Külföldi “menekültek” a kínai kötvénypiacon

picture

Ha valaki vet egy pillantást a G7 országok és Kína saját devizában denominált 10 éves államkötvényeinek a hozamszintjeire, az alábbi képet látja:

A fejlett világban még az olasz kötvények hozama sem éri el az egy százalékot. Németország és Franciaország negatív kamatozású tartományban van, Japán pedig szinte pontosan nullát fizet.

EBBEN A HOZAMSIVATAGBAN EGYRE TÖBB KÖTVÉNYPIACI BEFEKTETŐ SZÁMÁRA NYÚJT VALAMILYEN OÁZIST A KÍNAI ÁLLAMKÖTVÉNYPIAC.

Kiemelkedő államkötvény hozam Kínában

Napjainkban növekvő számú portfólióba kerül be jüanban denominált kínai államkötvény, hiszen ritkaság az, hogy egy adósság szempontból biztonságosnak tekintett ország 3 százalék körüli hozamot fizessen a tízéves papírjaira.

A svájci Lombard Odier nevű privátbanki szolgáltatásokat nyújtó vagyonkezelő idén júliusban például kivette Kínát a feltörekvő piacok közül és saját kategóriát hozott létre eszközallokációja során a kínai adósság számára. Ők manapság nagyobb portfólióikban 2-3 százaléknyi kínai állampapírt tartanak, ami körülbelül akkora súly náluk, mint az ingatlanbefektetéseké.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a Lombard Odier nincs egyedül a kínai szerepvállalásával. Az elmúlt hat évben, 2014 júniusa és 2020 júniusa között az alábbi módon változott a külföldiek által birtokolt kínai állampapírok mennyisége:

Az állomány jelenleg dollárban kifejezve még mindig nem túl nagy, nagyjából 200 milliárdos. Ez a nagyságrend az amerikai részvénypiacon a Netflix vagy az Nvidia piaci kapitalizációjának felel meg. Az öt év alatt hatszorosára növekvő állomány viszont mindenképpen figyelemreméltó.

(A poszt forrásaként a Wall Street Journal „Investors Find New Safe Place to Hide: Chinese Bonds” című írása szolgált.)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Eszeveszett részvényéhség

Olvasási idő: 6 p
A Tesla tíz nap alatt emelkedett 88 százalékot, míg az Apple szintén tíz nap alatt lett 431 milliárd dollárral értékesebb cég. A nagy kérdés az, hogy a jegybankok által generált pénzbőség okozta paradigmaváltást vagy egy részvénypiaci mánia képeit látjuk-e a grafikonokban.
picture

Az isten pénze – régen várt új szereplő az európai kötvénypiacon

Olvasási idő: 6 p
Az Európai Tanács maratoni hosszúságú ülésén elfogadott európai mentőcsomag politikai jelentőségét nem az adja, hogy milyen hatalmas, hogy mekkora segítséget jelent a világjárványba belebetegedett európai gazdaságnak, hanem az, hogy egyáltalán létrejött.
picture

Az 52 ezer milliárd dolláros kínai időzített bomba

Olvasási idő: 4 p
Sok közgazdász szerint, amit napjainkban a kínai nagyvárosokban látunk az egy olyan eszközár-buborék, amely elhomályosítja a végül 2008-ban kipukkadó 2000-es évekbeli amerikai ingatlanboomot. Helyzetkép az 52 ezer milliárd dollárra értékelt kínai lakóingatlanpiacról.