A BÉT kutyája… .
Közel egy éve írtunk arról, hogy meglátásunk szerint a Magyar Telekom kisebbségi részvényesei ténylegesen a rövidebbet húzták az elmúlt években. A helyzet tavaly sem sokat változott. A Magyar Telekom az elmúlt 1 és 3 éves távon is a régió leggyengébben teljesítő telekommunikációs részvénye volt.
Van ez az úgynevezett „világ kutyái” (dogs of the world) elmélet, amely szerint az elmúlt évek leggyengébben teljesítő piacait/részvényeit kell megvenni a következő évben és ezzel a stratégiával felülteljesíthető a piac.
A KÉRDÉS SZÁMUNKRA AZ, HOGY VAJON IDÉN A BÉT ÉVEK ÓTA KUTYAKATEGÓRIÁBA SOROLT RÉSZVÉNYE, A MAGYAR TELEKOM ESETÉN LESZ-E OLYAN ÉV, AMIKOR KIKERÜLHET EZ ALÓL A BÉLYEG ALÓL.
Szerintünk van rá esély, de ahhoz, hogy ez megtörténjen meg kell érteni, hogy melyek azok az okok, amelyek az elmúlt évek alulteljesítését okozták. A hazai távközlési óriás papírjai 10 éves távon sem remekelnek, ugyanakkor a társaság védelme érdekében ki kell hangsúlyozni, hogy a cég kapott hideget és meleget is az elmúlt évtizedben, a telekom-adókon keresztül a drágán vett spektrumokon át az amerikai tőkepiaci felügyelet büntetéséig folytathatnánk a sort. Eközben a technológiák gyorsan váltották egymást, jó pár beruházás már szinte az átadás pillanatában elavulttá vált. Nehezek voltak a körülmények ez tény.
Hogyan lettek a telekomcégek az internetforradalom vesztesei?
Nem volt vidám dolog telekomrészvényesnek lenni az elmúlt 20 évben. Hiába adják ők az internet infrastruktúráját, az öt nagy netes cég értéke több mint háromszorosa a 19 legnagyobb telekomcégének.
Ugyanakkor az elmúlt 1-3 év alapvetően másról szólt. A magyar gazdaság kiemelkedően teljesített ez alatt az időszak alatt és az adóteher is mérséklődött. A társaság számai a régiós versenytársakhoz képest is számottevően javultak, ezt mutatja az eladósodottság jelentős – optimális szint alá történő – csökkenése is.
A tőkepiacokon sokféle elmélet kering a részvényárfolyamok alakulásának mikéntjéről, de azért vannak alapvető igazságok. Egyik ilyen, hogyha egy társaság jól teljesít, folyamatosan javulnak az eredményei, akkor ezt előbb utóbb a részvényárfolyamban is viszontláthatják a befektetők. A Telekom esetén jelenleg ez az alapigazság az, ami valamiért nem akar működni. Az, hogy ez miért van így, számomra egyetlen okkal magyarázható, és ez egyben a tavalyi cikkünk mondanivalója is volt. Nevezetesen a kisebbségi részvényesek nem részesednek a társaság jó eredményeiből.
A TÁRSASÁG ELADÓSODOTTSÁGA MÁRA AZ OPTIMÁLIS SZINT ALÁ CSÖKKENT, HA ERRŐL A SZINTRŐL TOVÁBB CSÖKKEN, AKKOR AZ MÁR EGYÉRTELMŰEN ÉRTÉKROMBOLÓ A KISEBBSÉGI RÉSZVÉNYESEK SZÁMÁRA.
Jelenleg a vállalat 2019-es publikus célkitűzései között részvényenként 27 forint osztalék kifizetése szerepel, miközben ugyanezen kitűzések a tavaly évi szabad cash-flow termelést részvényenként 66 forintra várják. Tehát a várakozások szerint a megtermelt készpénznek pusztán 40 százalékát adják vissza a részvényesek számára. Értelemszerűen az az összeg, amelyet a társaság a szabad cash-flow termelésből nem osztalékra költ, azt adósságcsökkentésre fogja fordítani. Így minden egyes bent hagyott forinttal rombolja a kisebbségi részvényesi értéket.
Meglátásom szerint ez az a helyzet, amely nyomást gyakorol a hazai telekommunikációs vállalat árfolyamára. Ezt tetézi az a tény, hogy tavaly megszüntették az addig érvényben lévő osztalékpolitikát és jelenleg még nem kaptunk arról információt, hogy lesz-e, készül-e új és, hogy az mennyire veszi figyelembe a kisebbségi részvényesek jogos igényeit.
Azt is látni kell, hogy az elmúlt egy év két legjobban telesítő telekommunikációs részvénye között két Deutsche Telekom leányvállalat található. Az egyik a horvát HT, a másik a görög OTE. Azonos devizában (jelen esetben euróban) nézve a Magyar Telekom részvényeken az elmúlt 1 évben 7 százalékot lehetett bukni. A horvát leányon ez idő alatt 19 százalékot, a görög vállalaton pedig 24 százalékot lehetett keresni. Ami közös a horvát és a görög leányvállalat esetén, hogy a kisebbségi részvényesek felemelték a szavuk a DT osztalékpolitikája ellen, a horvátok esetén perre is mentek. Az aktív részvényesek segítségével mindkét esetben sikerült eredményt elérni és magasabb osztalékfizetésre ösztönözni a menedzsmentet.
Bízom benne, hogy hazánkban a társaság igazgatósága előáll egy olyan osztalékpolitikával, amely minden érdekelt fél számára kielégítő tud lenni. Meglátásom szerint ahhoz, hogy a Magyar Telekomról idén lekerüljön a BÉT kutyája jelző a kővetkezőkre lesz szükség:
- Transzparens, következetes és kiszámítható osztalékpolitika, amely tükrözi a társaság szabad cash-flow termelését
- Egy deklarált minimum eladósodottsági szint, ami alá nem csökkenhet a cég eladósodottsága. Ha mégis lecsökken, akkor vagy sajátrészvény-visszavásárlásokkal vagy egyszeri extra osztalékfizetéssel a menedzsment garantálja az optimális tőkeáttétel fenntartását.
- A cég menedzsmentjének premizálását elsősorban a részvényárfolyam teljesítményéhez kell kötni.
A FENTIEK TELJESÜLÉSE ESETÉN A MAGYAR TELEKOM RÉSZVÉNY PILLANATOK ALATT VÁLHAT A BÉT KUTYÁJÁBÓL A MAGYAR TŐZSDE VAGY AKÁR A RÉGIÓ LEGJOBBAN TELJESÍTŐ PAPÍRJÁVÁ
Mi nagyon bízunk abban, hogy a jövő évi tervek bejelentésével egy időben a fenti észrevételeinkkel összhangban lévő választ kapunk a Magyar Telekom igazgatóságától.
(A cikk először a Portfolio.hu-n jelent meg, 2020.01.29-én. A szerző az általa kezelt portfóliókban és magánszemélyként is tart Magyar Telekom részvényt. Címlapkép: www.chip.de)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
