Olajszámtan – Az orosz gazdaság helyzete nehéz
Brutális esésen van túl a kőolaj ára, miután a hétvégén nyilvánvalóvá vált az OPEC+ árfolyam-koordinációjának a szétesése. Azóta is folyik a találgatás, hogy vajon miért borította egymásra az asztalt Szaúd-Arábia és Oroszország.
Összeesküvés elméletekhez szokott Kárpát-medencei világunkban, de azon kívül is a magyarázat az volt, hogy színjáték az egész, a cél pedig az amerikai olajiparág választások előtti kicsinálása. Az összeesküvés-elméleteken túl be kell látni, hogy ez az értelmezési keret lehet helyes, ugyanakkor tény az is, hogy az USA olajiparágának szükségszerű konszolidációija meglátásom szerint így is, úgy is végbement volna. Tény, hogy ezzel a kis „segítséggel” gyorsabban fog lezajlani. A konszolidációnak egyébként is vannak/voltak jelei:
- az elmúlt években a részvényesek nem azt a megtérülést kapták, amit vártak eddig az iparágtól,
- az ESG megjelenése azaz az etikus/környezettudatos befektetési döntéshozatal elterjedése is a pénzcsapok elzárásához vezetett volna.
Miközben a fentiek egy teljesen logikus értelmezési keretet jelentenek, van a hétvégi eseményeknek egy egyszerű számtani magyarázata.
LEHET UGYANIS AZ OROSZORSZÁGOT IS MAGÁBA FOGLALÓ OPEC+ CSOPORTOT VALAMIFÉLE JÓTÉKONYSÁGI SZERVEZETNEK GONDOLNI, DE EZ VALÓJÁBAN EGY KARTELL. A KARTELLNEK PEDIG VAN EGY SAJÁTOS VISELKEDÉSI LOGIKÁJA.
Nevezetesen, ha valaki aránytalanul sokat tesz hozzá a kartell működéséhez akkor neki a kiszállás is a legkevésbé lesz fájdalmas.
A helyzet pedig az, hogy bár látszólag az OPEC jól működött, de valójában a tagjai eléggé vonakodva vágták meg a tényleges olajkínálatukat. A látszatműködést segítette a venezuelai olajkitermelés összeomlása, valamint az iráni szankciók bevezetése is. Az igazi potyautas ebben a játékban Oroszország volt, aki a rekordtermeléséhez képest talán százezer, jó időkben két-háromszázezer hordóval fogta vissza magát.
A fentiekhez képest Szaúd-Arábia bár a valós kapacitások vita tárgyát képezik, de 1-2.5 millió hordós kínálatot tartott vissza, az olajárak magasan tartása érdekében. Ne feledjük, hogy méretét tekintve az orosz és a szaúdi kapacitások nagyon hasonlóak. A szaúdi kitermelés az OPEC+ felbomlása előtt 9.7 millió hordó volt naponta, az orosz pedig 11.2 millió.
A matek pedig a következő. Az olaj piac vélhetően meg fog valamikor nyugodni a hétfői áresést követően. Számoljunk azzal, hogy az átlagos olajár 15 dollárral lesz lentebb idén, ami elsőre kevésnek tűnhet, de most egyelőre a koronavírus hatását tartósan ne keverjük bele a számításba.
AZ ÁRESÉS MIATT SZAÚD-ARÁBIA A KORÁBBI TERMELÉSÉN 145 MILLIÓ DOLLÁRT BUKIK NAPONTA. UGYANAKKOR BEJELENTETTÉK, HOGY A JÖVŐ HAVI TERMELÉST 12.3 MILLIÓ HORDÓRA EMELIK. A 2.6 MILLIÓ HORDÓNYI EXTRA KITERMELÉSEN VISZONT BESZEDNEK KÖZEL NAPI 100 MILLIÓ DOLLÁRT.
Tehát a legnagyobb kartelltag kiszállásának vesztesége nem több napi 40-50 millió dollárnál. Ehhez képest a legutóbbi hónaphoz viszonyítva, az oroszok talán 150-200 ezer hordóval tudnak emelni, ami a teljes kitermelésükhöz képest elhanyagolható tétel. Tehát az orosz fél napi vesztesége az OPEC+ széthullása miatt inkább napi 160 millió dollárra tehető.
Ebben a kontextusban szerintem érthetőbbek a szaúdi motivációk, magyarul az, hogy elegük lett abból, hogy ők tartják szinte egyedül életben a kartellt.
A LEGNAGYYOBB VESZTES TELJESEN NYILVÁNVALÓAN OROSZORSZÁG.
Lehet persze írni, hogy az oroszok tovább bírják, mint a szaúdiak, de a fenti matek húsbavágóan cáfolja ezt az elméletet. Az arab ország gazdasága egyébként is függetlenebb az olajipartól, mint az orosz, ráadásul a demokráciának még attól az alacsony szintjétől sem kell tartania, mint az orosz kollégáknak.
Amit azt már korábban megírtunk a Diktátorok kézikönyve alapján, most még inkább igaz lehet. Az adott vezér mögötti kritikus koalíciót pénzzel lehet megvenni. Hétfő reggeltől Vlagyimir Putyinnak erre napi 160 millió dollárral kevesebb jut. Ehhez képest a szaúdi herceg pusztán napi 40-50 millióval kevesebből gazdálkodhat. A két ország pénzügyi tartalékai viszonylag hasonlóak, így ki lehet számolni ki bírja tovább.
Ha a fenti logika helyes és mégsem az első magyarázat a helytálló, azaz nem az amerikai olajipar kinyírása volt a cél, akkor az oroszok hamarosan visszaülnek a tárgyalóasztalhoz. Mert bár lehet, hogy Vlagyimir Putyin a világ egyik leggazdagabb embere, napi 160 millió dollár az bizony sok pénz…
(Címlapkép: Reuters / Kevin Lamarque)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
