A nagy kriptobukta

A kriptodeviza lett a tőkepiac igazi szent tehene. Rosszat senki se mer írni róla, jót meg viszonylag nehéz, legalábbis közgazdászként. Mostani írásomban nem célom megjósolni, hogy mikor omlik össze a kriptolufi, arról viszont van véleményem, hogy mégis mi lehet ez, és hogy hol helyezném el - hangsúlyozottan közgazdászként - ezt a valamit a térben.

A lengyel Amazon!

Rengetegen megénekelték már az Allegro, azaz a “lengyel Amazon” tőzsdére hozatalának történetét. A dolog most igazából azért pikáns, mert mára a valós vevők nagy része víz alatt van, bukóban ül ezen a részvényen, cserébe kénytelen tartani.

Mi lehet az oka, hogy a magyar tőzsde alulteljesít, a román pedig annyira felül?

A román tőzsde szépen túlteljesítette a régió többi részvénypiacát. Miért lehet ez? Miért maradnak meg a cégek jobban az egyik tőzsdén, mint a másikon? Mitől mehet még tovább a szomszéd részvényindexe? Mi most az egymillió dolláros kérdés a román piacon? Interjú.

Baljós árnyak

Az előttünk álló időszakban az amerikai belpolitikai, elsősorban adózási fejleményeken túl, a fejlett piaci inflációs mutatók lehetnek fontosak. Ha világvége hangulatot nem is hozhatnak a piacokra, azért egy alapos megijedésre elegek lehetnek.

A politika önsorsrontó természete

A török líra az utóbbi öt évben annyira leértékelődött, mintha egy euróért már közel 900 forintot kellene adni. Az elnök mégsem képes kitartani egy olyan program mellett, amely megállítaná a mélyrepülést.

A rezsicsökkentésnek annyi

A megújuló energiák megjelenése az áramtermelésben új kihívások elé állítják az áramhálózatok üzemeltetőit, a termelőket és a fogyasztókat egyaránt. Ahhoz azonban, hogy mindezt mélyebben is megértsük, fontos kicsit messzebbről indítva végignézni, mi ma a kiindulópont és hova szeretnénk eljutni.

Asimovnak igaza volt!

Az elmúlt hetek történései az amerikai Texas államban vélhetően be fognak kerülni a történelemkönyvekbe. Sokan egyből a megújuló energiatermelés térnyerését hibáztatják az események kapcsán, ugyanakkor, mint minden katasztrófához, úgy ehhez is sok tényező együttállása kellett.

Elfogytak az érvek az alacsony Magyar Telekom osztalék mellett

A Magyar Telekom menedzsmentje egészen kiváló munkát végzett az elmúlt években, így a cég fundamentumai évről évre javultak. Egyetlen dolog nem javul, és ez a részvény árfolyama. Ennek oka pedig a fájóan hiányzó transzparens osztalékpolitika.

Bunyó Karácsonyig, avagy Bud Spencer és Terence Hill visszatér?

Az év eleje mindig a tőkepiaci jóslatok ideje. Nem teszünk mi sem másként, arra fogadunk, hogy a hetvenes évek hangulatát idéző unalmas akciófilm lesz 2021, klasszikus Bud Spencer-féle ütésekkel és a megfelelő tompa puffanást imitáló hangalájátszással, az elmaradhatatlan happy enddel a végén.

A koronabiztos befektetés ára

Vannak rosszul gazdálkodó vállalatok, amelyeknek a menedzsmentjei rossz döntéseket hoznak, és amikor jön egy recesszió, akkor csődbe mennek. A koronavírus-válság azonban nem egy klasszikus recesszió, itt most a jól gazdálkodó vállalatok is csődbe mehetnek. Arra ugyanis nem lehet tőkét optimalizálni, hogy hónapokig nulla lesz az árbevétel.

A CETOP 25 árnyalata - a lengyel piac regionális ereje

Az elmúlt valamivel több mint 20 évben a régió országai hatalmas gazdasági fejlődésen mentek keresztül, Így azok, akik a régió tőkepiacain kockáztatták befektetéseiket, elvben nagyon jól kellett, hogy járjanak. A valóság azonban nem ennyire rózsás.

Megkésett gratuláció az EKB banki osztalékokat tiltó nyári döntéséhez

A mostani, egyébként a 2009-es válságnál mélyebb recesszióban egy bank se ment eddig tönkre. Ilyen még nem volt és persze lehet annak örülni, hogy válságálló a bankrendszer, de sajnos ezért cserébe óriási árat fizetünk.

Úton a segítség

Jelenlegi tudásunk szerint 2-3 vakcina befuthat az év végéig és ha tényleg úton van a segítség, akkor az elkövetkező hetek, hónapok volatilitása jó beszállási pontot jelenthet a piacokon a hosszú távon gondolkodók számára.

A nagy koronasunnyogás

Sok esetben egy egészséges felnőtt vagy fiatalkorú, amennyiben a tünetei enyhe lefolyásúak, elkerüli a tesztközpontokat, ha nem akarja sem magának, sem a családjának a fent felsorolt kellemetlenségek egyikét sem. Ez a koronasunnyogás jelensége.

Divide et impera

Oszd meg és uralkodj! Nem is lehetne találóbban jellemezni az USA új preferenciáit a közel-keleti, kaukázusi és részben földközi-tengeri térség geopolitikai erőterének alakulásában.

Koronavírus és az ingatlanpiac

Az otthoni munkavégzés elterjedése népszerűbbé teheti a nagyobb méretű, ezen belül is a modern épületgépészettel rendelkező ingatlanokat, és többen költözhetnek a külvárosokba vagy az agglomerációba is. A kínálat viszont aligha zárkózik majd fel ennyire gyorsan.

A piac tesztelése

Hatósági áras lett a koronavírus-tesztelés hazánkban. Ez az elsőre szimpatikusnak tűnő döntés lényegi belenyúlást jelent a piaci folyamatokba. Ennek egyik eredménye lehet, hogy a magánszolgáltatók nem tudják fenntartani ezt a tevékenységüket és az állami szolgáltatásokra még nagyobb nyomás helyeződik.

Életmentő, nyomorító technológiai fejlődés

A technológiai fejlődéssel nyert időt/hatékonyságot az emberiség a fogyasztói kosarának a kibővítésére használta fel. Így ma középosztálybelinek lenni egyértelműen jóval drágább, mint korábban, ezt azonban az inflációs mutatók nem tudják lekövetni, vagy jobban mondva a technológiai fejlődés nyújtotta dezinflációt mérik csupán.

Covid-19 matek

A vírusjárvány elején még több volt a megbízhatatlan, nehezen ellenőrizhető információ, mára azonban a transzparens szabad sajtóval rendelkező tömegdemokráciákon is végigfutott a vírusnak legalább az első hulláma. A számok beszédesek, mégis kevés szó esik róluk.

Történelmi pillanat

Van itt Európában egy régió, rendkívül stabil pénzügyi helyzettel, fizetési mérleg- és kereskedelmi többletekkel, még mindig olcsó munkaerővel, és többnyire konzervatív fiskális politikákkal. A történelmi pillanat, most itt ebben a régióban tőkepiaci befektetőként ért el minket.

Ez a válság más, mint a többi

Hetek, lassan hónapok óta zajlik a licitháború, hogy vajon a mostani koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés kisebb vagy nagyobb mértékű-e, mint a legutóbbi 2008-2009-es gazdasági világválság, vagy ahogy egyre többen hivatkozzák a „Great Recession” idején.

Ray Tango (Sly) a zseni!

Azok akik 30 évvel ezelőtt Sly-ra hallgattak és hosszú amerikai állampapírba fektettek, bizony éves átlag 7.9 százalékos hozamot tehettek zsebre dollárban, szemben a jóval kockázatosabb S&P 500 index évi 7.3 százalékos teljesítményével.

V, mint Vakcina

A piaci szereplők mindössze tíz százaléka számít V-alakú fellendülésre, az uralkodó pesszimizmus a pozícionáltságban is tetten érhető. Pedig három olyan tényező is van a járvány kezelésében, melyek egymástól függetlenül is segíthetnek, ezek közül csak az egyik a vakcina.

Egy modell mind felett…

Nap mint nap hallunk modellszámításokról a COVID-19 járvány terjedése kapcsán. Becslések, kalkulációk és lehetséges forgatókönyvek sokaságát ontja a média. Ugyanakkor a modellszámítások kapcsán mindaddig a sötétben tapogatózunk, ameddig nincsenek megbízható széleskörű adataink a vírus valódi elterjedésének szintjéről, sebességéről és súlyosságáról.

Háborúk, járványok, technikák

Bár ma még mindenki arról beszél, hogy a koronavírus felmérhetetlen és visszafordíthatatlan károkat okozott, de ha a történelem útmutatóul szolgálhat számunkra, akkor ebből a járványból is, mint oly sokból a múltban, erősebben, fejlettebben fog kikerülni a civilizációnk.

A félelem bére

Georges Arnaud híres, 1950-ben írt regényéből 3 évvel később, már 1953-ban film is született. A sztori kiállta az idők próbáját, a félelem bére hasonlóan magas a tőkepiacokon is. Ugyanakkor főhősünk 50-50 százalékos esélyénél a tőkepiaci befektetők jobb eséllyel indulnak, ha a félelem nem vakítja el a tudatukat, avagy ahogy egykor írtuk, légy bátor amikor mások félnek.

Biztos befektetés koronavírus-járvány idején

A vírus utáni időszak a globalizáció részleges visszaszorulásához vezethet. A hálózatoktól való függés csökkentése az egyén szintjén is megjelenik és bár nem teljes az analógia van ma már olyan befektetés, amely egyszerre szolgálhatja a hálózatoktól való függés csökkentését, környezetvédelmi szempontból előnyös és a pénztárcánkat is gazdagítja.

Posztkoronavilág: infláció és deglobalizáció

Miközben a világ még javában küzd a koronavírus-járvánnyal, azzal is érdemes elkezdeni foglalkozni, hogy mi lesz a járvány után. Annál is inkább, mivel erős meggyőződésem, hogy civilizációnk túléli a vírust, ugyanakkor a vírus utáni világ némileg más lesz.

Olajszámtan - Az orosz gazdaság helyzete nehéz

Brutális esésen van túl a kőolaj ára, miután a hétvégén nyilvánvalóvá vált az OPEC+ árfolyam-koordinációjának a szétesése. Azóta is folyik a találgatás, hogy vajon miért borította egymásra az asztalt Szaúd-Arábia és Oroszország.

Plátói szerelem – 700 forintot is érhetne egy Telekom-részvény

A Magyar Telekom nemcsak a BÉT-en teljesít alul, hanem minden értelmezhető vállalatértékelési mutató szerint az egyik, hanem a legolcsóbb telekomcég a régióban. Ennek oka alapvetően a nehezen magyarázható, a vállalat eredményeitől messze elmaradó osztalék.

A BÉT kutyája… .

Van ez az úgynevezett „világ kutyái” (dogs of the world) elmélet, amely szerint az elmúlt évek leggyengébben teljesítő piacait/részvényeit kell megvenni a következő évben és ezzel a stratégiával felülteljesíthető a piac. A kérdés számunkra az, hogy vajon idén a BÉT évek óta kutyakategóriába sorolt részvénye, a Magyar Telekom esetén lesz-e olyan év, amikor kikerülhet ez alól a bélyeg alól.

A lengyel Billy Elliot-ra még vagy 20 évet várhatunk!

Lengyelország Európa második legnagyobb széntermelője, az európai termelés közel 20 százalékát adják. Az ország függése a saját széniparától óriási, emiatt a lengyelek általában minden EU-s környezetvédelmi szabályozás alól igyekeznek kibújni. És egyelőre nem igazán látszik, milyen alternatíva segítene a szénfüggés enyhítésében.

A hó, a munkaerőpiac és az állami munkaerőhiány

Ha a versenyszféra beruház, hogy automatizálja a működését és orvosolja a munkaerő egyre látványosabb hiányát, úgy az állami szférának sem lesz nagyon más lehetősége. Nem árthat magasabb sebességre kapcsolni, ha 2019-ben 10 centi hó kifog rajtunk.

Közeleg az ítélet napja - veszteséges techcégek a tőzsdén

Az őrület tetején, amihez most közeledünk, megkérdőjelezik a hagyományos értékelési módszerek helyességét. Jönnek az elméletek, hogyan lehet veszteséges, valódi üzleti modellel nem rendelkező cégeket milliárd dollárokra értékelni. A veszteségeket előbb-utóbb valakinek finanszíroznia kell.

Légy kapzsi amikor mások félnek!

Az emberi döntéshozatal egyik sajátos tulajdonsága, hogy felértékeljük a kis valószínűségű események bekövetkezésének esélyét. Pedig az viszonylag ritka, hogy amikor mindenki egyszerre retteg, akkor tényleg be is következik a legrosszabb – aki számolt ezzel, az orosz és a román piacon is kereshetett, és most itt a török a példa.

Félelem és reszketés Bukarestből

Bár a belpolitikai válság állandósult Romániában, a tavaly év végén a befektetőket megrémítő, a tőzsde történetének legnagyobb napon belüli esését eredményező csomag szép lassan elbukott, és a román befeketések azóta szép hozamot termeltek. És erre számítani is lehetett.

A világ jegybankjai tehetetlenek

Nincs már hova lazítani, a korábban unortodoxnak gondolt monetáris eszközök is újra dübörögnek. A világgazdaság lassulását nem a jegybankok és a monetáris politika, hanem a fiskális lazítás, a politikusok tudják megállítani.

Németország: Európa sikerembere vagy potyautas rombadöntője?

A német gazdaság és export teljesítményéhez képest gyenge euró adja a német ipar unión kívüli versenyképességének jelentős részét.

Írország: hogyan lett Európa beteg emberéből kelta tigris?

Jókor voltak jó helyen, ez is sokat számított, pont akkor stabilizálták a gazdasági, jogi és adókörnyezetüket, amikor a globalizáció új erőre kapcsolt a 90-es évek elején. De ehhez kellett az a kiszámítható, a politikai váltógazdaságot felülíró stabil üzleti- és jogi környezet, amelyet egy széleskörű társadalmi kiegyezéssorozat biztosított.

A világgazdaság állapota, avagy Schrödinger macskája

A világ konjunktúrája ma valójában olyan, mint Schrödinger macskája: az is lehet, hogy él és virul, de nem kizárt, hogy már rég halott.

Bérolló: így húzott el a versenyszféra a pedagógusbérektől

Öt év alatt közel a másfélszererésre emelkedett a bruttó bér a versenyszférában, a pedagógusbérek ezzel szemben 10 százalék körül emelkedtek. Látványosan nyílt ki a bérolló, bármekkora legyen is a tanárhiány, az egyik ok biztosan ebben keresendő.

Fogságban a jegybankok – nem a kormányok fogságában

Túlértékeljük a gazdaságpolitika jelentőségét, pedig történelmi példák sokasága mond ellent annak, hogy egy ország sikere bármilyen jegybanki vagy költségvetési politikai bűvészkedésnek köszönhető. Ami igazán fontos a növekedés szempontjából az a népesség alakulása és a technológiai fejlődés.

Vajon mikor verik meg a bankárok a kriptodeviza-kereskedőket?

Az Uber vs. taxi ellentét játszódik le a pénzügyi világban a bitcoin és társai, valamint a hagyományos pénzügyi szolgáltatók között. Az Uberhez hasonlóan a kriptodevizák is abból kovácsolnak versenyelőnyt, hogy rájuk nem vonatkoznak szabályok, vagy egyszerűen nem tartják be őket.

Brüsszel, a rezsiharcos - roamingdíjak vége az EU-ban

527 forint egyetlen percnyi telefonálásért Európa közepén? Van ilyen, a nem EU-tag Svájcban, ha onnan akar hazatelefonálni az ember. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, mekkora szabadságot, és az üzleti életben is micsoda hatékonyságnövekedést biztosít a roamingdíjak eltörlése az Európai Unióban.

Recesszió szélén a globális feldolgozóipar

Kína az egyik ok, de az is lehet, hogy egyszerűen a gazdasági ciklus ért újabb fordulóponthoz. Néhány héten-hónapon belül látnunk kell, hogy az újabb kínai gazdasági stimulus hat-e, sikerül-e az USA-ban a Fed egyensúlyozása, stabilizálják-e gazdaságukat a nagy európai országok.

Kizsigereli a Deutsche Telekom a kisrészvényeseket

Az elmúlt három évben a DT 66 százalékos tulajdonosként elvitte a cash flow 87 százalékát, hazavitt 177 milliárd forintot. Ezzel szemben a kisebbségi részvényeseknek 27 milliárd jutott osztalékként. A részvényenként 27 forintos osztalék egyértelmű üzenet a kisebbségieknek: ne számítsanak arra, hogy a javuló teljesítményből arányosan részesedhetnek.

25 év: A passzív befektetések régen és ma – az ETF-ek hódítása

Az ETF-eket kezelő algoritmusok nem gyakorolnak befektetői kontrollt, így rossz menedzsmentdöntések, túlzott eladósodottság felett hunyhatnak szemet, ezzel felerősítik a tőkepiacok és a gazdaság ciklikusságát is. A piac addig racionális, amíg a szereplők is azok.

A telekomszektor és a felesleges harmadik a Jóbarátokban

Eddig nem a telefontársaságok kerestek az internetforradalommal, szerepük kicsit olyan, mint Ross-é a Jóbarátokban elmesélt hármasszex-sztoriban: látszólag beveszik őket a buliba, mert muszáj, de nem jut nekik semmi. Most dönteniük kell, beleállnak-e az 5G-s fejlesztésekbe, ahol könnyen ugyanez lehet a helyzet.

Energia akkor is kell, ha nem szeretjük

Nehéz szembesülni azzal, hogy a környezeti terhelés ellenére a fejlett világ életszínvonala milyen mennyiségű energiát igényel és fog továbbra is igényelni – egy kanadai olajcég vezetője szélesebb perspektívábban mutatja be mindezt egy figyelemreméltó előadásban.

Lakástakarék-matek

Nem fekete-fehér a lakástakarékok értékelése, de jó lett volna azt látni, hogy a különböző szempontokat összegző hatástanulmány alapján születik felelős döntés. Egy példa alapján az állam a felújítások számlához kötöttségével nyertese is lehetett a lakástakarékoknak.