A világ legmagasabb felhőkarcolóinak sok évtizedes tőzsdei átka

Az Empire State Building 1931-es átadásával együtt az elmúlt 88 évben hatszor dőlt meg a világ legmagasabb épületének a rekordja. Félelmetes (és persze valahol a gazdasági ciklusok túlpörgése miatt mégsem meglepő) módon mind a hat eset drámai részvénypiaci összeomlással járt együtt, ami vagy az építkezés idején vagy óraműpontossággal az átadáskor következett be. Kis történelmi és világkörüli utazásra indulunk a mai írásban az adott kor legmagasabb épületeinek részvénypiaci átkát vizsgálva.

Jónap Richárd

2019. április 17.

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Empire State Building – 381 méter, 1931

Óraműpontossággal az 1929 és 1933 között tartó Nagy Gazdasági Világválság idejére esett a maga korában félelmetes magasságot elérő Empire State Building átadása. Az 1931-ben befejeződő építkezéssel létrejövő manhattani épület magassága 381 méter, amivel 42 éven át volt az USA legmagasabb épülete. A munkálatokat 1930. január 22-én kezdték el és 1931. május 31-re végeztek is velük. Mindeközben a Dow Jones index az alábbi teljesítményt nyújtotta a havi charton 1926 és 1940 között:

Az építés idejét piros téglalappal jelöltük. Nem csoda, hogy az irodák többségének az 1940-es évekig nem akadt bérlője. Emiatt a felhőkarcoló akkoriban az Empty State Building gúnynevet kapta. Érdekesség még – amit ma sok építtető nagyon megbecsülne – hogy a tervezett akkori 50 millió dollárral szemben végül 41 millió dolláros költsége volt a projektnek. További kis adalék a felhőkarcolók részvénypiaci átkához, hogy a szintén New York-i Bank of Manhattan Trust Building (283 méteres magassággal) és a Chrysler Building (319 méteres magassággal) is 1930-ban készült el, de csak hónapokig tudtak a világ legmagasabb épületei lenni.

A World Trade Center 417 méter, 1971, és a Sears Tower 442 méter, 1973

Az Empire State Building több mint 40 évig volt világrekorder magasságú épület. Az előbb említett 1930-1931-es trióhoz hasonlóan a hetvenes években is nem egy új rekorder érkezett, hanem kettő. Jött is menetrend szerint a tőzsdei összeomlás, a tankönyvek által sokszor emlegetett 1973-74-es medvepiac. Az S&P 500 index 1965 és 1975 között havi gyertyákkal ábrázolva az alábbi mozgást mutatta be:

A tőzsdeindex közel 50%-ot esett két éven belül. Az új rekorderekkel ezalatt több érdemi esemény történt. A World Trade Center komplexumot hivatalosan 1973. április 4-én adták át (piros nyíl), ám az ikertornyok 1-es számú épülete már 1971-ben átvette a magassági rekordot. A chicagói Sears Tower végül 1973-ban elvitte New York városából a világ legmagasabb épületének címét. A kilátóteraszát ennek az építménynek 1974. június 22-én avatták fel (sárga nyíl). A részvénypiac ezután még egy nagyot zuhant.

Döbbenetes, de a World Trade Center ikertornyait érő és ledöntő 2001. szeptember 11-i terrortámadás is egy drasztikus tőzsdei összezuhanás közepén történt. Ekkor omlottak össze a technológiai részvények a kilencvenes évek hegymenete után.

Petronas Towers 452 méter, 1998

A legmagasabb épület titulusa 67 évvel az Empire State Building felépítése után hagyta el az Egyesült Államokat. A maláj állami olajóriás 1994-ben kezdte el építeni a nevét viselő 452 méter magas Petronas tornyokat. Az épület 1998 és 2004 között volt a világ legmagasabbika. Esetünkben a hivatalos megnyitás 1998. március eleji dátuma esett szinte teljesen egybe a dél-kelet-ázsiai válsággal legdrasztikusabb napjaival. Az ábrán a maláj tőzsde kilencvenes években mutatott grafikonja látható havi bontásban:

Az építkezés kezdetét (zöld négyzet) nem lehetett volna pontosabban kijelölni a részvénypiaci csúcshoz. Az átadás folyamatosan zajlott 1997-ben és 1998 elején (piros téglalap). A tőzsdeindex eközben teljesen megborult. Az 1998-as mélypont 80%-os esést jelentett az 1994-es csúcshoz képest. Ráadásul a tornyot és a környékét egy kicsit le is koppintották 10-12 évvel később, de ezzel majd egy kicsit később folytatjuk.

Taipei 101, 509 méter, 2004

A 101 emeletes tajvani felhőkarcoló lépte át először a világon az 500 méteres magasságot. Az építkezés alapkőletétele 1999. január 13-ára esett. A félvezetőgyártásban komoly szerepet betöltő tajvani gazdaságot ezt követően hamarosan megrázta a 2000-es év technológiai részvényeket érintő árfolyamzuhanása. A torony első szintjének 2000. júniusi megépítését 70%-os eséssel „jutalmazta” a tőzsdeindex a következő másfél évben, ahogy azt a piros nyíl mutatja (1995-2005 közötti tajvani index havi gyertyákkal):

Az építkezés a természettől is kapott egy akadályt 2002. márciusában, amikor egy Richter skála szerinti 6,8-as erősségű földrengést élt túl az akkor még csak a 47. emeletnél járó építkezés.

Burj Khalifa 828 méter, 2010

Ennek az épületnek a 2004 és 2010 közötti építéséről el lehet mondani, hogy itt mertek nagyot álmodni. A 828 méteres magasság több, mint 300 méterrel haladja meg az előző rekorder épületet. (Egész pontosan 318,8 méterrel, ami szinte centire egyezik az 1930-ban néhány hónapig rekordernek számító Chrysler Building magasságával.) Az alábbi ábrán az látható, hogy az új világrekord épület mérete hány méterrel haladta meg az előző csúcstartó épület magasságát:

Elmondható, hogy a kalifa kőkeményen elvette a kedvét sokaknak attól, hogy pár éven belül „ráépítsenek”. A felhőkarcoló struktúrája és az előtte lévő szökőkút sok mindenben hasonlít a kuala lumpuri ikertornyokra és az előttük lévő parkra, csak a látvány jóval monumentálisabb.

A világ legmagasabb felhőkarcolójának az átka itt is keményen lesújtott az egész világot megrázó 2008-2009-es gazdasági válsággal együtt. A teljes magasság 2009. január 17-én készült el (piros karika közepe), szinte teljesen pontosan a válság mélypontján. A Dubait sújtó ingatlanpiaci krízist végül Abu Dhabi kölcsönpénzzel oldották meg. Bár Dubaiban az élet gyorsan visszatért az ottani normál kerékvágásba, a helyi tőzsdeindex azonban azóta sem tudta ledolgozni a 10-11 éve, pár hónap alatt elszenvedett veszteségeit:

És mindemellett hiába vették el hosszú ideig például a kínaiak kedvét a világ legmagasabb épületének a megépítésétől, már nyomulgatnak a szaúdiak.

Kingdom Tower – talán 1.100 méter, talán 2021

Szaúd-Arábia nem éli történelmének legnyugodtabb napjait. Másfél éve novemberben nagy port vert fel világszerte, amikor a Ritz-Carlton Hotelbe (ami kvázi fogházként funkcionált hónapokig) zárták a királyi család sok tagját. Jelentős részük komoly „váltságdíj” kifizetése mellett távozhatott. Tőzsdére készülget közben a koronagyémánt olajcég, a Saudi Aramco. Az ország devizatartalékainak az egyharmada elfogyott az elmúlt négy évben.

Sokan figyelmeztetnek, hogy pár éven belül komoly gazdasági válság érheti az Arábiai-félsziget legdominánsabb országát. És ezek nemcsak a nagy bankházak világszerte, hanem hat ikonikus épület New Yorkból, Chicagoból, Kuala Lumpurból, Taipeiből és Dubaiból.

„Bill, milyen magasra tudod építeni, hogy ne dőljön össze?” – kérdezte 1928-ban New Yorkban Bill Lamb építészt John Jacob Raskob építtető az Empire State Building születésénél. Hasonló hangulatban indult a Jeddah Tower (Kingdom Tower) tervezése is, amit eredetileg egy mérföld, azaz 1.609 méter magasra terveztek. Ezt azonban a helyszín nem bírná ki. A pontos magasságot még nem árulják el, de becslések szerint valahol 1.100 méter környékén lesz. Ha megépítik teljesen. Jelenleg ugyanis immár több mint egy éve áll az építkezés, köszönhetően a szaúdi királyi családban zajló drámáknak.

A helyszín, a magasság és az emberek változnak, az emberi viselkedés azonban ugyanaz marad. Nagy kérdés, hogy a piac milyen viselkedéssel „honorálja” majd az esetleges új világrekordot.

(Fotók: Empire State Building – Sam valadi/Flickr, World Trade Center – Jeffmock/Wikipedia, Petronas Towers – Pixabay, Taipei 101 – Flickr, Burj Khalifa – Donaldytong/Wikipedia)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.