Vajon mikor verik meg a bankárok a kriptodeviza-kereskedőket?
Talán furcsának tűnik elsőre a címben foglalt kérdés, pláne ha elárulom, hogy Tunkli Dániel kollégám legutóbbi Uber-cikke kapcsán jutott eszembe.
Ha az UBER letarolja a tőzsdét, a világ megérett a pusztulásra
Hallottál rólunk, marha nagyok vagyunk, ne törődj vele, hogy nincs nyereségünk és valószínűleg soha nem is lesz, gyere legyél UBER-részvényes. Lecsupaszítva ez az UBER ajánlata a tőzsdei bevezetés előtt a potenciális befektetőknek.
Ez is alátámasztotta, hogy
AZ UBER LEGNAGYOBB VERSENYELŐNYE NEM MÁS, MINT EGY EGYSZERŰ SZABÁLYOZÓI ARBITRÁZS.
Magyarul a szabályozott iparágban működő taxistársaságoknak egy csomó előírásnak, jogszabálynak kell megfelelniük, mindamellett, hogy adóznak a munkavállalóik után és helyben adóznak a nyereségük után is. Az Uber mindezen kötöttségeket kikerüli vagy legjobb tudása szerint minimalizálja. Az persze kérdés, hogy 2019-ben kell-e ennyire agyonszabályozni egy viszonylag egyszerűnek tűnő szolgáltatást, mint a személyfuvarozás. De a válasz abból a szempontból mindegy is, hogy az viszont tény: az Uber versenyelőnye már rég nem egy telefonos applikáció – amit azóta minden taxitársaság legyártatott már –, hanem a szabályozás kikerülése, helyenként némi adóelkerüléssel megfűszerezve.
Az egyenlőtlen versenyhelyzet miatt az Uber ellen számos országban fellázadt a taxistársadalom, olykor fizikai atrocitások is érték az Uber sofőrjeit. A konfliktusra természetesen lehetett volna akár úgy is reagálni, hogy a szabályozó egyenlő helyzetet teremt, és mondjuk csökkenti a taxistársaságok adminisztratív terheit. Nálunk, és még sok más országban nem így történt, hanem egyszerűen betiltották az Ubert. Ez is egy megoldás – ennek helyességét sem célunk most megítélni.
A kriptodevizáknál ugyanez a helyzet
Az Uber térhódítására és versenyelőnyére azonban nagyon rímel az alternatív pénzügyi rendszer kialakulása, pontosabban a kriptodevizák története és piaca, azok váltása, kereskedése. Az igazi különbség, hogy a személyfuvarozáshoz képest nagyobbak a volumenek és kockázatok.
Ha ma valaki egy banknál számlát akar nyitni, pénzt akar utalni vagy befektetni akkor igen komoly ellenőrzésen kell átesnie. Ma már egy banknak vagy befektetési szolgáltatónak szabályok millióit kell betartania, azon túl, hogy adott összeghatár felett már az ügyfélnek is igazolnia kell például a készpénzbefizetése eredetét. A bankok, bekektetési szolgáltatók napi/heti/havi szintű jelentések sokaságát gyártják le és küldik el a szabályozó hatóságoknak, jegybankoknak.
Ehhez képest a kriptodeviza világban, ha valakinek úgy tartja kedve akár a bolyhos kiscicájának is nyithat egy „számlát”, ami persze cuki, és én feltételezem, hogy a cicus nem Safranek terrorizálására költi majd a pénzt. A valóság azonban ennél árnyaltabb, hiszen az a fajta teljes szabályozatlanság, ami a kritodevizák világát övezi, lehetőséget biztosít akár pénzmosásra, adóelkerülésre, vagy akár a terrorizmus finanszírozására. Ezt olykor még az agyonszabályozott hagyományos pénzügyi rendszer sem tudja száz százalékban kizárni, de egy ennyire szabadon menedzselt rendszer pedig egyáltalán nem. Így a kriptodevizák egyik legnagyobb előnye nem más, mint az Uber-hez hasonló szabályozói arbitrázs. Csak ebben az esetben mind a tétek, mind az összegek és következmények szempontjából is más dimenziókban mozgunk.
Ami az érdekérvényesítő képességet illeti, úgy gondolom a taxitársaságok vannak előnyben. A 2008-as válság után világszerte bűnbaknak kikiáltott bankrendszer halkan tűri az újabb és újabb szabályozói ötleteket – még azokat is, amelyek már egyértelmű túlkapásnak tűnnek, ahogy erről mi is írtunk. Ennek fényében nekem úgy fest, hogy a kriptodeviza kereskedőknek nincs mitől félniük.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
