Vietnami balzsam – Made in China Vietnam

Félelmetes növekedést mutat Vietnam gazdasága az ezredforduló óta. Az ország exportja nem egészen húsz év alatt a húszszorosára növekedett. A kiépített kapacitásokat napjainkban a kínai exportőrök is igyekeznek kihasználni. A Trump által lassan másfél éve folytatott kereskedelmi háborúban jól jön a kínai gyártók számára a vietnami logó és „Made in Vietnam” felirat: az úgynevezett transshipment – amikor a gyakorlatilag Kínában gyártott kész termék minimális vietnámi utómunkával kapja meg a vietnámi lógót – láthatóan növekszik, ha a teljes vietnámi exportot tekintve tíz százalék alatt is marad. A EU éppen a napokban írt alá lényegében teljes szabadkereskedelmi megállapodást Vietnámmal, amivel így részben kínai termékeknek nyitott kaput.

picture

4.500 vietnami és 100 kínai alkalmazott. De a top menedzsment teljesen kínai, mutatóba akad csak néhány vietnami középvezető: ez a vietnami székhelyű, de 100%-ban kínai tulajdonban álló – a Shanghaiban bejegyzett Yize New Energy leányaként működő – Vinasolar munkavállalói struktúrája.

A cég 2014-ben kezdte meg a napelemek gyártását, miután akkoriban az USA és az EU vámokat vezetett be a piacaikat elárasztó kínai napelemekre. A napelemcsata 2012-ben kezdődött, amikor az USA állami támogatással vádolta meg a kínai napelemgyártást, és 31-től 250 százalékig terjedő vámokat talált ki a kínai eredetű termékekre. A kínaiak tagadták az állami szubvenciót. Ismerős helyzet és retorika ez napjainkból – a napelemgyártást érintő villámháború hiába csengett le valamennyire öt évvel ezelőtt, 2018 elején teljes erővel és sok fronton éledt újjá.

A napjainkban zajló kereskedelmi háború egyik első lépéseként a Trump-adminisztráció 2018. februárjában éppen a napelemekre vetett ki vámokat. A világ napelemgyártásának 71%-át adó kínai vállalatok amerikai szállításait ez drámaian lecsökkentette.

Mindeközben Vietnamban szinte az egyik pillanatról a másikra igazi gazdasági „csoda” következett be. Az idei első negyedévben (!) már a kínai napelemgyártók első számú exportpiaca Vietnam volt 17%-os részesedéssel. Ez a 739 millió dollárnyi kínai napelemexport Vietnam irányába a 2018-as első negyedévhez képest 24.000%-os, azaz kétszáznegyvenszeres növekedés.

A Vinasolar égboltján a Trump-féle vámok adaptálása óta gőzerővel süt a nap. A kínai cégek által hozzájuk importált félkész termékek gyártását már Vietnamban fejezik be. A termékekre rákerül a Vinasolar logója, a „Made in Vietnam” felirat és a gyártás 70%-a már mehet is az Egyesült Államokba. Közben egyre nehezebb a Vinasolar számára megfelelő munkaerőt találni, annyi a feladat.

Az imént vázolt szektor és a Vinasolar példája – amit a South China Morning Post mutatott be részletes cikkében – példája jól mutatja azt az „okosságot”, ami napjainkban zajlik egyes kínai és vietnami cégek között az amerikai-kínai kereskedelmi háború következményeként.

Döntően organikus a vietnami fejlődés

Vietnam igazi gazdasági csodát mutatott be az elmúlt húsz év során. A történelme során rengeteg szenvedéssel sújtott országban ebben az időszakban elementáris erejű gazdasági fellendülés zajlott és zajlik mind a mai napig. Ennek köszönhetően vált mostanra Vietnam a termelésüket Ázsiába helyező multinacionális cégek számára az egyik legvonzóbb célponttá. Kiváló példa a vietnami gazdasági növekedés bemutatására az ország exportjának alakulása 2000 és 2018 között összehasonlítva Thaiföld, Banglades és a Fülöp-szigetek hasonló mutatóival (éves adat, milliárd dollárban):

A gazdasági robbanást nagymértékben segítették és segítik mind a mai napig a kínaival összehasonlítva alacsony bérek. Emellett – szemben Kína lakosságának 38 éves medián értékével –, a vietnami populáció medián életkora 31 év. Ez a relatív fiatalság is nagy vonzerő volt a 2010-es években sok cég számára, és az lehet még a 2020-as években is.

A VIETNAMI EXPORTBAN 2018 VÉGÉN ÉS 2019 ELEJÉN BEKÖVETKEZETT UGRÁS AZONBAN MÁR NEM AZ ORSZÁG GAZDASÁGÁNAK ORGANIKUS FEJLŐDÉSE MIATT ALAKULT KI.

Az Egyesült Államokba irányuló vietnami kereskedelmi többlet (azaz az amerikai kereskedelmi deficit Vietnammal szemben) 2015. decembere és 2019. májusa között így alakult – az egyes összegek mindig a megelőző 12 hónap különbségét mutatják:

Bár a grafikon jól mutatja a kereskedelmi többlet 2019-es megugrását, muszáj még egy számot kiemelni itt. A 2018. januárja és májusa közötti öt hónapjának 15,1 milliárd dolláros vietnami többletéhez képest az idei év első öt hónapjában 21,6 milliárd dolláros érték képződött, ami 43%-os növekedés.

Még ennél is látványosabb a kínai-vietnami koprodukcióban bemutatott Trump-idegesítő okosság akkor, ha ránézünk a külkereskedelem számítógépek és elektronika sorára. Az ábrán az idei év első öt hónapjának tisztán a növekményeit láthatjuk a tavalyi év első öt hónapjához képest (forrás: General Departments of Vietnam Customs, WSJ):

A transshipment terjed, és Vietnamnak is veszélyes

Nem kell csodálkoznunk ahhoz, hogy ezek a számok már kezdik teljesen kiverni a biztosítékot a Trump-adminisztrációnál. A vietnami ipari és kereskedelmi minisztériumban is egyre jobban félnek attól, hogy országuk áruinak elmúlt két évtizedben felépített reputációját leronthatja a kínai és vietnami vállalatok által folytatott „transshipment”. Ezen „transshipment” során a Kínában már szinte teljesen elkészült termékek és áruk esnek át valamilyen minimális átalakításon Vietnamban (és más ázsiai országokban is). Rájuk kerül a vietnami cég logója, a „Made in Vietnam” felirat és már mehetnek is vámmentesen az Egyesült Államokba. (A gyakorlatról részletes anyagot közölt a Wall Street Journal.)

Ebből a szemszögből vizsgálva a június 30-án az EU és Vietnam között aláírt – még ratifikációra váró – szabadkereskedelmi megállapodást, nyilván az is felmerül, hogy az egyezménnyel mennyiben a kínai termékek előtt nyitott kaput Brüsszel – miközben a Vietnammal kötött megállapodás fontos része például a szellemi tulajdon védelme, amelynek megsértését az EU és az USA is rendszeresen felrója Kínának. Ugyanakkor a fenti számokból az elmúlt néhány év kínai-vietnami kereskedelem megugrása ellenére is az olvasható ki, hogy egyelőre inkább egyszámjegyűnek tekinthető a vietnami exportban a kereskedelmi háborús hatás – a transshipment – százalékos aránya

Kérdés persze, hogy egyáltalán meddig működik ez a kínai kereskedelmi háborús sebekre alkalmazott „vietnami balzsam”. Szerintem nem sokáig. Donald Trump már egy június 26-i interjúban hevesen támadta ezeket a vietnami kereskedelmi praktikákat. Nem kell csodálkoznunk majd azon, ha hamarosan a vietnamiak is megkapják Trump vámjait.