Tulipánhagyma-e a bitcoin?

A rögzített mennyiség akár a bitcoin vesztét is okozhatja, ez a rendszer Achilles-sarka, de ha el is tűnne, mindössze néhány milliárd dollár veszne oda, ami szúnyogcsípés a világgazdaságnak. A veszély ellenére a bitcoin működik mint pénz, és fontos, hogy pénzként, és ne befektetésként gondoljunk rá – az elmúlt év volatilitása az őrületé volt. A kriptopénzek világában folyamatos a fejlődés, születnek és születhetnek újabb és jobb megoldások, megvan az esély arra, hogy ezek közül valamelyik jól működjön.

picture

A hype elmúlt, az árfolyam harmadolódott, a híreket már vadászni kell róla, felmerülhet a kérdés, hogy érdekes lehet-e ez még bárkinek, de mivel meggyőződésem, hogy a kriptopénzek 2019-ben is hoznak majd izgalmakat, szerintem nem szabad sutba dobni a bitcoint.

A címben azzal a kérdéssel kezdtem, hogy a bitcoin is tulipánhagyma-e. Az, de ne szaladjunk egyből ennyire előre. Kezdjük egészen máshol, John Oliver definíciójával, mert ez a kedvencem. Márciusi összefoglalóját azzal kezdte, hogy

A BITCOIN MINDEN, AMIT NEM ÉRTÜNK A SZÁMÍTÓGÉPEKRŐL, ÖSSZEKEVERVE MINDENNEL, AMIT NEM ÉRTÜNK A PÉNZRŐL.

Hibátlan leírás. Nem állítom, hogy akár a számítógépekről, akár a pénzről mindent tudnék, az alábbiakban mégis megpróbálom kibogozni a szálakat vagy legalábbis azok egy részét.

A bitcoin pénz

A bitcoin pénz, mert pénz minden, amit emberek egy csoportja pénznek tekint. A definíción sokat lehet vitatkozni, de az élet évezredek óta felülírja ezeket a vitákat.

picture

Digitális aranyláz: a bitcoin és társai

Pénznek nem elég hatékony, aranytartaléknak nem elég szilárd, államok és piaci szakértők is ellentmondásosan fogadnak a jövőjéről.

A bitcoint támadók jelentős része szerint a bitcoint illegális üzletek lebonyolítása során használják széles körben. Ha valóban így van, akkor két eset lehetséges: vagy a fegyver- és drogkereskedők nagyon ostobák és nem kérnek pénzt az aknavetőért meg a kokainért, vagy a bitcoin pénz. Én személyesen egyetlen fegyver- és drogkereskedőt sem ismerek, de szerintem nem nagyon ostobák, azaz szerintem a bitcoin pénz.

De megközelíthetjük a kérdést másik oldalról is. Nem kell mindenkinek minden pénzt elfogadnia, attól még a pénz, az pénz. Ha bemegyek Józsihoz a pékségbe, hiába csapom a pultra a dolláromat, nem ad érte kenyeret. Akkor a dollár az nem pénz? Dehogynem. Bitcoinnal sem vásárolhatok bárhol, bármit, de vásárolhatok az Expedian repülőjegyet és szállást a világon bárhova, a Microsoftnál szoftvert, a KFC-ben csirkét (Kanadában), a Reedsnél ékszert, és a lista naponta bővül.

A bitcoin nem befektetés

Egy másik izgalmas és vitatott kérdés: befektetés-e a bitcoin? Ezt a kérdést valójában már az előző bekezdésben megválaszoltam: a bitcoin pénz, nem befektetés, nincs várható hozama, az árfolyamváltozására fogadni puszta spekuláció.

A bitcoin is lehet persze része egy befektetési portfoliónak, ahogy euró készpénzt vagy dollár készpénzt is tart a legtöbb befektető, de sosem mondanak olyat, hogy dollár készpénzbe vagy euró készpénzbe fektették a vagyonukat. Azért nem mondanak ilyet, mert nincs értelme ilyet mondani. Tartalékeszközként tartanak pénzt, arra várva, hogy ha találnak megfelelő befektetési lehetőséget, akkor a pénzt befektetik.

MIVEL A BITCOIN NEM BEFEKTETÉS, BEFEKTETÉSÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL TELJESEN FELESLEGES MEGPRÓBÁLNI BEÁRAZNI, NINCS ÉRTÉKE ÉS TERMÉSZETESEN PIACI KAPITALIZÁCIÓJA SINCS.

A bitcoinnak – mint más pénzeknek, a dollárnak és az eurónak is – árfolyama, illetve forgalomban lévő összértéke van. A forgalomban lévő összértéknek viszont a bitcoin esetében a bitcoin egyedi tulajdonságai miatt óriási jelentősége van, erre még visszatérek később.

Tulipánhagyma-őrület a bitcoinpiacon

Azt állítottam, hogy a bitcoin ugyan nem befektetés, de az árfolyamváltozására spekulálni azért lehet. Na de ilyen volatilitás mellett? Miért is ne? Mindig mindenre lehet spekulálni.


De ami lényegesebb: azt gondolom, hogy

A BITCOIN ELMÚLT 12 HAVI VOLATILITÁSA NEM A BITCOIN VOLATILITÁSA VOLT, HANEM AZ ŐRÜLETÉ.

A sokak által használt összehasonlítás a tulipánhagyma-őrülettel tökéletesen helytálló abból a szempontból, hogy mindkét esetben pontosan ugyanannyi köze volt az őrületnek a termékhez: semmennyi. A tulipánhagyma köszöni szépen, jól van, pontosan azt a szerepet tölti be évszázadok óta, amire szánták: tulipán sarjad belőle. A tulipánhagyma nem pénzügyi befektetés, a tulipánhagyma-termesztők és kereskedők, na meg a tulipánárusok élnek és virulnak, de a tulipánkedvelőknek sincs okuk csüggedni. A tulipánhagyma nem volatilis termék, az őrület az.

Azt gondolom, hogy a bitcoinőrületben az elmúlt 12 hónapban a bitcoin mint pénz, szinte eltűnt a szemünk elől. Ráadásul az őrület során a bitcoinpiacon felelőtlenül szórt pénzek odavonzották a felelőtlen befektetőket megkopasztani vágyó keselyűket is, ami több szempontból is torzította az amúgy is messze nem tökéletes bitcoin-rendszert. De a bitcoin mint pénz, szerencsére nem szűnt meg létezni, és szerintem az őrület elmúltával van esély rá, hogy visszatérjen.

A bitcoin sajnos tényleg volatilis

Az előzőeket részben visszavonva el kell ismernem, hogy

A BITCOINNAK MINT PÉNZNEK, TERMÉSZETÉBŐL ADÓDÓAN IS MAGAS ÉS A JÖVŐBEN IS MAGAS LESZ A VOLATILITÁSA. MÁS PÉNZEKKEL ELLENTÉTBEN UGYANIS A BITCOIN MENNYISÉGE NEM VÁLTOZHAT, EZÉRT CSAK AZ ÁRFOLYAMÁN KERESZTÜL TUDJA KIEGYENLÍTENI A KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSÁT.

Ha a világnak több dollárra van szüksége – pl. azért mert a világ bármely pontján többen szeretnék dollárban bonyolítani a vásárlásaikat –, a bankok dollárhitelekkel megteremtik a szükséges többletmennyiséget. De ha a világnak több bitcoinra van szüksége, mert több valós vásárlási tranzakciót szeretnének bitcoinnal lebonyolítani, azaz több ember, az élet több területén használná a bitcoint fizetésre vagy felhalmozásra, senki nem tud több bitcoint piacra dobni. A bitcoin-univerzum csak úgy tud tágulni és igazodni a megnövekedett kereslethez, hogy emelkedik a bitcoin árfolyama. Csökkenő bitcoin-kereslet esetén pedig nem lehet hiteltörlesztéssel bitcoint kivonni a rendszerből (úgy, mint dollárt vagy eurót), csak a bitcoin csökkenő árfolyamán keresztül tud csökkeni a bitcoin-kínálat.

Árfolyambecslés: 10.000 dollár

Nézzük, mit jelentenek a fentiek a bitcoin árfolyamára nézve egészen konkrétan. 1.000 USD/bitcoin árfolyam mellett ezerszer annyi tranzakció bonyolítható le bitcoinnal, mint 1 USD/bitcoin árfolyam mellett. Ismét ezerszeresére növekvő tranzakcióigény kielégítésére pedig már 1.000.000 USD/bitcoin árfolyam mellett képes a bitcoin-rendszer (a pénz forgási sebessége, megtakarítási arányok és más tényezők változatlansága mellett).

Dollárból ma kb 15.000 milliárd dollár van forgalomban, de euró, jüan és más világpénzek is hasonló nagyságrendben forognak. Ha bárki azt feltételezi, hogy a bitcoin egyszer világszerte széles körben használt világpénz lesz, racionálisan azt is feltételezné, hogy bitcoinra is nagyságrendileg 15.000 milliárd dollár értékben lesz szükség. Kb 15 millió forgalomban lévő bitcoinnal számolva, ez pontosan 1 millió dolláros árfolyamot jelentene.

HA PEDIG 1% VALÓSZÍNŰSÉGET ADOK ANNAK, HOGY A BITCOIN VILÁGPÉNZ LESZ – ÉN EZZEL A FELTÉTELEZÉSSEL ÉLEK -, AKKOR EZZEL 10.000 DOLLÁRRA ÁRAZOM A BITCOINT.

(Ha úgy gondolkozunk, hogy amennyiben valami 50-50% valószinűséggel érhet 0Ft-ot vagy 10Ft-ot, akkor racionális döntes 5Ft-ot adni érte.)

A bitcoin Achilles-sarka

A bitcoin-kínálat teljes rugalmatlansága és az ebből adódó durva volatilitása szerintem a bitcoin leggyengébb pontja. Az energiazabáló működésre, a lassú tranzakcióidőkre, az elvesztett vagy ellopott pénztárcákra többezer fejlesztő keresi a megoldást nap mint nap, a bitcoin-rendszer ezeken a területeken képes lehet fejlődésre és a világpénzhez szükséges képességek kialakítására, de

A RÖGZÍTETT MENNYISÉG A VESZTÉT OKOZHATJA.

A kínálat rugalmassá tételére egyelőre nem látok megoldást a horizonton, de egy gondolatkísérlettel azért eljátszottam. Vad ötletnek tűnhet, de talán létezhet egyszer majd megoldás arra is, hogy a bitcoin-rendszer ugyanúgy kétszintű legyen, mint a modern bankrendszerek, ahol a központi jegybank által kibocsátott viszonylag fix mennyiségű jegybankpénz mellett annak sokszorosát elérő mennyiségű kereskedelmi banki pénzt teremtenek a keresekedelmi bankok a kereslet ingadozásához rugalmasan illeszkedő módon. Egy ilyen kétszintű bitcoin-bankrendszerben a maximálisan kibányászható 21 millió bitcoinon túl a kereslethez igazodva teremtődhetne további bitcoin-mennyiség – ezáltal stabilizálva a bitcoin árfolyamát. Egy ilyen megoldás létrejötte esetén a töbszörözött bitcoinmennyiség miatt a tizedére, 100.000 dollárra csökkenteném a bitcoin várható árfolyamát. Ugyanakkor viszont 10%-ra emelném a bitcoin világpénzzé válásának valószínűségét, azaz az árfolyambecslésem változatlan maradna.

És ha az egész csak illúzió?

De mi lesz akkor, ha mindez csak illúzió, és összedől a kriptoálom, megszűnik létezni minden kriptoeszköz, kriptopénz, token és coin? Mit veszít a világ az illúzión kívül? Azt gondolom, félnünk nem kell.

A KRIPTODEVIZA-ŐRÜLETBE BECSLÉSEK SZERINT MINDÖSSZE NÉHÁNY MILLIÁRD DOLLÁRT FEKTETETT EDDIG A VILÁG.

Ez az az összeg, ami eltűnne, nem pedig a több ezermilliárd dolláros, elméleti “piaci kapitalizációk”. Szúnyogcsípés a világgazdaságnak, komoly következményei aligha lesznek – a tranzakció közepén meghiúsult fegyver- és drogügyletek következményeivel nem számolva….

Úgyhogy szerintem egyelőre minden okunk megvan arra, hogy a kriptovilág fejlesztőinek drukkoljunk, hogy a beáramlott befektetésekből tartósan jól használható megoldások szülessenek. Abban nem vagyok biztos, hogy a bitcoin lesz a digitális világpénz és nem valamelyik másik megoldás lesz az – hiszen hetente jelent és jelenik meg újabb kihívója, amely valamely tulajdonságában fejlettebb, mint a bitcoin -, de abban biztos vagyok, hogy egyre jobb megoldások születnek, és hogy lesz köztük tartósan jól működő megoldás is. Megvan rá minden esély.

(Címlapkép: Pexels)