Tripla tízes – A Google 2004-es és a Visa 2008-as tőzsdei bevezetése

A Google (azóta Alphabet) 2004-ben tartotta elsődleges nyilvános részvénykibocsátását (IPO). A Visa 2008-ban a pénzügyi válság első komolyabb viharának a kellős közepén tette meg ugyanezt. Közös a két kibocsátásban az, hogy az első tőzsdei kereskedési nap árfolyamához képest azóta több, mint tízszerezett az árfolyam. Illetve mindkét cég nagyjából tíz évvel a tőzsdei bevezetést követően a világ tíz legértékesebb nyilvános társasága közé emelte magát. 

picture

Égbeszökőnek tekintett, 23 milliárd dollára becsült cégérték, ezzel 80-as árfolyam/nyereség hányados mindössze hat évvel a cég megalapítása után, 2,7 milliárd dolláros éves árbevételre és 286 millió dolláros profitra vetítve – valahogy így néz ki egy klasszikus elsődleges technológiai részvénykibocsátás egy, a saját területén üstökösként berobbanó technológiai cég esetében.

Pontosabban fogalmazva így nézett ki a dolog idestova 15 éve, 2004. augusztus 19-én, amikor a Google részvényeit bevezették a Nasdaq platformjára – egy az akkori éves árbevétellel közel dollárcentre egyező, 2,71 milliárd dollár értékű részvénykibocsátási tervvel.

A mostani piaci kapitalizáció 752 milliárd dollár, a 2018-as éves árbevétel 137 milliárd dollár volt, a cég 113 milliárd dollárnyi készpénz tartalékon ül és 99 ezer teljes munkaidős alkalmazottja van. A GOOGL tickerrel rendelkező részvényt (kiigazítva egy részvényátalakítás hatását) 48 és 52 dollár közötti áron lehetett megvásárolni az első kereskedési napon. Nem egészen 15 évvel később a június 28-i 1.083 dolláros záróár ehhez képest 22-szeres árfolyamnövekedés. Havi gyertyákkal ábrázolva a Google teljes élettörténete 2004 és 2019 között:

A GOOGLE ALAPÍTÓI LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTOTTAK A NEKIK BIZALMAT ADÓ „MEZEI” TŐZSDEI BEFEKTETŐKNEK ARRA, HOGY A CÉG SIKERTÖRTÉNETÉBŐL JELENTÉKENY ANYAGI HASZONNAL RÉSZESEDJENEK.

Immár 15 éve lehet velük egy hajóban evezni. A Google tőzsdei sikertörténetének alapja az a fantasztikus növekedés, amit immár 15 éve produkál a világ egyik vezető technológiai vállalata. A Google (Alphabet) éves árbevétele 2005 és 2018 között az alábbi módon „hasított” (milliárd dollárban egészre kerekítve):

Közel teljesen hasonló mértékben emelkedett az árfolyam, mint az árbevétel.

Egy hajóban a Visa-val is

Hasonlóan impresszív hozamokat biztosított a hosszútávú befektetőknek a Visa (V) 2008. márciusi elsődleges nyilvános részvénykibocsátása. A befektetők által itt lejegyzett 18 milliárd dollárnyi friss részvénnyel még mindig ez minden idők második legnagyobb elsődleges kibocsátása (csak a 2014-es Alibaba előzi meg a sorban). A világ vezető hitelkártya társaságának a tőzsdei bevezetését két, egymással gyökeresen ellentétes érdeklődés és árfolyam befolyásoló tényező kísérte. A pozitív faktor a nem egészen két évvel azelőtti Mastercard (MA) elsődleges nyilvános részvénykibocsátás kirobbanó tőzsdei sikere volt. A Mastercard árfolyama a 2006. májusi tőzsdei debütálás és a Visa 2008. márciusában esedékes tranzakciója között ötszörözött. Ezt a keresletélénkítést csökkentette jelentékenyen az akkoriban már jelenlévő hitelezési válság és a kibocsátást megelőző napokban napvilágra kerülő Bear Stearns problémák.

Az azóta megejtett részvényfelaprózással és osztalékfizetéssel korrigálva számított 10,16 dolláros kibocsátási árfolyam végül ajándék vételi lehetőségnek bizonyult. Az első kereskedési napon az árfolyam 28%-kal emelkedett, majd indult tovább és nem egészen két hónap alatt duplázott. Utána jöttek 2008 és 2009 elejének cudar napjai, amik 8 napra (ugyan csak kis mértékben) visszanyomták a kibocsátási ár alá a részvényeket. Azóta viszont megállíthatatlan az időközben a Dow Jones indexbe is bekerült hitelkártya társaság. Ez jól látható a 2008 márciusától rajzolt havi gyertyás grafikonon is:

A mostani 174 dolláros árfolyam 13-szorosa a 11 évvel ezelőtti első kereskedési napon kialakuló záróárnak. A Google részvényekhez hasonló parabola itt is felrajzolható. A Visa tőzsdei kapitalizációja jelenleg 391 milliárd dollár.

A Visa esetében a nyereségesség növekedése cáfolt rá eddig folyamatosan a pesszimistákra. A 2008-tól 2018-ig terjedő időszakban az egy részvényre jutó eredmény (EPS) így növekedett dollárcentben:

Napjainkban a Google-Alphabet a világ 4., míg a Visa a 9. legértékesebb tőzsdei vállalata. Közös mindkét cégben az, hogy a növekedési történetük korai szakaszában léptek a börzére és így a befektetők lehetőséget kaptak arra, hogy ennek a gazdasági kibontakozásnak élvezzék a tőkepiaci áldásait. Ennek eredményeképpen lehetett 10-20-szoros árfolyamnövekedésben részt venni és jelenleg a világot a technológiai forradalomban és a fizetési folyamatokban uraló cégben résztulajdonossá válni. Az imént bemutatott két IPO a cégek által biztosított korai beszállási lehetőséggel „egy hajóban evezünk” típusú részvénykibocsátás lett. A Google és a Visa természetesen nem a Máltai Szeretetszolgálat elveit vallják, ám

TŐZSDEI MEGJELENÉSÜK AZ ADOTT CÉG FEJLŐDÉSÉNEK EGY NAGYON TISZTESSÉGES PONTJÁRA ESETT. KIVÁLÓ PÉNZÜGYI LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTOTTAK A BEVONT KÜLSŐ PÉNZÜGYI BEFEKTETŐK SZÁMÁRA IS.

Aki 2019 egyre szaporodó elsődleges nyilvános részvénykibocsátásaiban az új Google, Amazon, Microsoft, Mastercard vagy Visa lehetőséget látja, az jó eséllyel fog csalódni az elkövetkező években. A napjainkban kőkeményen felpörgő friss kibocsátási piacon – néhány kivétellel – egészen másfajta részvényeket árulnak a befektetőknek. De ez már egy másik történet.

(A cikkben szereplő adatok a 2019-es félévi záróárakkal kerültek kalkulálásra.)


Ajánló

picture

Túl a húson – a Beyond Meat tőzsdei robbanása

Olvasási idő: 7 p
19 dolláros áron is gondolkodtak, a tőzsdei bevezetést követő első napon már 70 dolláron is forogtak az egyébként veszteséges műhúsgyártó, a Beyond Meat részvényei. Annyi biztosnak látszik, hogy a hagyományos húsipart felforgatni kívánó forradalom kapujában vagyunk, a klíma- és az egészségvédelem is a sok hús ellen szól.
picture

Kis piaci furFANG

Olvasási idő: 4 p
A Facebook, az Amazon, a Netflix és a Google alkotta FANG négyes az elmúlt évek vezérbikája volt, szeptemberben viszont alulteljesítették a piacot. A technikai kép egyik papír esetében sem néz ki jól – lehet, hogy a száguldás természetes korrekcióját látjuk, de ez a szétválás nem tarthat soká.
picture

Volt a Nokia, és jött az iPhone. Volt az email, és jött a Slack.

Olvasási idő: 5 p
Az idei év egyik legizgalmasabb tőzsdei bevezetése egy olyan kommunikációs platformé, ami már eddig is alapvetően változtatta meg használói emailezési és kommunikációs szokásait. A Microsoft is csatába indult ellene, de a Slack továbbra is többszörözni készül árbevételét, ami a következő egy évben már egymilliárd dollár lehet.