ahonnan az S&P 500 indexet nézve szinte teljesen eltűntek még a kisebb korrekciók is. A következő ábra az S&P 500 indexet mutatja 2020. június 25. és 2020. augusztus 13. között órás gyertyákkal:
A vizsgált időszakban 12-13 százalékot emelkedett az index. Az elején még voltak 2-3 százalékos korrekciók, ám ezek sem tartottak tovább pár óránál. A zöld téglalappal jelölt elmúlt három hétben azonban szép lassan eltűntek még ezek az esések is. Az index nem akar a 20 órás mozgóátlaga alatt lenni. Háromszor került alá a három hétben. Először a nyárközepi FED ülés másnapján, a narancssárga téglalappal jelölt július 30-i kereskedési napon, de napon belül visszakorrigált. Másodszor az ezt követő napon a legnagyobb technológiai cégek gyorsjelentései után (piros téglalap), de napon belül visszakorrigált és napi csúcsán zárt. Harmadszor pedig a szürke téglalap által mutatott augusztus 11-i napon, amikor az utolsó órában leesett a piac. Ám másnap varázsütésre ott nyitott, mint ahonnan az adott esés elindult. Nem medvéknek való vidék…
A NAGY KÉRDÉS MÁR CSAK AZ, HOGY MI VETHET VÉGET ENNEK A FELFELÉ ARASZOLÓ PIACNAK?
Paradox módon egyre inkább úgy látom, hogy a védőoltás megjelenésének a bizonyossá válása. Ez lehet ugyanis az a fajta jó hír, ami a hasonló emelkedéseknek véget szokott vetni. Egy a múltban oly sokszor előforduló típusú helyzet, amikor az extra jó hír tőzsdei lereagálásánál kiderül, hogy már nem maradt senki sem, aki venni szeretne az adott pozitívumra, ám annál többen vannak azok, akik a jó hírt kihasználva adni szeretnének. És ilyenkor fordul át varázsütésre a piac „bad is bad, good is bad” üzemmódba. Hogy ez mikor következik majd be az a piac szokásos nagy talánya.
Ez a jelenség kiválóan figyelhető meg az elmúlt hetekben a saját vakcinájáról csak remek híreket szállító Moderna nevű biotechnológiai cég részvényeinél. Az amerikai kormánnyal a napokban 100 millió darab oltásra leszerződő gyógyszergyártó idei napi gyertyás grafikonja így mutat:
Az árfolyam három hónapja nem megy semerre (kék téglalap), pedig jó hírek garmadája látott napvilágot azóta. Az amerikai kormánnyal kötött megállapodás hírére például a kereskedési idő előtti 10 százalék feletti pluszból a nap végére semmi sem maradt (zöld nyíl).
Aznap, amikor a Tesla 13 százalékot szárnyalt a részvényfelaprózás „mesterséges” hírére…
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
