Írország és a Brexit hatása – lehetőségek és kockázatok
A britek után Írország lehet a brexit második legnagyobb vesztese. De van, amiben máris nyertek: a brexit kapcsán Írország sikeresen elfoglalta a pragmatikus és hozzáértő közvetítő pozícióját, a Nagy-Britanniával való kétoldalú kapcsolataiban megerősödtek az alkupozíciói, az EU 27-ek többi tagja felé pedig megnövekedett a tekintélye, a „fontos ország” imázsát öltötte magára. A károk és a lehetőségek mérlege az egész gazdaság szintjén egyértelműen negatív, de ezt hosszú távon jó eséllyel felülírhatja Írország szemünk előtt zajló politikai felértékelődése, bizonyos területeken pedig a brexit katasztrófája valóságos aranykort indított el Dublinban.
(A cikk először a Concorde írországi befektetési szolgáltatója, a Concorde Investments Ireland Ltd. indulását bemutató Iránytű magzin különszámában jelent meg 2019 nyarán. A brexit legfrissebb fejleményeiről Kovács Krisztián is beszélt az Index ma megjelent podcastjában, amit itt érhetnek el, a brexitről szóló eddigi összes írásunkat pedig itt találják.)
Ahogy Írország elmúlt évtizedekben mutatott elképesztő felemelkedésében, válságok idején a sokkok túlélésében kulcsszerepet játszott az európai integrációs folyamat, úgy a zöld sziget közeljövőjének legfontosabb nyitott kérdései is elválaszthatatlanul összefonódnak az európai projekt történetének alakulásával. Az, hogy a brexit mikor és milyen feltételekkel valósul meg, megvalósul-e egyáltalán, alapvetően meghatározza mind a gazdasági környezetet, mind az ország Európa-politikai pozícióit.
Ez utóbbi jóval többet jelent, mint az ír-északír határ méltán sokat emlegetett problémája, messze nem pusztán arról van szó, hogy az EU egységes piaca és a vámunió védelme ellenére mindenáron el kell kerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását, bár ez önmagában is nehezen megoldható problémák sorát generálja. Örömteli, hogy ennek jelentőségével szinte minden fontos szereplő tisztában van.
AZ ÉSZAK-ÍRORSZÁG BÉKÉJÉT ELHOZÓ 1998-AS BELFAST-I EGYEZMÉNY A SZIKLASZILÁRD KIINDULÓPONT,
így okkal remélhető, hogy ha szükség lesz rá, akkor előkerülnek azok a politikai, szabályozási, technológiai innovációk, amelyek révén sikerülhet fából vaskarikát kovácsolni.
Írország európai szerepe viszont a brexit csaknem minden lehetséges módjának megvalósulása esetén átalakul, ez az átalakulás pedig paradox módon leginkább felértékelődést jelent. Éppen az elsődleges érintettség, és éppen az észak-írországi béke nyilvánvaló törékenysége okán az ír kormány már most is az ország tényleges súlyán lényegesen túlmutató reprezentációt élvez a legfontosabb európai döntési központokban, informális befolyás és az európai politika élvonalával ápolt személyes kapcsolatok terén még soha nem álltak ilyen jól.
A „frontország” pozíció ráadásul a másik irányban is működik: Nagy-Britannia számára sincs, és nem is lesz lehetőség arra, hogy úgy rendezze jövőbeli kapcsolatait az EU-val, hogy ne legyen tekintettel a rendre nagyon is markánsan kinyilvánított ír érdekekre. A brexit kapcsán
ÍRORSZÁG SIKERESEN ELFOGLALTA A PRAGMATIKUS ÉS HOZZÁÉRTŐ KÖZVETÍTŐ POZÍCIÓJÁT, A NAGY-BRITANNIÁVAL VALÓ KÉTOLDALÚ KAPCSOLATAIBAN MEGERŐSÖDTEK AZ ALKUPOZÍCIÓI, AZ EU 27-EK TÖBBI TAGJA FELÉ PEDIG MEGNÖVEKEDETT A TEKINTÉLYE, A „FONTOS ORSZÁG” IMÁZSÁT ÖLTÖTTE MAGÁRA.
Az ír kormány ezen a téren kiváló munkát végzett, nem volt magától értetődő, hogy mindez így alakul. Írország kerülhetett volna a megsegítésre szoruló áldozat pozíciójába is, ehelyett az első vonalban küzdő derék európaiként kérnek és kapnak meg minden szükséges támogatást a „hátországból”, hogy a közös ügyért, az európai projektért harcoljanak, és gazdasági értelemben „vérezzenek”, ha kell.
Írország szükségszerűen veszít a brexittel, de előnyös helyzetből indul
Márpedig kell. Ne legyenek illúzióink, a brexit gazdasági hatásai összességében súlyosan érintik Írországot, ha nem kap jelentős kompenzációt az EU 27-ek többi tagjától. A brit és az ír gazdaság integrációja olyan mély, hogy ez nem is lehet másként, amilyen egyértelmű, hogy a brexit legnagyobb vesztese Nagy-Britannia, olyan világos az is, hogy a második helyezett alig lemaradva Írország. Az óriási különbség a hosszabb távú kilátásokban, a növekedési pályában van. Bár az ír hosszú távú növekedési potenciálra is ránehezedik majd a brexit terhe, az Uniós tagság előnyei okán a sokk után várhatóan szinte azonnal szétválik majd a két legsúlyosabb sebesült útja.
Mindenesetre a modellek szerint az országokon belüli, egyes kisebb gazdasági régiókat illetően egyedül Írországban lesznek olyan mértékű visszaesések a helyi GDP-ben, mint amilyeneket Nagy-Britanniában láthatunk majd, ha csak nem történik csoda, és a britek nem lépnek ki mégis a sínek közül, mire utoléri őket a tehervonat. Írország középső részén a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, és a halászat lesz az elsőszámú áldozat, a déli és a keleti régiókban pedig az építőipar és a szolgáltató szektor bizonyos szegmensei kapják majd a legsúlyosabb csapásokat. Az ír jegybank idei, tehát frissnek mondható számításai szerint egy rendezetlen brexit esetén az első évben 4 százalékponttal lesz kisebb a GDP, mint a Brexit nélkül lenne, hosszú távon pedig 6 százalékpont a különbség a két forgatókönyv között – tehát nem babra megy a játék.
Persze, nem mindegy, mekkora számok lesznek kisebbek 4 vagy 6 százalékkal. Az ír GDP 2017-ben 7,2%-kal, 2018-ban 6,7%-kal növekedett, tehát egy a kifulladóban lévő európai konjunktúra körülményei között is dübörgő növekedés lassul le a brexit hatásai miatt. Ahogy Nagy-Britanniára, úgy Írországra is igaz, hogy a folyamat már javában zajlik, már a tavalyi utolsó negyedév erőteljes lassulást jelzett, annak az időszaknak a már csak 3%-os év/év alapú növekedése kétéves mélypontnak felelt meg a gazdasági aktivitás dinamikájának alakulásában. Egy esetleges rendezetlen Brexit utáni első évben tehát elkerülhetetlennek látszik Írországban egy enyhe recesszió, de drámai hatásokra a gazdaság egészének szintjén nagy valószínűséggel nem kell számítani.
Az előrejelzések szerint a brexit döntően két csatornán keresztül, egy negatív és egy pozitív sokk formájában éri el az ír gazdaságot. A negatív sokk a Nagy-Britanniával folytatott külkereskedelem, elsősorban az oda irányuló export visszaesése lesz. Vámhatár létrejötte esetén a mértékadó becslések szerint az áruforgalom értékének mintegy 10%-os csökkenésére kell számítani a két ország között, ami azzal együtt, hogy ez szerencsétlen esetben szinte egyik napról a másikra következhet be, brutális visszaesést jelentene.
De az írek nyernek is – egyes területeken aranykort indított el a brexit hatása
A pozitív sokk a külföldi beruházások várható, és már zajló megnövekedése, a „brexit-menekült” vállalatok, projektek megjelenése révén. A külföldi beruházások vonzása egyébként is Írország egyik hagyományos erőssége, a sokszor vitatott vagy támadott, és egyáltalán nem lebecsülendő hatású adópolitika csak árnyalja ezt a képet. Az elmúlt években előfordult, hogy az EU népességének kevesebb mint 1%-át, és az EU GDP-jének kevesebb mint 2%-át adó Írország az EU-ban megvalósult összes közvetlen külföldi beruházás több mint 5%-át vonzotta magához.
A „BREXIT-MENEKÜLTEK” TÖBB SZEKTORBAN MÁRIS TÖMÖTT SOROKBAN ÉRKEZNEK,
és ők csak a korán ébredők. Rendezetlen brexit esetén Nagy-Britannia egy ezt megbecsülni próbáló modell alapján egyik évről a másikra elveszíti a közvetlen külföldi beruházások egynegyedét, az EU-val 2018 végén aláírt, nehéz sorsú, halasztásban lényegülő egyezmény érvényre jutása esetén is több mint az ötödét.
A szomszédban Írország egy nagyon hasonló struktúrájú gazdasággal, jogrendszerrel, szabályozási környezettel, hasonló képzettségű, ugyancsak angolul beszélő munkaerővel, mindemellett egy nagyon vonzó adózási környezettel várja a beruházókat – az EU egységes piacának és vámuniójának, sőt, monetáris uniójának határain belül. A Nagy-Britanniába irányuló közvetlen külföldi beruházásokban ráadásul óriási súllyal képviseltetik magukat a szolgáltató szektor kapacitásainak bővítései, ezen belül hatalmas szeletet hasít ki magának a pénzügyi közvetítő szektor, amely az összes külföldi beruházás 30%-át öleli fel. Ezek átirányítása pedig nagyságrendekkel könnyebb és gyorsabb, mint a feldolgozóipari, gépipari beruházások, építőipari beruházások célországának megváltoztatása. Ezen a téren tehát ami Nagy-Britanniának irtózatos sérülékenység, az – szó szerint a másik oldalon – Írországnak történelmi lehetőség, amivel minden jel szerint élnek is.
A károk és a lehetőségek mérlege tehát az egész gazdaság szintjén egyértelműen negatív, de ezt hosszú távon jó eséllyel felülírhatja Írország szemünk előtt zajló politikai felértékelődése, bizonyos területeken pedig a brexit katasztrófája valóságos aranykort indított el Dublinban. A pénzügyi szektorba irányuló külföldi beruházások a nyertesek listájának élén találhatók.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
