Kínában is divatba jön a vállalati sajátrészvényvásárlás

picture

Idén már eddig tízszer annyi sajátrészvényt vásároltak vissza a kínai cégek, mint a teljes 2017-es évben. A szabályozó hatóságok jelentősen megenyhültek tavaly ezzel az ügylettípussal kapcsolatban köszönhetően a kínai tőzsde szenvedésének és a kereskedelmi háborús problémáknak. A „buyback” egy villámgyorsan terjedő amerikai divat napjaink Shanghai-ában és Shenzen-jében, ahogy arra Wall Street Journal is felhívta a figyelmet.

picture

Az Apple szárnyalásának háttere

Luxusmárka, a vártnál is jobb negyedéves jelentés, évek óta stabil, nagyon erős értékesítés – az Apple részvények árának emelkedése mögött azonban egy csendes duopólium is feltűnik: az Apple és Warren Buffet csak az idén több mint 300 millió részvényt vásároltak, az Apple 2013 óta saját részvényei negyedét tűntette el a piacról.

A vezető kínai tőzsdeindex (Shanghai Composite)  évek óta komoly küzdelmet folytat a felszínen maradásért, ahogy az a 2009 és napjaink közötti havi grafikonon látható:

A tavalyi évben négyéves mélypontra is zuhant ez a mutató (kék kör). A gyengélkedésnek is köszönhetően a kínai hatóságok jelentősen lazítottak az addigi igen szigorú vállalati sajátrészvény visszavásárlási szabályokon. Ennek eredményeképp drámai módon megnőtt tavaly és idén a részvényvisszavásárlások összege Shanghaiban és Shenzenben. A két tőzsdén ezen vállalati részvényvásárlások együttes összege látható 2012 óta (1 jüan mintegy 0,145 dollárt ér a cikk megjelenésekor):

Jól látható, hogy a megelőző öt év (2013-2017) átlagának hatszorosát hozó 2018-as évet is jelentékenyen felülmúlja az idei első 6 és fél hónap (a táblázat 2019-es adatai a július 17-i napig lebonyolított tranzakciókat tartalmazzák).

Míg 2017-ig csak néhány, jellemzően technikai okból lehetett a kínai vállalatoknak a sajátrészvényeikből venniük, addig az új szabályozás már például „a vállalati értékek védelmében” illetve a „részvényesek érdekének megőrzése” címmel is engedi ezt a típusú ügyletet.

A legnagyobb visszavásárlók között megtalálható az Inner Mongolia Yili Industrial Group nevű tejipari óriás a maga 4,1 milliárd jüanos idei mennyiségével, illetve a Ping An Insurance nevű pénzügyi konglomerátum 3,4 milliárd jüan 2019-es értékkel. Élharcos visszavásárlóként az ő részvényeseik kifejezetten jól jártak ezzel a 2019-es aktuális hozamokat tekintve:


Az eddigi idei 13,6 milliárd dollárra tehető kínai sajátrészvény visszavásárlás természetesen még mindig más kávéház, mint az S&P 500 cégek első negyedéves 206 milliárd dollárja, ám a trend az amerikai divat villámgyors kínai terjedését mutatja.

 

Jelen blogbejegyzés a szerző magányvéleményét tükrözi, ami nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.


Ajánló

picture

Vietnami balzsam – Made in China Vietnam

Olvasási idő: 3 p
Vietnam regionális versenytársait elhagyva kisebb csodát produkált az elmúlt húsz évben, de dinamikusan növekvő exportjában az elmúlt években kínai áruk is megjelentek a kereskedelmi háború mellékhatásaként. Az uniós szabadkeresledelmi megállapodás így kiskaput is nyitott.
picture

„Soha ne taníts senkit, hogyan végezze a te munkádat!”

Olvasási idő: 8 p
Hogyan lett hatmillió dollárból 419 milliárd, és egy kínai garázscégből globális, amerikai mércével is jelentő technológiai óriás? A Kínával szembeni amerikai külkereskedelmi hiány és a Huawei 80-as évek közepén induló története egy nem Trumptól származó bölcsesség tükrében.
picture

A Huawei amerikai áldozatai

Olvasási idő: 4 p
Jelentés az amerikai-kínai kereskedelmi háború „tábori kórházából”: gyűlnek a sérültek, köztük a legkomolyabbak a félvezető szektorból. A tőzsde egészén még nem hagyott érdemi nyomott a küzdelem, de látszik, hogy jelentős cégek is nagy áldozatot fizethetnek, gyűlnek a 20-25 százalékos esések néhány hét alatt.