25 év: A politika megkerülhetetlen szereplő lett a piacon

Hiába volt kevesebb információ, rosszabb technológia és hozzáférés, a tőkepiac valójában már a 90-es években is globális volt. A politikai események, a politikai szereplők üzeneteinek jelentősége azonban alapvetően változott meg: a politikai hatása a gazdasági ciklusokhoz mérhető szintre nőtt, egy elnöki twitter-bejegyzés piacokat mozgat.

picture

(Ez a cikk először Concorde Iránytű magazinjának a cég 25 éves jubileumi különszámában jelent meg.)

„Megnézem az árfolyamokat a teletexten”: szinte hihetetlennek tűnik, de a Concorde indulásának időszakában a befektetői információszerzés egyik forrását a Magyar Televízió ma már rendkívül elavultnak számító technológiai megoldása jelentette. 15 perces késleltetéssel remekül lehetett nézni az árakat, így azután a brókerrel való telefonos kommunikáció szerepe különösen felértékelődött.

Amikor még a legtöbben csak másnap látták az árfolyamokat

A bő két évtizeddel ezelőtti időszak a magyar tőkepiac kezdeti stádiumát jelentette. A vállalatértékelés és a fundamentális elemzés még csak szárnyait bontogatta, a piaci mechanizmusok kezdetlegessége, a technológiai segédeszközök és persze a még internet nélküli világ teljesen más, a mai befektető számára teljesen kőkorszaki környezetet jelentett. Nem érkeztek alertek a mobiltelefonokra, és nem lehetett azonnal minden instrumentum árát real-time követni sem. Az egyszerű befektetőnek az árfolyamokat, valamint a hazai és nemzetközi tőzsdei híreket a gazdasági napi sajtóból lehetett követni – másnap.

A globális információáramlás ennek megfelelően sokkal lassabb volt, komoly értéke volt egy Reuters terminálnak – a ilyet például a Váci utcai tőzsdeteremben lehetett látni, a nyolcvanas évek közepén Amerikában elindult Bloomberg-ről pedig csak legendákat lehetett hallani, élőben még senki nem látta.

De a globalizáció már átlépett a küszöbön

A technológiai fejletlenség azonban nem jelentette azt, hogy a befektetők rövidesen ne tapasztalták volna meg a már akkor is globalizálódó tőkepiac pozitív és negatív hatásait. 1996-ban például az amerikai Motorola – amely jelentőségében akkor a mai Apple-hez hasonlított –  profit-warningja okozott komoly eladási hullámot a részvénypiacokon: ennek hatására a BUX értéke is több mint 10 százalékkal csökkent, miközben sokan döbbentek néztek, hogy miért is történik mindez? Ez azonban csak az előszele volt az igazi első globális sokknak, az 1997-es ázsiai válságnak.

Számos hazai befektető ekkor ismerte meg az olyan egzotikus devizák nevét, mint a maláj ringgit vagy az indonéz rúpia, pláne ekkor kezdte el először figyelni, hogy a magyar piac nyitásakor esett-e ezek árfolyama, illetve szakadt-e ismét a hongkongi tőzsdeindex? Ha igen, akkor Budapesten sem lehetett sok jóra számítani.

Ezt tetézte 1997 novemberében a japán Yamaichi Securities – a Lehman Brotherst bő tíz évvel megelőző – akkor brutálisnak számító, 24 milliárd dolláros csődje, melynek hatására Budapesten is limittel estek az árak, sok határidős spekuláns pedig elégette tőkéjének jelentős részét.

BRUTÁLIS LECKE VOLT EZ ARRÓL, HOGY  A HAZAI RÉSZVÉNYPIAC MENNYIRE KITETT A GLOBÁLIS FOLYAMATOKNAK, MIKÖZBEN MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI REÁLGAZDASÁGI INTEGRÁCIÓJA A MAIHOZ KÉPEST ELHANYAGOLHATÓ VOLT.

Kevesen értették, hogy mi köze van egy japán brókercég csődjének vagy a thai ingatlanfejlesztők által japán jenben felvett hitelek bedőlésének a hazai részvények árfolyamához – de a tőkepiac már akkor is globális volt. A régióban relatíve likvidnek számító magyar részvényekből pedig könnyebben lehetett eladni, ráadásul  a fejlődő piacokon belül akkor még piaci súlyunk is jóval nagyobb volt, hiszen teljesen hiányoztak a befektetői palettáról például a kínai papírok.

Bár az orosz válság így már ilyen szempontból nem okozhatott meglepetést –  ráadásul itt még a reálgazdasági kapcsolat is felfedezhető volt -–, az árfolyamok azonban még durvábban omlottak össze. Számos tőkeáttételből finanszírozott részvénypozíció nullázódott le hirtelen, amely a piaci szereplők mindegyikének komoly  lecke volt.

A dotcom-lufit itt is fújták

Azonban a globális tőkepiac pozitív oldalát is megtapasztalhattuk nem sokkal később, miután az amerikai dotcom buborék Magyarországra is megérkezett. Az 1997 novemberében 730 forintos árfolyamon kibocsátott Magyar Telekom (akkor még Matáv) részvény árfolyama 2000 tavaszán már a csillagos eget verdeste, elérve a 2600 forintot is. Ez volt ugyanis “a” hazai technológiai papír, amely hűen lekövette a nemzetközi folyamatokat. Az árazásra is jellemző volt ez, miután a csúcson az éves várt nyereség majdnem negyvenszeresén forgott a részvény, az 1999-ben tényleg megugró profitnövekedést hosszú távra kivetítették a befektetők. A földetérés is az amerikaihoz hasonlóan történt, bő egy évvel később, 2001 augusztusában már ismét a kibocsátási áron, 730 forinton kereskedtek a papírral.

A technológiai részvények ugyan összeomlottak, de az internet forradalma azonban csak ekkor indult el igazán. Ezt követően került sor a hazai befektetők számára addig kínzóan nagy információs és technológiai szakadék bezárulására, melynek hatására az árfolyamok és információk a korábbinál sokkal gyorsabban váltak elérhetővé. A 2008-as Lehman-csődöt  és az ezt követő nagy gazdasági visszaesést már real-time módon lehetett lekereskedni, miközben a hazai és a globális hírek is szinte másodpercenkénti piacmozgató hatással bírtek.

MA PEDIG MÁR DONALD TRUMP KORÁBBI NEW-YORK-I INGATLANVÁLLALKOZÓ, JELENLEG AMERIKAI ELNÖK TWITTER-ÜZENETEIT IS KÖVETHETIK A BEFEKTETŐK – ÉS EZT ÉRDEMES IS MEGTENNIÜK, HISZEN PIACI HATÁSUK TAGADHATATLAN.  

Ha különbséget keresünk a 20 évvel ezelőtti időszakhoz képest, akkor talán pont ez, a politikai üzenetek és események drasztikusan megnőtt piaci hatása emelhető ki. A korábbinál sokkal hangsúlyosabban megjelennek ezek a befektetői gondolkodásban:  görög válság, olasz válság, Brexit, szankció számtalan országgal szemben, USA-Kína kereskedelmi háború és amerikai politikai kommunikáció – a lista szinte végtelen. Míg korábban a gazdasági ciklusok tőkepiaci hatása elsődleges volt, ma már a politikai konfliktusok is felzárkóztak ezek mellé, és a folyamatokat nézve ez így is marad.

(Címlapkép: GDJ/Pixabay)