Írország és a Brexit – lehetőségek és kockázatok

A britek után Írország lehet a brexit második legnagyobb vesztese. De van, amiben máris nyertek: a brexit kapcsán Írország sikeresen elfoglalta a pragmatikus és hozzáértő közvetítő pozícióját, a Nagy-Britanniával való kétoldalú kapcsolataiban megerősödtek az alkupozíciói, az EU 27-ek többi tagja felé pedig megnövekedett a tekintélye, a „fontos ország” imázsát öltötte magára. A károk és a lehetőségek mérlege az egész gazdaság szintjén egyértelműen negatív, de ezt hosszú távon jó eséllyel felülírhatja Írország szemünk előtt zajló politikai felértékelődése, bizonyos területeken pedig a brexit katasztrófája valóságos aranykort indított el Dublinban.

picture

(A cikk először a Concorde írországi befektetési szolgáltatója, a Concorde Investments Ireland Ltd. indulását bemutató Iránytű magzin különszámában jelent meg 2019 nyarán. A brexit legfrissebb fejleményeiről Kovács Krisztián is beszélt az Index ma megjelent podcastjában, amit itt érhetnek el, a brexitről szóló eddigi összes írásunkat pedig itt találják.) 

Ahogy Írország elmúlt évtizedekben mutatott elképesztő felemelkedésében, válságok idején a sokkok túlélésében kulcsszerepet játszott az európai integrációs folyamat, úgy a zöld sziget közeljövőjének legfontosabb nyitott kérdései is elválaszthatatlanul összefonódnak az európai projekt történetének alakulásával. Az, hogy a brexit mikor és milyen feltételekkel valósul meg, megvalósul-e egyáltalán, alapvetően meghatározza mind a gazdasági környezetet, mind az ország Európa-politikai pozícióit.

Ez utóbbi jóval többet jelent, mint az ír-északír határ méltán sokat emlegetett problémája, messze nem pusztán arról van szó, hogy az EU egységes piaca és a vámunió védelme ellenére mindenáron el kell kerülni a fizikai határellenőrzés visszaállítását, bár ez önmagában is nehezen megoldható problémák sorát generálja. Örömteli, hogy ennek jelentőségével szinte minden fontos szereplő tisztában van.

AZ ÉSZAK-ÍRORSZÁG BÉKÉJÉT ELHOZÓ 1998-AS BELFAST-I EGYEZMÉNY A SZIKLASZILÁRD KIINDULÓPONT,

így okkal remélhető, hogy ha szükség lesz rá, akkor előkerülnek azok a politikai, szabályozási, technológiai innovációk, amelyek révén sikerülhet fából vaskarikát kovácsolni.

Írország európai szerepe viszont a brexit csaknem minden lehetséges módjának megvalósulása esetén átalakul, ez az átalakulás pedig paradox módon leginkább felértékelődést jelent. Éppen az elsődleges érintettség, és éppen az észak-írországi béke nyilvánvaló törékenysége okán az ír kormány már most is az ország tényleges súlyán lényegesen túlmutató reprezentációt élvez a legfontosabb európai döntési központokban, informális befolyás és az európai politika élvonalával ápolt személyes kapcsolatok terén még soha nem álltak ilyen jól.

A „frontország” pozíció ráadásul a másik irányban is működik: Nagy-Britannia számára sincs, és nem is lesz lehetőség arra, hogy úgy rendezze jövőbeli kapcsolatait az EU-val, hogy ne legyen tekintettel a rendre nagyon is markánsan kinyilvánított ír érdekekre. A brexit kapcsán

ÍRORSZÁG SIKERESEN ELFOGLALTA A PRAGMATIKUS ÉS HOZZÁÉRTŐ KÖZVETÍTŐ POZÍCIÓJÁT, A NAGY-BRITANNIÁVAL VALÓ KÉTOLDALÚ KAPCSOLATAIBAN MEGERŐSÖDTEK AZ ALKUPOZÍCIÓI, AZ EU 27-EK TÖBBI TAGJA FELÉ PEDIG MEGNÖVEKEDETT A TEKINTÉLYE, A „FONTOS ORSZÁG” IMÁZSÁT ÖLTÖTTE MAGÁRA.

Az ír kormány ezen a téren kiváló munkát végzett, nem volt magától értetődő, hogy mindez így alakul. Írország kerülhetett volna a megsegítésre szoruló áldozat pozíciójába is, ehelyett az első vonalban küzdő derék európaiként kérnek és kapnak meg minden szükséges támogatást a „hátországból”, hogy a közös ügyért, az európai projektért harcoljanak, és gazdasági értelemben „vérezzenek”, ha kell.

Írország szükségszerűen veszít a brexittel, de előnyös helyzetből indul

Márpedig kell. Ne legyenek illúzióink, a brexit gazdasági hatásai összességében súlyosan érintik Írországot, ha nem kap jelentős kompenzációt az EU 27-ek többi tagjától. A brit és az ír gazdaság integrációja olyan mély, hogy ez nem is lehet másként, amilyen egyértelmű, hogy a brexit legnagyobb vesztese Nagy-Britannia, olyan világos az is, hogy a második helyezett alig lemaradva Írország. Az óriási különbség a hosszabb távú kilátásokban, a növekedési pályában van. Bár az ír hosszú távú növekedési potenciálra is ránehezedik majd a brexit terhe, az Uniós tagság előnyei okán a sokk után várhatóan szinte azonnal szétválik majd a két legsúlyosabb sebesült útja.

Mindenesetre a modellek szerint az országokon belüli, egyes kisebb gazdasági régiókat illetően egyedül Írországban lesznek olyan mértékű visszaesések a helyi GDP-ben, mint amilyeneket Nagy-Britanniában láthatunk majd, ha csak nem történik csoda, és a britek nem lépnek ki mégis a sínek közül, mire utoléri őket a tehervonat. Írország középső részén a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, és a halászat lesz az elsőszámú áldozat, a déli és a keleti régiókban pedig az építőipar és a szolgáltató szektor bizonyos szegmensei kapják majd a legsúlyosabb csapásokat. Az ír jegybank idei, tehát frissnek mondható számításai szerint egy rendezetlen brexit esetén az első évben 4 százalékponttal lesz kisebb a GDP, mint a Brexit nélkül lenne, hosszú távon pedig 6 százalékpont a különbség a két forgatókönyv között – tehát nem babra megy a játék.

Persze, nem mindegy, mekkora számok lesznek kisebbek 4 vagy 6 százalékkal. Az ír GDP 2017-ben 7,2%-kal, 2018-ban 6,7%-kal növekedett, tehát egy a kifulladóban lévő európai konjunktúra körülményei között is dübörgő növekedés lassul le a brexit hatásai miatt. Ahogy Nagy-Britanniára, úgy Írországra is igaz, hogy a folyamat már javában zajlik, már a tavalyi utolsó negyedév erőteljes lassulást jelzett, annak az időszaknak a már csak 3%-os év/év alapú növekedése kétéves mélypontnak felelt meg a gazdasági aktivitás dinamikájának alakulásában. Egy esetleges rendezetlen Brexit utáni első évben tehát elkerülhetetlennek látszik Írországban egy enyhe recesszió, de drámai hatásokra a gazdaság egészének szintjén nagy valószínűséggel nem kell számítani.

Az előrejelzések szerint a brexit döntően két csatornán keresztül, egy negatív és egy pozitív sokk formájában éri el az ír gazdaságot. A negatív sokk a Nagy-Britanniával folytatott külkereskedelem, elsősorban az oda irányuló export visszaesése lesz. Vámhatár létrejötte esetén a mértékadó becslések szerint az áruforgalom értékének mintegy 10%-os csökkenésére kell számítani a két ország között, ami azzal együtt, hogy ez szerencsétlen esetben szinte egyik napról a másikra következhet be, brutális visszaesést jelentene.

De az írek nyernek is – egyes területeken aranykort indított el a brexit

A pozitív sokk a külföldi beruházások várható, és már zajló megnövekedése, a „brexit-menekült” vállalatok, projektek megjelenése révén. A külföldi beruházások vonzása egyébként is Írország egyik hagyományos erőssége, a sokszor vitatott vagy támadott, és egyáltalán nem lebecsülendő hatású adópolitika csak árnyalja ezt a képet. Az elmúlt években előfordult, hogy az EU népességének kevesebb mint 1%-át, és az EU GDP-jének kevesebb mint 2%-át adó Írország az EU-ban megvalósult összes közvetlen külföldi beruházás több mint 5%-át vonzotta magához.

A „BREXIT-MENEKÜLTEK” TÖBB SZEKTORBAN MÁRIS TÖMÖTT SOROKBAN ÉRKEZNEK,

és ők csak a korán ébredők. Rendezetlen brexit esetén Nagy-Britannia egy ezt megbecsülni próbáló modell alapján egyik évről a másikra elveszíti a közvetlen külföldi beruházások egynegyedét, az EU-val 2018 végén aláírt, nehéz sorsú, halasztásban lényegülő egyezmény érvényre jutása esetén is több mint az ötödét.

A szomszédban Írország egy nagyon hasonló struktúrájú gazdasággal, jogrendszerrel, szabályozási környezettel, hasonló képzettségű, ugyancsak angolul beszélő munkaerővel, mindemellett egy nagyon vonzó adózási környezettel várja a beruházókat – az EU egységes piacának és vámuniójának, sőt, monetáris uniójának határain belül. A Nagy-Britanniába irányuló közvetlen külföldi beruházásokban ráadásul óriási súllyal képviseltetik magukat a szolgáltató szektor kapacitásainak bővítései, ezen belül hatalmas szeletet hasít ki magának a pénzügyi közvetítő szektor, amely az összes külföldi beruházás 30%-át öleli fel. Ezek átirányítása pedig nagyságrendekkel könnyebb és gyorsabb, mint a feldolgozóipari, gépipari beruházások, építőipari beruházások célországának megváltoztatása. Ezen a téren tehát ami Nagy-Britanniának irtózatos sérülékenység, az – szó szerint a másik oldalon – Írországnak történelmi lehetőség, amivel minden jel szerint élnek is.

A károk és a lehetőségek mérlege tehát az egész gazdaság szintjén egyértelműen negatív, de ezt hosszú távon jó eséllyel felülírhatja Írország szemünk előtt zajló politikai felértékelődése, bizonyos területeken pedig a brexit katasztrófája valóságos aranykort indított el Dublinban. A pénzügyi szektorba irányuló külföldi beruházások a nyertesek listájának élén találhatók.

 


Ajánló

picture

Boris Johnson nem blöfföl

Olvasási idő: 7 p
Az egyetlen prudens megoldás az, ha mindenki egy október 31-én, megállapodás nélkül bekövetkező brexittel számol alapforgatókönyvként. Johnson tárgyalási pozíciója rosszabb, mint May-é volt, az EU-27-ek oldaláról nézve pedig nála rosszabb miniszterelnök pedig már nem jöhet.
picture

Brexit: megreccsent a német-francia tengely

Olvasási idő: 4 p
Merkel szinte bármeddig adna haladékot, ha ezzel benttartaná az angolokat, Macronnak nincs ideje erre várni az egyébként közös, az integráció mélyítését célzó terveikkel, amikben az angolok amúgy is csak akadályok.
picture

Kína devizaháborúval fenyeget

Olvasási idő: 9 p
Peking és Washington konfliktusa bőven túlmutat a gazdasági kérdéseken, a kereskedelmi mérlegek alakulásán: az USA felismerte, hogy ha nem gyengíti direkt módon a kínai államkapitalista rendszert, globális vezető nagyhatalmi szerepe kerül a már jelenleginél is nagyobb veszélybe. A jüan gyengítése – ha meglépik – Kínának is rossz lesz, és globális pénzügyi válságot is eredményezhet, de ebben a helyzetben aligha nélkülözhetik az ezzel való fenyegetést.