Megtörhető-e a techóriások egyeduralma?

Befektetői szemmel nézve még jól is járhatunk, ha a Google vagy a Facebook feldarabolásával végződik a júniusban indult, a cégek monopolhelyzetének kérdését vizsgáló eljárás. De erre nincs sok esély: ha végignézzük, hogyan lett óriási a négy vizsgálat alatt álló behemót – a Google és a Facebook mellett az Apple és az Amazon –, alapvetően azt látjuk, hogy jó termékkel és szolgáltatásokkal, organikus fejlődéssel érték el mostani pozíciójukat. De az érdemi következménnyel bíró állami közbeavatkozás a korábbi amerikai trösztellenes vizsgálatok, így a Microsoft és az IBM ügyeinek példája alapján is kicsi. A történelemi példák egyben azt is mutatják, hogy a technológiai fejlődés és a piac folyamatosan szállítja az új kihívókat.

picture

Június elején trösztellenes vizsgálat indult az USA-ban az Apple, a Google, a Facebook és az Amazon ellen. A vizsgálatoknak mind a négy vállalat esetében van előzménye, így nem teljesen meglepő a lépés. A legfontosabb kérdésre azonban senki nem tudja a választ: megfoghatók-e ezek a cégek trösztellenes szabályok alapján. Nem vagyok az amerikai versenyjog szakértője, a helyzetet elsősorban befektetői szemmel próbálom meg értékelni.

A kulcskérdések:

  • van-e a kiválasztott cégeknek monopolhelyzetük,
  • visszaélnek-e a monopolhelyzettel,
  • milyen szankciók létezhetnek ellenük,
  • valamint a piac a jövőben hogyan változhat és a változás milyen hatással lehet a cégek piaci helyzetére.

A fenti kérdésekből sokak számára hiányozhatnak a Facebook és a Google esetében kritikus adatkezelési és adathasznosítási, illetve a platformjaikon megosztott tartalmakkal kapcsolatos felelősségi kérdések. Ennek oka, hogy – bár lehetnek kapcsolatok a piaci pozíció és az adatkezelési gyakorlat között – ezek elsősorban nem versenyjogi kérdések.

Húsz éve nem láttunk hasonlót

A legutóbbi nagyméretű, hasonló vizsgálat a Microsoft ellen indult 1998-ban. Az az eljárás 2000-ben azzal az ítélettel zárult, hogy fel kell darabolni a céget, mert az operációs rendszerek piacán elért domináns helyzetét kihasználva a PC-gyártókra és a felhasználókra is rákényszeríti a saját internet-böngészőjét és más szoftvereket. Leegyszerűsítve: a bíróság úgy döntött, hogy a Windows nem lehet egy cégben az Excellel, a Worddel, a Media Playerrel és az Internet Explorerrel.

Bár a bíróság helyzetértékelése helyes, a Microsoft visszaélése az erőfölényével pedig bizonyított volt, az ítéletet a társaság természetesen megfellebbezte, az eljárás még évekig elhúzódott, és végül 2004-ben zárult feldarabolás nélkül. A közben eltelt 6 évben pedig a piac jelentősen átalakult. A felhasználók maguktól is elkezdtek versenyző termékeket használni, ugyanis közben megjelentek és könnyedén elérhetővé váltak jobb vagy legalábbis versenyképes alternatívák böngészőre és médialejátszóra (de szövegszerkesztőre és táblázatkezelőre is).

Azt gondolom, hogy mind a Microsoft elleni eljárás, annak végkimenetele, de a piac átalakulása is példaértékű a jelenlegi vizsgálatok értékelése során, de most nézzük sorba az ügyeket az egyes cégek szempontjából.

Apple – a saját piacán uralkodik

Az Apple számára a legfontosabb kérdés, hogy mit tekint majd a bíróság piacnak, amelyen az erőfölény vizsgálandó. Az Apple ugyanis semmilyen valódi piacon nincs monopolhelyzetben, a saját, zárt operációs rendszerein azonban keménykezű uralkodóként viselkedik, és egészen nyilvánvalóan magas adót szed. Azaz

AZ APPLE ESETÉBEN AZ EGYETLEN LÉNYEGES KÉRDÉS VÁRHATÓAN AZ LESZ, ÖNÁLLÓ PIACNAK TEKINTHETŐ-E AZ IOS.

Kapcsolódó kérdés lesz még, hogy – ha az iOS önálló piac – az Apple által kialakított szabályok kárt okoznak-e a felhasználóknak, valamint hogy korlátozzák-e a versenyt. A megérzésem az, hogy az Apple-t ezekkel nem lehet megfogni az USA-ban. Óvatosságra int azonban az, hogy az EU a közelmúltban monopolhelyzetben lévőnek ítélte a Google-t az Android-os app store-ok piacán, és a Spotify hasonló érvekkel kezdte el támadni az Apple-t is.

Ha az eljárás elmarasztalással végződik, az az AppStore-bevételek csökkenését eredményezheti majd, ami a társaság számára komoly érvágást jelentene. A befektetői értékítéletben pedig ez már valamekkora mértékben tükröződik is, de hogy mekkora mértékben, azt nagyon nehéz becsülni, ugyanis a társaság jelenleg több fronton is hatalmas csatákat vív. Mindenesetre saját számításom szerint az Apple kínai gyártási és értékesítési nehézségeit, európai piacvesztését, és a trösztellenes vizsgálat miatt esetlegesen csökkenő AppStore-bevételeit a tőzsdei befektetők ma úgy értékelik, hogy a jelenlegi árfolyamban a társaság profitjának a közel lefeleződését árazzák. Ha a cég legalább valamelyest talpra állna Kínában, Európában és a hatóság előtt is, annak alighanem nagyon örülnének a tőzsdei befektetők.

Google – vannak versenytársak, csak nem elég jók

Mindenki Google-lel keres, egyszerűen nincs más alternatíva, ami jól használható, a domináns pozíció az internetes keresések piacán nem lehet kérdéses. Kérdéses viszont az, hogy tehet-e ez ellen a hatóság bármit, amikor a versenytársak bizonyíthatóan csak egy kattintásnyira vannak, és

A GOOGLE MINDENEKELŐTT AZÉRT NŐTT EKKORÁRA, MERT SOKKAL JOBB A KERESŐJE, MINT BÁRKI MÁSÉ.

A Google-t 2011-2013 során már alaposan átvizsgálták az amerikai hatóságok a keresési találatok elhelyezése kapcsán, és – bár ez meglepő lehet – nem találtak versenyt korlátozó technikákat. Ugyanakkor a Google számos esetben egészen nyilvánvalóan visszaélt a pozíciójával, például rákényszerítette a mobilgyártókat, hogy Androidon Google-alkalmazásokat (pl. kereső, Google Play Store) ajánljanak a felhasználók számára. Ez ügyben az EU jogosan el is kaszálta már a céget.

A Google szinte biztosan számíthat az erőfölényének kihasználását korlátozó szabályozói lépésekre, esetleg kikényszeríthetik a működésének transzparensebbé tételét is a hatóságok, azonban mindezek aligha alakítják át lényegesen a vállalat üzleti modelljét, és szerintem szinte kizárt, hogy a feldarabolásához vezetnek.

Arra az esetre, ha mégis így történne, már meg is érkeztek az első tőzsdei elemzői víziók.

HA A GOOGLE FELDARABOLÁSÁT RENDELIK EL A VIZSGÁLATOK NYOMÁN, VAN OLYAN ELEMZŐ, AKI SZERINT AKÁR 50%-KAL IS TÖBBET ÉRHETNEK KÜLÖN-KÜLÖN A SZÉTVÁLASZTOTT CÉGELEMEK– A KERESŐ, A YOUTUBE, AZ ÖNVEZETŐ AUTÓKAT FEJLESZTŐ WAYMO, ÉS A TÖBBI, MA MÉG MÉG GYEREKCIPŐBEN JÁRÓ ÜZLETÁG – MINT A MOSTANI CÉGCSOPORT. 

Én ennél biztosan óvatosabban fogalmaznék, a Google-nél ugyanis egyelőre a kereső és a Youtube az, ami nagyon stabil lábakon áll, a többi üzletág üzletileg még inkább csak kísérletnek tekinthető.

Facebook – pár éve nem találtak semmi problémát

Az Apple-hez hasonlóan, a Facebook számára is várhatóan az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mit tekint majd a bíróság piacnak, amelyen az erőfölény vizsgálandó. A közösségimédia-piac szórakoztató oldalán egyértelműen domináns helyzetben van (az Instagrammal együtt), azonban miért zárnánk ki a piac meghatározásából a szintén sokszázmillió felhasználóval bíró LinkedInt, Pinterestet vagy Twittert, a közösségi médiafelületként is funkcionáló üzenetküldő alkalmazásokat?  De akár a teljes online médiát és szórakoztatóipart is versenytársnak tekinthetjük.

A FACEBOOK ESETÉBEN MEGHATÁROZÓ JELENTŐSÉGŰ LEHET AZ, HOGY 2012-BEN AZ AMERIKAI HATÓSÁGOK JÓVÁHAGYTÁK AZ INSTAGRAM MEGVÁSÁRLÁSÁT. AZ AKKORI DÖNTÉS AZT SUGALLJA, HOGY A HATÓSÁGOK TÁGAN ÉRTELMEZIK A FACEBOOK PIACÁT, ÉS NEM TEKINTIK MONOPOLHELYZETŰNEK A TÁRSASÁGOT.

A Facebook adatkezelési és adathasznosítási gyakorlata kétségkívül reformra szorul (leginkább az egész piacra érvényes általános szabályozás az, ami ma hiányzik), az online médiában és a hirdetési piacon elért pozíciója rengeteg versenytársnak roppant fájdalmas, de versenyellenes szabályokat a Facebook látványosan nem sértett, így az antitröszt-eljárásban az elmarasztalása nagyon valószínűtlen.

De ha nem így lenne, és feldarabolás lenne az eljárás vége, a Facebook-befektetők akkor sem biztos, hogy rosszul járnának.

A FACEBOOK, AZ INSTAGRAM ÉS A WHATSAPP IS ÖNÁLLÓAN IS ÉRTÉKES ELEMEI A CÉGNEK, A CÉGCSOPORT PEDIG ELSŐSORBAN NEM AZ INTEGRÁCIÓNAK KÖSZÖNHETI EREJÉT ÉS NÖVEKEDÉSÉT.

Azaz szerintem egy feldarabolt vállalat önálló elemei együttesen is érhetnek majd legalább ugyanannyit, mint amennyit most egyetlen cégként érnek.

Amazon – a monopolhelyzet fel sem merülhet

Az Amazon megítélése tűnik a legegyszerűbbnek. Nincs monopolhelyzetben még csak az e-kereskedelmi piacon sem, a teljes kiskereskedelmi piacot tekintve pedig 10%-ot sem éri el a részesedése. A Google-hez hasonlóan pedig a versenytársak az Amazon esetében is valóban csak egy kattintásra vannak.

Támadás elsősorban azzal a váddal éri a céget, hogy saját termékeit – a drogériák és szupermarketek sajátmárkás termékeihez hasonlóan – más termékek elé helyezi. Ha így van, az természetesen okot adhat büntetésre vagy szigorúbb szabályozásra, de az üzleti modellt vagy a cégértéket befolyásoló következménye ennek aligha lehet.

Ha valami jó, nagyra nő – de a technológiai fejlődés és a piac szállítja a kihívókat

Azt gondolom, hogy mindenképpen helyes, ha a domináns helyzetű vállalatok erőfölénnyel való visszaélését a hatóságok korlátozzák. Ugyanakkor az

AZ ORGANIKUS FEJLŐDÉSSEL, NAGYON JÓ TERMÉKEKKEL ELÉRT DOMINÁNS POZÍCIÓK KIALAKULÁSÁT A HATÓSÁGOK MEGAKADÁLYOZNI SZERINTEM NEM TUDJÁK.

De ez talán nem is szükséges. A Microsoft 90-es években elért dominanciáját sem a hatóságok törték meg. Jött az internet és jöttek az okostelefonok, a Microsoft nem tudott gyorsan és helyesen reagálni, és gigászi méretű versenytársak nőttek ki a semmiből alig néhány év alatt. A 70-es és 80-as években az IBM ellen 13 évig folyt trösztellenes vizsgálat, mígnem a világ elkezdte ontani magából az IBM PC másolatokat, és a vizsgálat lényegében okafogyottá vált. Az IBM később saját magát darabolta fel, mert azt követelte meg az átalakult piac és a piaci verseny.

Az Instagram gyors térhódítása a bizonyíték arra, hogy ma sem kikezdhetetlenek a monopóliumnak látszó szolgáltatások – pl. a Facebook – pozíciói sem. A technológia és a piac változása folyamatosan szállítani fogja a kihívókat a jövőben is.


Ajánló

picture

Volt a Nokia, és jött az iPhone. Volt az email, és jött a Slack.

Olvasási idő: 5 p
Az idei év egyik legizgalmasabb tőzsdei bevezetése egy olyan kommunikációs platformé, ami már eddig is alapvetően változtatta meg használói emailezési és kommunikációs szokásait. A Microsoft is csatába indult ellene, de a Slack továbbra is többszörözni készül árbevételét, ami a következő egy évben már egymilliárd dollár lehet.
picture

Az adat az új olaj, a Facebook az új Exxon

Olvasási idő: 2 p
2011-ben hat országot képviselt a világ 10 legértékesebb cége, melyek közül öt olajtársaság volt. A mai listán csak az USA és Kína maradt, 8-2-es arányban, az első öt cég, illetve az első nyolcból hét techvállalat. A nyolc évvel ezelőtti toplistáról csak az akkori listavezető, az Exxon értéke férne bele mai top 10-be.
picture

Az adat ára – botrányosan keres sokat a Facebook

Olvasási idő: 6 p
Botrányok ide, adatvédelmi aggályok oda, a Facebook felhasználói hatalmas pénzeket keresnek a cégnek.