Az adat az új olaj, a Facebook az új Exxon

Drámaian megváltozott a legértékesebb tőzsdei vállalatok top 10-es listája a nyolc, de még a négy évvel ezelőttihez képest is. Ami 2011-ben az olaj volt, az lett napjainkban az adat. Nyolc éve még az olajvállalatok uralkodtak, míg manapság a globális számítógépes platformok. A mostani toplistán már csak amerikai és kínai vállalatok vannak, szemben 2011-el, amikor még hat ország képviseltette magát.

picture

Négy vagy nyolc év nem túl hosszú idő. Felgyorsult világunkban azonban sok tekintetben alakult át gyökeresen a világrend mára 2011, de még 2015 óta is. Annak ellenére, hogy globálisan egy gazdasági növekedési cikluson belül vagyunk, a világ 10 legértékesebb tőzsdei vállalatának dicsőséglistája drámaian lecserélődött mára 2011-hez, de még 2015-höz képest is. A 2011-es év első negyedévének végén a top 10 tőzsdei vállalat a világon így festett (a piaci kapitalizáció milliárd USA dollárban szerepel minden ábrán):

Ez egy igazi nemzetközi kavalkád. Hat ország (USA, Kína, Brazília, Nagy Britannia, Ausztrália és Hollandia) képviseltette magát a nyolc évvel ezelőtti listán. Uralkodik még a fekete arany öt nagy olajtársasággal és még a világ legnagyobb nyersanyagcégeként a BHP is szerepet kapott 2011-ben. Ekkoriban még 107 dollár fizettek egy hordó olajért (WTI), míg a mostani ár 62 dollár. (A Facebook a megelőző 12 hónapban (2010 Q2-2011 Q1) 2,4 milliárd dollár árbevételre tett szert, míg most (2018 Q2 -2019 Q1) ez a szám 59 milliárd dollár). A maradék négy helyen két kínai bankóriás és két amerikai technológiai cég osztozott meg testvériesen.

Eltelt négy év és a 2015. március 31-i lista az alábbi képet mutatta:

A 2011-es hat országból maradt három. Az USA és Kína legnagyobb vállalatai mellől eltűnt a világ többi része, kivéve a mutatóban a tízedik helyen lévő svájci gyógyszergyártót. Öt tag maradt 2011-ből. Az Apple dominanciáját jól mutatja, hogy négy évvel ezelőtt többet ért a cég, mint a második és a harmadik helyezett együtt. Az öt olaj és egy nyersanyagcégből maradt kettő. Az első ötből már három technológiai vállalat.

Ezek után eljött az ideje annak, hogy rápillantsunk a 2019. május 15-i záróárak mellett kialakuló szép új technológiai világra:

Négy év alatt „keletkezett” még három, az Apple tőkepiaci értékével teljesen egyenrangú technológiai cég (Microsoft, Amazon, Google). Kapaszkodik az 500 milliárd dollár körüli értékével még a Facebook, az Alibaba és a Tencent. Mindhármuk mostani piaci kapitalizációja elég lett volna 2015-ben a második helyre. Az első öt cég, illetve az első nyolcból hét techvállalat. Már csak két ország maradt, az USA és Kína. A 2015-ös listáról öt vállalat, míg 2011-ből mindössze kettő (az Apple és a Microsoft) tudta a legnagyobb tíz között megőrizni a helyét.

Érdemes egy kicsit eljátszani még a számokkal:

  • Míg 2011 és 2015 között a top 10 összesített piaci kapitalizációja csak 32%-kal nőtt (3.552 milliárd USD vs. 2.697 milliárd USD) addig az S&P 500 56%-kal emelkedett. Ez akkor még csökkentette a legértékesebb tíz vállalatra jutó vagyoni koncentrációt. Szemben ezzel 2019 és 2015 között a top 10 összesített tőkepiaci értéke 75%-kal növekedett (6.228 milliárd USD vs. 3.552 milliárd USD), mialatt az S&P 500 index feleennyit, 38%-ot emelkedett. Ez nagyon komoly fokozódása a vagyoni koncentrációnak.
  • Az Apple piaci kapitalizációja a tegnapi nap és 2015. március 31. között 33%-kal nőtt. Mindeközben a részvényárfolyam 65%-kal emelkedett (osztalékfizetéssel is korrigálva). Ennyit jelent a vállalati sajátrészvény vásárlás (közel 20%-kal csökkent a részvényszám négy év alatt).
  • A Microsoft-Amazon-Apple-Google négyes mostani 3.576 milliárdos aggregált értéke magasabb, mint a 2015-ös top 10 összesített 3.552 milliárdos kapitalizációja.
  • Ma a Facebook – ötödikként a listán – többet ér, mint 2011-ben – nem számítva a top 3 vállalatot – bármelyik két cég egyesített értéke.

Látva a fenti ábrákat nem kell csodálkoznunk azon, hogy napjaink kereskedelmi háborúja az USA és Kína között folyik a technológiai innovációk csatamezején.

Jelen blogbejegyzés a szerző magányvéleményét tükrözi, ami nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.