A választáshoz három dolog kell: pénz, pénz, és pénz
Nap mint nap felmerül témaként az amerikai elnökválasztás és szinte minden alkalommal azon töprengünk, milyen újabb trükkel állhat elő a regnáló elnök, Donald Trump. A Financial Times felmérése szerint, ha ma lenne a választás, Biden 38 elektori szavazattal többet szerezne, mint az elnökséghez szükséges 270 szavazat. Más felmérések ennél mérsékeltebb előnyről számolnak be, de az kétségtelen, hogy Trump népszerűsége a Covid19 és a BLM (Black Lives Matter) hatására drámaian lecsökkent és kisebb csodára lesz szüksége, hogy ezen novemberig jelentősen javítson.
EHHEZ A CSODÁHOZ PEDIG HÁROM DOLOG BIZTOSAN KELL: PÉNZ, PÉNZ ÉS PÉNZ.
Érdemes megnézni az elmúlt tíz kampány költségvetését és azt, hogy ezekhez képest most a jelöltek mennyit költöttek és mennyi tartalékot hagytak még a kampány fináléjára.
Visszatekintve az elmúlt negyven év választásaira kijelenthető, hogy az a jelölt, amelyik lényegesen több forrást tudott összekalapozni versenytársához képest, többnyire mindig megnyerte a választást. Ez alól négy elnök volt kivétel, Ronald Reagan, Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama.
A négy említett elnök stratégiája nagyon hasonló volt. Az első ciklusért folytatott küzdelem során lényegesen többet költöttek a kampányra, mint versenytársuk, viszont a második kampány alatt, ahol a megelőző négy év teljesítményével is tudtak szavazatot szerezni, ez az összeg már kevesebb volt.
Trump viszont nem játszhat ebből a kottából. Az első ciklusának gazdasági és politikai sikereit (ha ezeket sikernek könyvelhetjük el) eltörölték az elmúlt fél év eseményei. Ennek megfelelően az elnök többet költött az idei választásra, mint 2016-ban, ugyanakkor több adományt is gyűjtött, mint korábban. Mostanáig Trump erre az elnökválasztásra 180 millió dollárt durrogtatott el, de Biden se maradt el tőle lényegesen a maga 130 millió dolláros kampányával.
Ha megnézzük az elmúlt három amerikai elnökválasztás kampánykiadásait szembetűnő, hogy Trumpnál Obama több külső forrást tudott biztosítani a kampányához mind a kétszer, viszont mindenki más kevesebbet, mint Trump 2020-ban. Az elnök önmagához képest (2016) 250 millió dollárral többet kalapozott össze az idei választásra eddig, vagyis annyit, mint amennyit Hillary Clinton 2016-ban összesen.
Ahogy egyre széleskörűbbé válik a BLM mozgalom, és ennek farvizén növekszik Biden előnye, Trump egyre jobban önti bele a pénzt a saját kampányába. A statisztikákból ennek a törekvésnek az eredménye jelenleg nem látszik, viszont Trump számára további 110 millió dollár forrás még rendelkezésre áll. Az persze nagy kérdés mire lesz ez a pénz elegendő? Az biztos, hogy a mostani elnökjelöltek esetében közel sincs akkora nagy eltérés a kampány költségvetések között, mint Obama első választásakor volt, ahol a demokrata elnökjelölt kampányra szánt költségvetése kétszerese volt a republikánus kihívójához mérve.
Az elmúlt évtizedben a közösségi média előretörésével új bevethető fegyverek jelentek meg a kampányok hadszínterén. A Brexit kapcsán láthattuk, mire képes a micro-targeting és a profilalkotás, és az is egyértelmű, hogy a marketing megjelenéseken belül egyre nagyobb szeletet hasít ki az online médiára költött tartalom.
HA CSAK 2016-HOZ KÉPEST NÉZZÜK, AZ ONLINE TARTALOM ARÁNYA 10 SZÁZALÉKRÓL 20 SZÁZALÉKRA EMELKEDETT A TELJES REKLÁMKERETEN BELÜL.
Trumpnak felesleges erőforrásait olyan klasszikusan demokrata államokra fordítani, mint Kalifornia vagy Oregon, viszont a micro-targeting segítségével eredményeket érhet el a képen barna színnel jelölt billegő államokban. A billegő államok 86 elektori szavazatáért folyik majd a következő hónapokban a véres küzdelem, és mivel a két jelölt felhasználható forrása között jelenleg csupán 50 millió dollár különbség van nem egyértelmű, hogy milyen eredménye lesz a direkt kampányoknak. Ahhoz, hogy Donald Trump esélyei ténylegesen javuljanak még több pénzre lesz szüksége, de ki biztosít majd forrást az egyre népszerűtlenebbé váló elnök kampányához?
Forrás: 270twin.com, Financial Times
Meglepő módon Trump segítségére az egyre magabiztosabb, hogy a demokrata Biden sietett. Egyik nyilatkozatában jelezte ugyanis a kampányát finanszírozók felé, hogy megválasztása esetén eltörli a Trump által bevezetett adócsökkentést, még akkor is, ha ez nekik hátrányos lesz.
Temetni jöttem Trumpot nem dicsérni
A COVID-19 komoly változásokat hozott a választási esélyekben és a demokratákat helyzeti előnybe hozta. Azonban korai lenne még Trumpot temetni, hiszen a kampány még csak most kezdődik és nincs veszélyesebb egy sarokba szorított állatnál.
Ahogy korábban írtuk, Bidennek egyetlen feladata volt: nem csinálni semmit, csupán megvárni mit hoz a szinte polgárháborús helyzet az országban, és ennek farvizén megnyerni a választást. Ehhez képest nyilatkozatával elérte, hogy az amerikai elit további forrást biztosít versenytársának, hogy elkerülje az adóemelés okozta veszteséget. Az más lapra tartozik, hogy ez a pénz mire lesz elegendő és milyen taktikát talál ki Trump, de biztos, hogy izgalmas hónapoknak nézünk elébe.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
