A klíma nem viccel – lehet, hogy jófajta skandináv borokat iszunk majd 2040-ben?

Tizenöt éve még csak két dán borászat hozta kereskedelmi forgalomba termékeit. Ma már kilencvenen vannak, 40 svéd és 12 norvég borászat mellett. Miközben a hőhullámok miatt a tradicionális európai borvidékek egyre többet szenvednek, addig északon lehetőséget is látnak többen a klímaváltozásban. Magasabbra és északabbra – ez a jelszó Európa borvidékein az elmúlt két évtizedben. Vajon meg kell-e majd lepődnünk egy jófajta dán, svéd vagy norvég rizling kóstolásakor 2040-ben?

picture

„Bort fogunk készíteni ott, ahol ez nem volt lehetséges korábban. Senki sem mondhatja azt, hogy boldog lenne a klímaváltozás miatt. De nekünk ki kell használnunk a lehetőségeket, amiket ez a folyamat hoz magával.” – Sven Moesgaard, dán borász

Idén nyáron Franciaország egyes részeit 40-45 fok közötti hőmérséklettel járó hőhullámok sújtották. Egy évvel korábban szörnyű viharok csaptak le Bordeaux, Cognac és Champagne bortermelő vidékein. Mindeközben Olaszországban az erdőtüzek mellett soha nem látott jégesők pusztítottak. A 20. században az olyan bortermelő régiókban, mint Toszkána vagy Bordeaux a derűs és az átlagostól eltérő időjárási eseményekben szegény nyarak nagyban segítették azt, hogy ezek a vidékek a világ legjobb borait tudták előállítani évről évre. A megbízható körülményeknek köszönhetően apáról fiúra szálltak a csúcsminőségű bor készítésének a pontos és szigorú sztenderdjei.

Az elmúlt két évtizedben azonban az időjárási körülmények drasztikusan megváltoztak Európa-szerte. A jólkiszámítható elzászi, bordói, toszkán és adriai nyarak helyét átvették az időjárási turbulenciákkal sújtott júniusok, júliusok és augusztusok. Erről az időjárási változásról kiváló illusztrációt ad a European Severe Weather Database gyűjtése, ahol az adott év európai időjárási extremitásainak a számát mutatják meg. Erősebb viharok, árvizek, aszályok, erdőtüzek, jégesők és egyéb komoly nehézségeket okozó klímajelenségek kerülnek be ebbe a számításba. Ezen időjárási extremitások száma 2000 és 2019 között az alábbi módon alakult Európában (az idei év adatokban augusztus 30-ig áll rendelkezésünkre):

Köszönhetően ennek a klímaváltozásnak, az elmúlt két évtizedben francia és olasz borászatok tömkelegének kell meglehetősen nehéz feladatokat megoldaniuk ahhoz, hogy továbbra is a világ csúcsán tudjanak maradni termékeikkel. Évszázados és sok generációkon át megtartott tradíciókat kell megtörniük ahhoz, hogy megpróbálják a korábban megszokott minőségű borokat előállítani.

A szüretek időpontjai sok helyen három-négy héttel kerültek előbbre az 1960-as és 1970-es években megszokottakhoz képest. A francia-német határon, Elzász és Lotaringia borvidékein a rizlinget adó szőlők szüretjét jellemzően október közepén tartották ötven évvel ezelőtt. Napjainkban már nem ritka a szeptember közepi és eleji szüret. Ezen a vidéken gyakorta sikerült a legkiválóbb rizlingeket 20, 30 vagy akár 40 évre is eltenni. A helyi borászok beszámolói szerint manapság is lehet varázslatos 40 éves rizlingeket fogyasztani a hetvenes évekbeli évjáratokból. Ehhez azonban kellett a lassú, ősz közepéig tartó érés. A szeptember első felében történő szüreteléskor ez elmarad, ami miatt a citrus és a grapefruit íze kezd elveszni és kimaradni ezekből a borokból. Senki sem tudja, hogy a mostani csúcspéldányokat vajon fel lehet-e majd bontani 30-40 év múlva?

A MAGASABB HŐMÉRSÉKLET MELLETT A NAGYOBB HŐINGADOZÁS SEM TESZ JÓT A SZŐLŐKNEK. KISZÁMÍTHATATLANNÁ ÉS AZ UTOLSÓ PILLANATIG KÉRDÉSESSÉ TESZ MINDEN ÉVJÁRATOT.

A gyorsabb érés miatt kényszerré váló augusztus végi és szeptember eleji szüretek idején sokszor van olyan meleg, hogy az éjszaka közepén kell a szőlőt leszedni a tőkékről. A gyorsabb szőlőérés magasabb cukor és alkoholtartalommal jár együtt. Olaszországban az elmúlt 30 évben átlagosan egy százalékponttal emelkedett a borok alkoholtartalma. A több cukor és alkohol pedig kevesebb savat és gyakran szegényesebb ízvilágot jelent.

Magasabbra és északabbra – lehetne az általános jelszó Európa vezető borászatainál napjainkban. Olaszországban a hegyoldalakon sokan igyekeznek egyre magasabbra telepíteni az új ültetvényeket, ahol az alacsonyabb hőmérsékletben és a mikroklímában bízva próbálják az adott típusból a korábbihoz hasonló minőséget előállítani.

Az egyes szőlőtípusok és a belőlük készített borok pedig egyre északabbra költöznek. Bordeaux-ban az ősi Cabernet és Merlot fajták a korábbi szüretelés ellenére gyakorta túlérnek. Ezért egyre több helyi borász telepít be korábban délibb vidékeken termelt fajtákat. A Carmenere és a Petit Verdot akár kora novemberben is szüretelhető. Bordeaux-ban Petit Verdot-t 2000-ben 375 hektáron, míg 2018-ban már 1.093 hektáron lehetett megtalálni. Emellett egyes spanyol és portugál szőlőfajták is évről-évre szivárognak fel Bordeaux-ba. Természetesen sokan tartják szentségtörésnek az évszázados tradíciók megsértését, ám a klíma nem viccel. Pontról pontra betartott hagyományőrzéssel már nem lehet napjainkban a korábban megszokott minőséget előállítani.

Egyes szakértők szerint az elkövetkező egy-két évtized következő nagy nyertese a német bor lehet. Az eddigi csúcsminőségű rajnai rizlingek mellett/helyett azonban nyomul a vörösbor. Miközben a Merlot és a Cabernet elkezdett kiszorulni Bordeaux-ból, addig sokszáz kilométerrel északabbra a németek köszönik szépen és ültetik ezeket a fajtákat. Az alábbi ábrán a német merlot és cabernet sauvignon ültetvények hektárszáma látható 2001 és 2018 között:

Jönnek a skandináv rizlingek is

Van azonban a közeljövőben várható jófajta német vörösboroknál egy fokkal meredekebb tendencia is Európa szőlővilágában, ez pedig a növekvő számú skandináv borászat.

Húsz évvel ezelőtt még csak néhány elszánt hobbiborász ültetett szőlőtőkéket Dániában. Tizenöt éve két kereskedelmi forgalmat bonyolító borászata volt az északi országnak. Napjainkban már van 90 dán, 40 svéd és 12 norvég (!) borászat, aki már nem pusztán hobbiból, hanem kereskedelmi forgalmazásra is készít borokat. Persze a francia bornagyhatalomnak még nem kell félnie tőlük, tekintettel arra, hogy az említett három skandináv ország borforgalma 14 millió euróra rúg szemben a 28 milliárdos borból származó árbevételű Franciaországgal.

AZ ÁTLAGOSNÁL GYORSABBAN MELEGEDŐ ÉSZAKI TERÜLETEK MIATT A HELYI BORÁSZOK ARRA SZÁMÍTANAK, HOGY EGY-KÉT ÉVTIZEDEN BELÜL MÁR KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ FEHÉRBOROKAT TUDNAK MAJD KÉSZÍTENI.

Az írás elején említett nyári hőhullám során sok francia, olasz és spanyol borvidéken a szőlőszemek szinte ráégtek a fürtökre. Kezd terjedni a mediterrán borászatok között az a szokás, hogy egyfajta fedezeti ügyletként nem tradicionális, északabbra fekvő országokban vesznek területeket szőlőtermelési, bor és pezsgőkészítési céllal. A Taittinger, francia pezsgőkészítőként Nagy-Britanniában vásárol területeket védekezve a Champagne-ban tapasztalható hőhullámok ellen. Az ilyen befektetéseknek köszönhetően rövid idő alatt klasszis pezsgőket előállító brit borászatok jöttek létre a semmiből. Több skandináv borász alkalmasnak tartja magát a hőmérséklet várható emelkedésével arra, hogy ezt a brit pezsgősikert fehérborban és pezsgőben megismételjék az elkövetkező egy-két-három évtizedben.

Látva a gasztronómia és az éttermek világában az elmúlt 10-15 évben elért világraszóló skandináv és kiemelten dán sikereket, az emberi tudás és inspiráció adott északon a kiváló kulináris dolgok elkészítéséhez. Ha folytatódik a klíma elmúlt két évtizedben látott változása, akkor nem kell meglepődnünk azon, ha valaki 2040-ben majd egy kiváló dán, svéd vagy norvég rizlinggel kínál meg bennünket.

(Posztom elkészítésében nagy segítségemre volt a WSJ „Europe’s Winemakers Break With Tradition as Temperature Rise” című cikke, illetve a New York Times két linkelt írása. Köszönet értük. Címlapkép: Peakpx)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

A SUV-k ölik meg a Földet! - a városi terepjárók átka🚙

Olvasási idő: 3 p
A státuszszimbolummá vált városi terepjárók eladása néhány év alatt duplázódott, ma már a globális értékesítés 40 százalékát az átlagos személyautónál magasabb fogyasztást produkáló SUV-k adják. Ebben az évtizedben így az SUV-k a CO2 kibocsátás emelkedésében az egyik legfontosabb (negatív) főszereplővé váltak.
picture

Ezért kapott büntetővámot Brazília és Argentína – az elnökválasztás megborítja a világkereskedelmet

Olvasási idő: 4 p
Trump mindent az újraválasztásának rendel alá: ha az amerikai farmerek azért (is) vannak nehéz helyzetben, mert Kína a kereskedelmi háborúban inkább argentin és brazil szóját vesz az övék helyett, akkor Washington a konkurenciát bünteti. Az ad-hoc kereskedelempolitikia döntésekkel Európa is sérül, a WTO-t pedig blokkolta az USA.
picture

Nem mindenkinek fenékig tejföl 2019: az Amazon és a Cisco tőzsdei gyengélkedése

Olvasási idő: 6 p
Több jel is arra utal, hogy az Amazon túl van a csúcsán, korábban a lemaradástól félő befektetők kergették egekbe a most már alulteljesítő árfolyamot. A Cisco-nál hasonló jelenséget az ezredfordulón láttunk, most viszont a Kína elleni háború sújtja a céget.