V, mint Vakcina
Csak a befektetők 10 százaléka számít V-alakú fellendüllésre, az uralkodó pesszimizmus egyebek között rekordszintű készpénztartással és az európai részvények kőkemény, utoljára a görög adósságválságnál látott mértékű shortolásával jár. Pedig a leginkább sújtott szektor a könnyebben talpra állni képes szolgáltató szektor, ráadásul három olyan tényező is van a járvány kezelésében, melyek egymástól függetlenül is segíthetnek a kereslet erősítésében, ezek közül csak az egyik a vakcina.
Előző írásunkhoz hasonlóan most is kijelenthetjük, hogy a félelem bére továbbra is rendkívül magas a piacokon. Április közepe óta a globális részvénypiacok újabb 8 százalékot emelkedtek. Mindeközben a befektetők pesszimizmusa továbbra sem akar elillanni.
A félelem bére
Georges Arnaud híres, 1950-ben írt regényéből 3 évvel később, már 1953-ban film is született. A sztori kiállta az idők próbáját, a félelem bére hasonlóan magas a tőkepiacokon is. Ugyanakkor főhősünk 50-50 százalékos esélyénél a tőkepiaci befektetők jobb eséllyel indulnak, ha a félelem nem vakítja el a tudatukat, avagy ahogy egykor írtuk, légy bátor amikor mások félnek.
Az intézményi befektetők hangulatát jól feltérképező legfrissebb Merrill Lynch Fund Manager felmérésből csak néhány gondolatot szemezgetve az alábbi kép rajzolódik ki:
- A befektetők még mindig rekord mennyiségű készpénzt tartanak, nagyjából a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után voltak utoljára ennyire pesszimisták.
- A fentiekből következően is brutálisan alulsúlyozzák a részvényeket, nyersanyagokat, energetikai papírokat.
- Készpénzt, kötvényt, defenzív közmű-, telekom- és techrészvényeket tartanak inkább.
- Brutálisan shortolják Európát, azaz az európai részvények esésére fogadnak, olyan mértékben, mint a görög adósságválság idején.
A sort még folytathatnánk, de az intézményi befektetők pesszimizmusa mellett a magánbefektetők is hetek óta nagyon borúlátóak. Az ő hangulatindexüket régóta mérő AAII (American Association of Individual Investors) is magas fokú pesszimizmust mutat a körükben. Amit még nem említettünk, hogy a befektetők többsége, 68 százaléka az elmúlt hetek emelkedését medvepiaci ralinak tekinti, magyarul csak egy korrekciónak gondolja, és további esésre számít.
Ami egészen megdöbbentő, hogy
A SZEREPLŐKNEK MINDÖSSZE 10 SZÁZALÉKA SZÁMÍT ARRA, HOGY V-ALAKÚ FELLENDÜLÉS VÁR RÁNK,
magyarul 10 százalékos valószínűséget adnak a piaci szereplők annak, hogy a vírust civilizációnk rövid időn belül legyűri, és a dolgok visszaállnak a régi kerékvágásba.
Nem tagadom, hogy alapvetően az optimisták táborába tartozom, ugyanakkor túlzónak gondolnám azt a feltételezést, hogy 100 százalék valószínűsége van egy V-alakú gyors fellendülésnek. A 10 százalékot viszont egyértelműen kevésnek gondolom. Egész egyszerűen azért, mert a fellendülés alakjával kapcsolatban van néhány dolog, ami optimizmusra adhat okot.
Az, hogy ez a válság mennyire teszi tönkre a gazdaságokat elsősorban azon múlik, hogy a gazdaság kínálati oldala mennyire sérül. A kereslet miatt nem aggódnék, mert az stimulálható és láthatóan stimulálni is fogják. A nagy fejlett gazdaságok több ezer milliárdos csomagokkal fogják ösztönözni a keresletet, így afelől nincs kétségem, hogy az gyorsan vissza tud jönni. A kínálati oldalon az a szerencsés helyzet, ami egyben az óriási gazdasági visszaesést is okozta az, hogy
A VÍRUS ELSŐSORBAN A SZOLGÁLTATÓ SZEKTORT SÚJTJA. A SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR KÍNÁLATI OLDALA VISZONT NEHEZEBBEN SÉRÜL.
Lehet, hogy a válság hatására bezár a sarki étterem, de ha később lesz rá kereslet, mert például jó helyen van, akkor majd újra ki fog nyitni. Lehet, hogy más üzemeltetővel, de viszonylag gyorsan és kis beruházási igénnyel vissza lehet hozni a kínálatot. Hasonlóképen igaz ez a szállodákra is. Lehet, hogy csődbe fog menni egy-két szállodalánc, de a szállodákat attól még nem bontják le. Ha visszatér a kereslet, valaki majd újra kinyitja azokat. Tehát a szolgáltató szektor kínálati oldala kis ráfordítással gyorsan vissza tud épülni, amennyiben van rá kereslet.
A másik dolog, amivel meg kell küzdeni az a félelem. Ameddig az emberek egy része fél a vírustól, addig értelemszerűen nem lehet őket stimulálni, azaz arra ösztönözni, hogy fogyasszanak. A félelmet alapvetően 3 dolog oldhatja érdemben.
Egyrészt félünk/féltünk az ismeretlen vírustól. Ezt a félelmünket oldhatja az információ. Kiderülhet ugyanis, sőt egyre több jel mutat arra, hogy a korai statisztikák erősen eltúlozták a vírus halálozási mutatóit. Nem kizárt, hogy egy erősebb influenzajárvány hatásánál nem erősebb lényegesen.
Másrészt kiderülhet, hogy a vírus kezelhető, az egészségügyi kapacitások bővíthetőek, így nem kell attól tartani, hogy valaki kezelés nélkül marad. Ez utóbbit erősítheti, hogy a hetekben érkeztek pozitív hírek a már fertőzött közepes és súlyos állapotú betegek sikeres gyógyszeres kezeléséről.
Harmadrészt a félelem oldásának harmadik fázisa egy hatásos vakcina megjelenése lenne. Így ha a piac arról kezd el híreket kapni, hogy sikerül hatásos vakcinát fejleszteni a vírus ellen, akkor elkezdik beárazni sokkal nagyobb mértékben a V-alakú fellendülést, amire jelenleg csak minden tízedik befektető számít.
A vakcina persze nehéz ügy, ma még nem tudjuk biztosan, hogy mennyire gyorsan tud megjelenni. Ugyanakkor a V-alakú fellendülés valószínűségének növekedését a fent említett első két tényező is elő tudja idézni. Bármelyik három esemény bekövetkeztének a valószínűsége vélhetően nagyobb, mint 10 százalék, főleg azért mert nem kizárt, hogy mindhárom bekövetkezik, ugyanakkor egyenként is erős hatásuk lehet a gazdasági kimenetelekre.
ÖSSZESSÉGÉBEN TOVÁBBRA IS IGAZ, HOGY A PIACI SZEREPLŐK RENDKÍVÜL PESSZIMISTÁK ÉS NEM ÚGY VANNAK POZÍCIONÁLVA, HOGY KERESSENEK EGY POZITÍV KIMENETEL ESETÉN.
Azaz nem kizárt, hogy aki bátor mer lenni, amikor mások félnek, az jól jár ebben a válságban is.
(Címlapkép: ShutterStock).
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
