Zuckerberg trójai falova: Facebook-világbank

A Facebook a világ talán legerősebb üzleti hálózataként élete egyik legkomolyabb projektjét indította el. Elkezdte létrehozni a Facebook-Messenger-Instagram-WhatsApp Világbankot. A vezető közösségi média cég azonban nemcsak egy egyszerű fizetési szolgáltató kíván lenni, hanem saját pénzt tervez kibocsátani. Vakargatja is a fejét erre világszerte jegybankár, politikus és a vetélytárs fizetési szolgáltatók menedzsmentjei. Zuckerberg egy igazi trójai falovat állított oda a pénzügyi világ képzeletbeli várának a kapui elé. 

picture

Meglehetősen hosszú ideig az Apple számítógépgyártó, az Amazon online könyváruház, A Google internetes keresőmotor, a Microsoft pedig szoftvercég volt. Napjainkban az Apple a világ legelitebb telefongyártója, az Amazon felhőszolgáltató és vezető online kiskereskedelmi cég, a Google mesterséges intelligencia, önvezető autó és felhőcég, a Microsoft pedig már legalább annyira felhőcég, mint szoftvervállalat. A négy technológiai behemótnak emellett ezernyi más létező és kísérleti stádiumban lévő tevékenysége is van. A Facebook-ot napjainkban a világ vezető közösségi média vállalataként tartjuk számon, de a cég tíz év múlva messze nem fog arra hasonlítani, amit ma látunk belőle. A jövőbeli üzleti lehetőségeket tekintve ugyanis

VAN EGY ELEMENTÁRIS VERSENYELŐNYE MINDENKIVEL SZEMBEN A FACEBOOK-CSOPORTNAK, NEVEZETESEN AZ, HOGY 2,4 MILLIÁRD HAVI SZINTŰ FELHASZNÁLÓVAL EZ A PLATFORM A VILÁG EGYIK LEGKOMOLYABB HÁLÓZATA.

A hálózat pedig erőt jelent, ha a teljesítményt nehezen vagy egyáltalán nem tudjuk mérni. Barabási Albert-László „A képlet” című könyvében briliáns példákon keresztül mutatja be a siker képletét. Barabási leírása szerint a siker képletének az első törvénye az, hogy a teljesítmény vonzza a sikert. De ha a teljesítmény nem mérhető, a sikert a hálózatok határozzák meg.

A sikerképlet egyik végpontjaként a tenisz világát vizsgálja meg a könyv, ahol a siker kulcsa szinte teljes mértékben korrelál a játékosok teljesítményével. A könyv leírja, hogy a teniszben a teljesítmény olyannyira korrelál a sikerrel, hogy Barabásiék kutatócsoportja pontosan meg tudta jósolni azt, hogy egy napon belül hány ember kattint egy játékos Wikipédia-oldalára egy konkrét mérkőzés után. Az élet sok más területén azonban messze nem mérhető ilyen mértékben a siker, ezért valami más fogja meghatározni a sikerességet, ami nem más, mint a nagyrészt láthatatlan hálózatok. Ez igaz a galériák és a különböző iskolák világára is. A 2010-es évek vezető technológiai cégeket érintő elementáris tőzsdei emelkedésében is óriási szerepet játszott a hálózati erő. Méghozzá a nagyon is jól látható hálózati erő. A gyorsabban épülő és erősebb hálózatok legyőzték a versenytársaikat és például a Booking vagy a Netflix ezért (is) tudott kimagasló tőzsdei sikert elérni.

A közösségi médiában lassan nincs hova tovább

A Facebook közösségi média vállalatként éppen napjainkban ütközik bele bizonyos növekedési korlátokba. Övék az Instagram és a WhatsApp, nehéz már új felhasználókat találni, illetve az aktív felhasználókat hosszabb időre a mobiljuk képernyőire szegezni, nehéz lesz több reklámot nyomatni az extrán monetizált észak-amerikai fogyasztóknak. Ezért nem kell csodálkoznunk azon, hogy új, számára szűz területek után kezdett nézni a vezető közösségi média platform. A General Electric 1981 és 2001 között regnáló legendás elnök-vezérigazgatójának, Jack Welch-nek volt az egyik alapelve az, hogy ne versenyezz akkor, ha nincsen versenyelőnyöd. Márpedig a Facebooknak brutális versenyelőnyei vannak sok üzleti területen, köszönhetően a felhasználók önként és dalolva átadott adatainak, technológiai és hálózati erejének.

Ahogy az Amazon szinte láthatatlanul vált internetes könyváruházból mindent áruló platformmá, úgy fog átalakulni véleményem szerint a 2020-as években a Facebook-csoport globális közösségi média hálózatból mindent behálózó platformmá. Jelenleg a Facebook-ot és az Instagram-ot információk áramoltatására és különböző áruk és szolgáltatások reklámozására használja az emberiség. A hálózat kiépült, innentől kezdve más dolgok áramoltatása rajta keresztül pusztán egy új „váltókapcsolót” igényel. A következő áramoltatott dolog pedig – ahogyan az a Facebook Libra-projektjéből látszik – a pénz lesz.

Mark Zuckerbergék ugyanis – nem mintha ők maguk nem lettek volna üzletileg brutálisan sikeresek – megirigyeltek két komoly sikertörténetet az elmúlt évekből. Az egyik a blokklánc és a hozzájuk kapcsolódó kriptodevizák – kiemelten a Bitcoin – világhódítása, a másik pedig a fizetési rendszer részvények 2016 óta látható masszív tőzsdei száguldása. Egybegyúrták hát ezt a két sztorit, elnevezték Facebook Librá-nak és beletolták a pénzügyi szolgáltatók és a jegybankok arcába, akik jelen pillanatban felhúzott szemöldökkel vizsgálgatják és nézegetik ezt a projektet, mint anno a trójai harcosok a falovat. A Libráról Gajdics Attila kollégám kiváló írása már vázolta a Facebook tervének szinte minden részletét, én most ezen túlmenően csak azzal szeretnék foglalkozni, hogy mit is akarhat valójában a Facebook, miért is akar globális bankká válni.

picture

Az állami szuverenitással csatázik a Facebook kriptovalutája

A Paypal kilépésével sebet kapott a Libra Szövetség, de a Facebook nevével fémjelzett, az alapítók között azonban komoly pénzügyi cégeket is maga mögött tudó digitális pénz terve – ha a vártnál komolyabb nehézségek és ütközetek árán is – képes lehet megszerezni az hatósági zöld jelzést.

Több, mint 220 milliárd dollár áll kriptodevizákban

A bitcoin, az ethereum és más kriptodevizák két évvel ezelőtti sikertörténete óriási globális figyelem és médiaérdeklődés mellett zajlott. Sikerült egy ritkán látható mániákus emelkedést generálni az „internetes pénzek” világában, melynek során a teljes kriptodeviza-piaci kapitalizáció a 2017 eleji 20 milliárd dollárosnál kisebb értékről egy év alatt 800 milliárd dolláros érték fölé növekedett. Jelenleg ez az érték 222 milliárd dollár, ami még mindig több, mint a tízszerese a három évvel ezelőtti állapotnak. Mellékszál, de Barabási hálózati erő kutatásainak eredményeivel tökéletesen összhangban van az, hogy a 2017-es kriptodeviza-mániát vezető öt instrumentum közül a 2018-as árfolyam összeomlást követően melyik „netes pénz”, meddig tudott visszakapaszkodni a 2019-es emelkedésével. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy az adott kriptopénz az idei csúcsán hány százalékát érte a 2017 végén és 2018 elején kialakult élete csúcsának:

A bitcoin mögött áll a legnagyobb ismertség, az eredetiség és messze a legnagyobb bányászközösség, azaz a legnagyobb hálózat. Nagyon látványos az, hogy mennyire komoly mértékben tudott ezáltal visszakapaszkodni a 2018-as összeomlásból a többi kriptodevizához képest.

A kriptodevizákkal összehasonlítva kevésbé zajlott szem előtt a fizetési szolgáltatásokat nyújtó vállalatok briliáns tőzsdei bikafutása az elmúlt években. Ezek

A FIZETÉSI SZOLGÁLTATÁSOKAT BONYOLÍTÓ CÉGEK AZ AMERIKAI PIACOK 2016-OS MÉLYPONTJA ÉS AZ IDEI CSÚCSOK KÖZÖTT IGEN KOMOLY ÁRFOLYAMEMELKEDÉST TUDTAK FELMUTATNI.

A teljesség igénye nélkül álljon itt nyolc ismert és kevésbé ismert vállalat részvényének a tőzsdei teljesítménye összehasonlítva az S&P 500 és a Nasdaq-100 indexekkel (százalékos emelkedés a 2016-os mélypont és a 2019-es csúcs között):

Az abszolút rekorder Square a maga 1.155%-os emelkedésével csak azért nem került be a listára, mert teljesen eltorzítaná az imént mutatót ábrát. Egy szó, mint száz, jól látható az, hogy például a Visa, a Mastercard és a Paypal is nagyon masszívan felülteljesítették a piacot a vizsgált időszakban. Mivel ezek a cégek már 2016-ban sem voltak kicsik, ezért a kirobbanó formát mutató tőzsdei teljesítményüknek köszönhetően napjainkra igazi behemótokká nőtték ki magukat. Álljon itt a Facebook és kilenc fizetési rendszer vállalat aktuális tőzsdei kapitalizációja (milliárd dollár, 2019. november 19-i záróárakkal kalkulálva):

A kilenc fizetési rendszer cég összesített piaci kapitalizációja kereken 1.200 milliárd dollár, és nagyjából kétszer akkora, mint a Facebook-é. Önmagában a Visa is tőkepiaci méretét tekintve a Facebook-kal teljesen egyenrangú vállalat. És simán lehet, hogy két-három év múlva egymás kőkemény versenytársai is lesznek egyben.

Véleményem szerint ugyanis a Libra-projekt elindításával a Facebook egy kinyilatkoztatást tett meg a világ számára arról, hogy a 2020-as években már fizetési szolgáltatásokat is kíván nyújtani nagyszámú felhasználója számára. Ez a kinyilatkoztatás szerintem két részből áll, az alapcsomag, amit már el is indított a Facebook Pay nevet viseli. Az egyelőre csak az amerikai felhasználók által elérhető fizetési rendszer segítségével a Facebook-on és a Messenger-en keresztül (később jön az Instagram és a WhatsApp is) a felhasználók termékeket és szolgáltatásokat vásárolhatnak meg és pénzt küldhetnek ismerőseiknek. Ehhez egyelőre hitelkártyát vagy PayPal fiókot kell hozzárendelni a számlához. Ebből már látható az, hogy a Facebook immár fizetési szolgáltatóvá válik az Apple, a Google és sok kisebb-nagyobb startup mellett. Köszönhetően hálózati erejének, nem lesz kellemes versenytárs a következő években. Nyilvánvalóan senki sem örül a Facebook-nak a fizetési szolgáltatók közül. Már ez az alapcsomag is komoly növekedési és diverzifikálási lehetőség lesz a Facebook számára.

Az igazi nagy sztori azonban a Facebook önmaga számára jolly joker bónuszcsomagja lenne, ami maga a Libra. A Libra ugyanis nem lenne más, mint a Facebook saját kibocsátású internetes pénze. Egyfajta Facebook-világpénz, amely a Facebook-Messenger-Instagram-WhatsApp Világbank hálózatán keresztül áramlana villámgyorsan és vélhetően félelmetes mennyiségben. Ehhez azonban a vezető jegybankok engedélyére van szükség, tekintettel arra, hogy a pénzkibocsátás jegybanki monopólium. Ezért azt próbálja meg most Zuckerberg kijárni magának, hogy a cége is bocsáthasson ki pénzt. Ezzel viszont óriási fejtörést okoz napjainkban a jegybankároknak, a politikusoknak, de legfőképpen valószínűleg az immáron rivális fizetési rendszereket üzemeltető cégek vezetőinek is.

Jól látható ez a Facebook által gründolt Libra szövetség mögüli csoportos kihátrálásban is. Más technológiai cég (Google Pay, Apple Pay és Amazon) eleve nem szándékozott a projekt mögé állni. A júniusi bejelentés óta azonban a Booking, az Ebay és a Mercado Pago mellett a fizetési nagyhalaknak minősülő Visa, Mastercard, PayPal és Stripe is kihátrált a Libra projekt mögül. A kihátrálás okaként jellemzően a szabályozási bizonytalanságot hozzák fel ezek a versenytársak, ám véleményem szerint egész más áll a távozás mögött. Vélhetően a hitelkártyatársaságok és a domináns fizetési szolgáltatók mostanra felismerték azt a félelmetesen erős veszélyt, amit számukra egy Facebook Világbank és Facebook világpénz jelentene.

Gondoljunk csak bele egy pillanatra abba, hogy mit jelenthetne a Libra a gyakorlatban. A globális mikrofizetések leuralását. Az ember csak feltöltögetné a Facebook számláját librával és ezzel fizetne egy utazáson a szállásadónak, az étteremnek és még sokaknak. Nem kellene bankkártya, hitelkártya, PayPal számla és hasonló dolgok. Nem az a világ, amire a vezető fizetési szolgáltatók menedzsmentje vágyik. Épp emiatt nevükkel immár nem kívánják támogatni a projektet, bízva abban, hogy a törvényhozók és a monetáris hatóságok elkaszálják ezt a tervet. Sőt, mi több, simán el tudom képzelni, hogy valahol a háttérben lobbiznak is a Facebook tervének az elkaszálásáért. Mindeközben persze Zuckerbergék sem tétlenkednek, ők speciel azzal árulják a portékájukat, hogy ha ők nem, akkor majd a kínaiak megcsinálják ezt.

Így áll a dolog jelenleg. A Facebook megépítette a maga trójai falovát, ami jelenleg ott áll a globális pénzügyi világ vastag falakkal körülbástyázott képzeletbeli vára előtt. Hogy beengedik-e, az nagy kérdés és jelenleg megjósolhatatlan. Ha igen, akkor szerintem akkora dobás lesz a Facebook részéről, mint 12 éve az Apple-től az iPhone volt.

(Az írás ábráinak elkészítésekor a 2019. november 19-i tőzsdei záróárakat használtam fel. Címlapkép: Gerd Altmann képe a Pixabay -en.)

Jelen blogbejegyzés a szerző magányvéleményét tükrözi, ami nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Az állami szuverenitással csatázik a Facebook kriptovalutája

Olvasási idő: 7 p
A Paypal kilépésével sebet kapott a Libra Szövetség, de a Facebook nevével fémjelzett, az alapítók között azonban komoly pénzügyi cégeket is maga mögött tudó digitális pénz terve – ha a vártnál komolyabb nehézségek és ütközetek árán is – képes lehet megszerezni az hatósági zöld jelzést.
picture

A gazdag amerikai fiatalok körében bukott a legnagyobbat a Facebook

Olvasási idő: 2 p
A Facebook nem pusztán az elsőségét veszítette el az amerikai fiatalok között, hanem minél magasabb jövedelmű családi háttérrel bír egy tinédzser, annál kevésbé használja a legnagyobb platformot. A Snapchat népszerűsége nőtt a leginkább, és ez már a tőzsdén is látszik.
picture

Tripla tízes – A Google 2004-es és a Visa 2008-as tőzsdei bevezetése

Olvasási idő: 3 p
Miközben az idén is rengeteg tőzsdei bevezetés volt már és lesz is, ezek teljesen más megközelítést igényelnek, mint nem is olyan rég a Google vagy a Visa: a két óriás tőzsdei megjelenése a cégek fejlődésének egy nagyon tisztességes pontjára esett, és kiváló pénzügyi lehetőséget biztosítottak a bevont külső pénzügyi befektetők számára is.