Trump tényleg nagyon keresztbe tehet a magyar gazdaságnak

picture

A világ összes országa közül Magyarországé a harmadik, az amerikai autóimportnak legjobban kitett gazdaság – derül ki a Bloomberg összesítéséből. A hírügynökség azt vizsgálta, hogy az egyes országok GDP-jében mekkora részt fenyegetnek a különböző kereskedelmi kockázatok, így az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a brexit, illetve az USA által lebegtetett, kifejezetten az autószektort érintő védővámok. Utóbbiak hatása a magyar gazdaságra világviszonylatban is kiemelten jelentős lehet: az amerikai piacra kerülő kocsik gyártása 1,7 százalékot jelent a magyar GDP-ben, ez az arány pedig magasabb olyan autóipari gigászokénál, mint Japán vagy Németország.

A térképet böngészve könnyebben érthetővé válik, miért rándul görcsbe már csak a Trump által a semmiből bedobott kereskedelmi háború szó hallatára is több ország vezetőjének gyomra. A globalizáció bizony ezt is jelenti világunkban, a beszállítói láncok országhatárokon átnyúló szövevényes hálózatának köszönhetően minden mindenre hatással van. És bár a szalagcímeket olvasva úgy tűnhet, hogy a kereskedelmi háború kockázata alapvetően az Egyesült Államok, Németország és Kína gazdaságát érintik, nem szabad megfeledkezni az őket kiszolgáló, nekik beszállító többi országról sem.

picture

Kinek jó a kereskedelmi háború?

Tényleg könnyebb ma az európai vagy kínai cégeknek az USA piacára exportálni, mint fordítva, az USA szándékai érthetőek, ha Trump módszerei erősen megkérdőjelezhetőek is.

Trump a kereskedelmi háború kirobbantásakor nyíltan beleszállt az autóiparba, a szektoron belül kiemelten az európai gyártókba. Sérelmei között említette, hogy a német prémium autógyártók üzemeket építenek az USA-val szomszédos Mexikóban vagy Kanadában, hogy onnan lássák el az amerikai piacot. Ezek után talán nem is meglepő, hogy Mexikót és Kanadát igencsak nehéz helyzetbe hozta az amerikai elnök, hiszen Mexikónak 4 százalék, míg Kanada GDP-jének 1,6 százalékát teszi ki az USA-ba történő autóexportból származó bevétel. De az USA nem csak nekik fontos piac. A kereskedelmi háború a japán GDP 1,1 százalékát fenyegeti (a legnagyobb japán gyártó, a Toyota egyik kiemelt piaca is az USA), Dél Korea esetében még ennél is nagyobb a kitettség, a GDP 1,9 százalékát adja az amerikai piac.

Az arányok nyilván nem pusztán az exportált autók darabszámán és az így realizált összegek nagyságán, hanem azon is jelentősen múlnak, hogy az adott országok gazdasága milyen fejlettségi szinten áll és a GDP mekkora részét adja az autóipar – ez lehet a magyarázata Mexikó toronymagas első helyének is.

Magyarországról is egyértelműen elmondható azonban, hogy  exportorientált, nyitott gazdaság vagyunk, melyben az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapott az autó ipar. Több nagy világmárka hozott hozzánk összeszerelő üzemet, gyártó csarnokot, fejlesztő központot. Ezen cégek kiszolgálását sok kisebb hazai beszállító is segíti. Itthon készül többek között az Audi Q3 és a a Mercedes CLA modell is, melyek az amerikai piacon is jól fogynak.

picture

A BMW és a magyar GDP

A cseh és szlovák autóexport is magasabb arányt képvisel a GDP-ben, mint a magyar. A BMW új, debreceni gyárával sem változik az autóipari kitettség sorrendje a V4-es országok között.

Ugyanakkor a Bloomberg összeállításából az is látszik, hogy az egyéb fenyegetettségek is jelentősen érintik a magyar gazdaságot: a világon mindössze négy ország van, ahol a kitettség mértéke a GDP 5 százalékánál magasabb (Egyesült Királyság, Norvégia, Málta, Írország), de ezek esetében a vizsgált kockázatok közül (brexit, USA-Kína kereskedelmi háború, autószektort  érintő védővámok) a brexit-hatás a döntő. Magyarország ezen összevetésben a szintén kevesebb, mint tíz országot számláló második bolyba került, melyek esetében az összesített kitettség mértéke a GDP 4-5 százaléka között van.

Feltehetően Donald Trump és Xi Jinping érdeke is azt kívánja meg, hogy sikeresen záruljanak az egyeztetések és legyen megállapodás. Azonban, ha porszem kerül a gépezetbe, ha nem sikerül megállapodni, akkor bizony a világgazdaság lassulása, vagy akár egyes országok recesszióba kerülése lehet a vége a politikai csatározásoknak.

(Címlapkép: Mercedes CLA az USA-ban, Jason Lawrence / Flickr)


Ajánló

picture

Hogyan tárgyal egy New York-i ingatlanvállalkozó?

Olvasási idő: 4 p
A kereskedelmi háború komoly recessziós kockázati tényezővé vált. Trump keményen akar tárgyalni, de közben mindenki megsérül – Magyarország sem kivétel.
picture

A földrajz fogságában

Olvasási idő: 4 p
Számít hová születik egy nemzet? Létezik földrajzi predesztináció? Tim Marshall könyve meggyőző példákon keresztül mutatja be, hogy igen, miközben a világban zajló számos aktuális konfliktus és a politikusi logika mögötti földrajzi hátteret és magyarázatot ismerteti.
picture

Az autógyártók a legjobbat várják és a legrosszabbra készülnek a Brexit kapcsán

Olvasási idő: 2 p
A miénkhez hasonló cégeknek nem segít a tervezésben a Brexit körüli bizonytalanság – kommentálta a Nissan friss döntését: mégsem az angliai üzemben készül majd egy európai piacra szánt új modell. Az autóipar nemcsak a gyártásból vonulhat vissza, az értékesítési számok is esnek Angliában.