A lengyel Billy Elliot-ra még vagy 20 évet várhatunk!

picture

A brit (gazdaság)történelem egy ikonikus korszakában, a 80-as évek közepén a brit bányászsztrájk idején játszódik a Billy Elliot című angol musical. A címszereplő főhős, egy munkásosztálybeli gyermek nem szeretné feltétlen a családi hagyományokat folytatni, a bányász apuka és szintén a bányaiparban dolgozó testvére által erőltetett bokszolás helyett inkább baletttáncos szeretne lenni. A történet számomra a fejlett gazdaságok átalakulásának a metaforája. Az ipartól a szolgáltatószektor felé történő elmozdulás családi drámája ez kicsiben.

A történet érdekessége, hogy az amúgy a világháború után államosított brit szénipar koporsójába az olcsón elérhető külföldi szén, többek között az olcsó lengyel szén verte be a sokadik szöget. Egyéként a Vaslady – Margaret Thatcher – irányítása alatt az ipar átalakítása alapvetően jól sikerült. A brit gazdaság szénfüggősége mára minimálisra csökkent, 2019-ben először volt olyan hét a szigetországban, amikor az áramtermeléséhez nem kapcsoltak be egyetlen szenes erőművet sem.

Cikkünk most elsősorban mégsem erről a remek sikertörténetről, hanem a 80-as évek brit bányászainak „ősellenségéről”, a lengyel széniparról és energiatermelésről szól. Ugyanis környezetvédelmi kvóták/engedélyek/paktumok ide vagy oda, a helyet az, hogy lengyel barátaink az elektromos áramot 75-80 százalékban továbbra is a saját szénerőműveiken keresztül állítják elő, amihez a szenet is az ország szénipara szolgáltatja.

Lengyelország 2017-es energiamixét bemutató ábra.

A lengyel energiamix 2017-ben, forrás: dw.com

Csak az alapanyag előállítása közvetlenül közel 100 ezer embernek ad munkát, ehhez jönnek még hozzá az erőművi dolgozók és a további kiszolgáló egységek, (szállítás, beszállítók, stb).

LENGYELORSZÁG EURÓPA MÁSODIK LEGNAGYOBB SZÉNTERMELŐJE, AZ EURÓPAI TERMELÉS KÖZEL 20 SZÁZALÉKÁT ADJÁK. AZ ORSZÁG FÜGGÉSE A SAJÁT SZÉNIPARÁTÓL ÓRIÁSI, EMIATT A LENGYELEK ÁLTALÁBAN MINDEN EU-S KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁS ALÓL IGYEKEZNEK KIBÚJNI. 

A fenti helyzet akkor, amikor a csapból is a környezetvédelem iránti igény, a környezetterhelés csökkentése folyik, igencsak elgondolkodtató. A britek esetén a megújuló energia mellett a tengeren felfedezett olcsón elérhető földgáz is segített kiszorítani a termelésből a szenes energiát. Az USA széniparát Trump ígéretei ellenére a saját forrásból olcsón előállított gáz tette tönkre/szorította ki a termelésből.

A hiányzó alternatíva

A lengyelek esetén két probléma van alapvetően. Az egyik, hogy a szénnek a lengyelek esetében nincs sok alternatívája jelenleg. A másik, hogy még ha létezne is ilyen alternatíva, a kormányzó elitnek egyelőre politikai öngyilkosságnak tűnik nekimenni 100 ezer bányásznak és családtagjaiknak, közvetve fél millió ember megélhetését fenyegetve.

A rövid távú politikai dilemmán túl az is érdekes kérdés, hogy mire is lehetne a lengyeleknél lecserélni a szenet. A gáz azért nem jöhet szóba, mert az ország politikai elitje, legyen, az ellenzék vagy kormánypárt egyaránt elveti az orosz gáztól való bármiféle függés erősödését. Olyannyira, hogy a meglévő orosz gázimportot is amerikaira tervezik cserélni.

A lengyeleknek nincsenek nukleáris erőműveik, sem tapasztalatuk ezzel a technológiával. Továbbá brutális mértékű lenne annak a beruházási igénye is, hiszen a szenes termelés kiváltására 8-9 db Paks méretű erőművet kellene elkezdeni építeni.

A megújuló energia ugyan sokat segíthet, de nem ebben a nagyságrendben. A németek természetesen nem dilemmáztak ezen ennyit. Ők bevállalják az orosz gázfüggőséget, erről szól az Északi Áramlat vezeték második szakaszának az építése is. A német iparnak olcsó energia olcsó gáz kell, ezt Európába pedig az oroszokon kívül senki se lesz képest leszállítani. Így a német külpolitika a gazdasági elit egyfajta leányvállalatként hajtja végre azt, ami a gazdaság egyértelmű érdeke.

A lengyelek esetén a világbéke eljövetelében bízhatunk, vagy abban, hogy a bányák szép lassan kimerülnek. Erre pontos adatom nincs, de jó eséllyel kijelenthetjük, hogy a lengyel Billy Elliotra még vagy jó 20 évet várnunk kell!

(Címlapkép: Bełchatów szénbánya Lengyelországban, fotó: Kamil Porembiński, Flickr)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

A Lufthansának tesz keresztbe leginkább a német kormány

Olvasási idő: 3 p
Átszabnák a tömegközlekedési szokásokat a klímavédelem jegyében az Európai Unió legnagyobb gazdaságában. Kimondhatjuk: Németország hadat üzent a légitársaságoknak, sőt, szinte kész megásni a sírját az ország egyik szimbólumának számító Lufthansának. De ahhoz, hogy a vasút valódi alternatíva legyen, ennél több pénz és állami beruházás kellene.
picture

A 2010-es évek amerikai palaolajforradalma öt grafikonban

Olvasási idő: 3 p
2019 végére az USA nettó olajexportőrré vált köszönhetően a repesztés technikával felszínre hozott palaolajnak. Teljes olajfüggetlenségről azért nincs szó (a finomítók jelentős része még mindig csak nehézolajat fogad), de az elmúlt tíz év így is nagyon komoly változást eredményezett.
picture

Miért van egyre több kommunista fiatal Amerikában?

Olvasási idő: 3 p
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után száz évvel érdekes dolgok vannak alakulóban az Egyesült Államokban. Harminc éve még úgy tűnt, hogy a Szovjetunió szétesésével győzött a kapitalista világrend. Ma már ez egyáltalán nem tűnik olyan biztosnak…