Félelem és reszketés a XXI. században

A fejlett világ szorong, és van is oka rá: klímaváltozástól kiberháborún át a terrorveszélyig elvontnak tűnő, de nagyon is valós jelenségek befolyásolhatják alapvető mértékben a hétköznapokat és a gazdasági folyamatokat is. Befektetési szempontból hiba lenne kivonulni a részvénypiacról és kimaradni a fejlett országokban láthatóan továbbra is erős gazdasági növekedésből, de a félelemre és bizonytalanságra adott egyik válasz a menekülőeszközök – például az arany vagy svájci frank – vásárlása lehet.

picture

Üzleti befektetésekről és beruházásokról, így tőzsdei befektetésekről sem lehet gondolkodni a társadalmi-politikai-gazdasági környezet értelmezése nélkül. Nem ugyanolyan szemmel nézek egy befektetési lehetőséget az USA-ban vagy Kínában, virágzó gazdaságban vagy recesszió idején, forradalom előtt, alatt vagy után. A fejlett világ a történelem legbékésebb periódusát éli korábban sosem látott jólétben, a 10 éve töretlenül menetelő tőzsdeindexek is ezt tükrözik. Nem úgy a napi hírek, melyek már évek óta nagyon-nagyon bizonytalan társadalmi-politikai-gazdasági egyensúlyról tudósítanak. Ezt a kettős helyzetet próbálom tőzsdei befektetői szemmel nézve értelmezni az alábbiakban.

2016 két legnagyobb politikai meglepetése, a Brexit-szavazás és Trump választási győzelme idején a közbeszéd valahogy így nézett ki:

Brexit-pártiak: Elegünk van a lengyel orvosokból, angol orvost akarunk!

EU-pártiak: De hát akkor csökkenni fog a GDP…

Brexit-pártiak: Nem érdekel a GDP, nem akarom, hogy brüsszeli bürokraták döntsenek rólam!

EU-pártiak: De hát akkor csökkenni fog a GDP…

Brexit-pártiak: Mondom, hogy nem érdekel a GDP, büszke angol akarok lenni!

EU-pártiak: De hát akkor csökkenni fog a GDP…

A Brexit körüli kommunikáció nagyjából azóta is ezen a színvonalon mozog. Az egyik oldal nem érti a másikat, a másik oldal nem szereti az egyiket.

De nem volt nagyon más Trump győzelme sem, az valahogy így nézett ki:

Clinton kérdése: Akartok-e rasszista, nőket molesztáló, korrupt elnököt?

Amerikai választók: Nem, dehogy!

Trump kérdése: Akartok-e rasszista, nőket molesztáló, korrupt elnököt, ha megvéd a terroristáktól, megvédi a munkahelyeket, és büszke amerikaivá tesz benneteket?

Amerikai választók: Ja, úgy jöhet.

Az USA-ban sem változott sok minden az elmúlt bő másfél évben: felháborodott értetlenkedés az egyik oldalon, pökhendi hazardírozás a másikon.

Miért, miért, miért?

Az elmúlt 5-10 évben a fejlett világ társadalmai látványosan keresik a fizikai és érzelmi biztonságot, és bármire szavaznak, ami ezt vagy ennek az illúzióját ígéri nekik. A választók úgy viselkednek, mint egy félős kiskölyök, akit nem érdekelnek a racionális magyarázatok, csak biztonságot szeretne. Valahogy. Bárhogy. Azonnal.

MINTHA MINDEN, GYÖNYÖRŰ SZÉP JÓLÉTI MUTATÓSZÁM ELLENÉRE AZT ÉREZNÉ A FEJLETT VILÁG, HOGY HÁBORÚBA SODRÓDOTT.

Mi lehet a jelenség mögött? Az elefánt ábrát most nem veszem elő, a fejlett világ középosztályának az elmúlt 20 évben történt relatív lemaradását – a fejlődő világ valamint a szupergazdagok relatív gazdagodását – sokan elemezték már az elmúlt években. Én a fejlett világ társadalmainak szorongásának és félelmének okait ennél többrétűnek látom, és a relatív gazdasági lemaradáson túl négy további tényezőt látok mögöttük. Ezek ugyan nagyon kis közvetlen hatással vannak csak a hétköznapjainkra, de bőven elegendőek egyfajta háborús érzethez, a szorongáshoz és félelemhez.

1. Kiber-világháború

Azt gondolom, hogy a kibertérben a harmadik világháború évek óta zajlik. Egyelőre senki nem nevezi annak, egyelőre kevés vérrel és relatíve kis károkozással jár, de nem nagyon tudom másképp nevezni azt, amikor amerikai kiberkatonák tízezrei harcolnak orosz kiberkatonák tízezreivel, kínai kiberkatonák tízezreivel, és még ki tudja hány hadsereg és magánhadsereg ki tudja mennyi kiberkatonáival.

SZÁZMILLIÓ EMBERT ÉRINTŐ ADATLOPÁSOKRÓL, KORMÁNYZATI INFRASTRUKTÚRÁKAT MEGBÉNÍTÓ TÁMADÁSOKRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓK ÉVEK ÓTA NAP MINT NAP JÖNNEK SZEMBE A HÍREKBEN.

2. Terror-világháború

Nem kérdés, hogy vesztett helyzetből és relatíve kevés kárt okozva csaptak és csapnak le a terroristák a fejlett világra, de az sem kérdés, hogy ez egy globális háború, amelynek a frontvonalai európai és amerikai nagyvárosok főterein és főutcáin, az orrunk előtt húzódnak. Statisztikailag nincs okunk félni, na de kit érdekel a statisztika, amíg azt érzed, hogy az orrod előtt a front?

3. Munkaerőpiaci világháború

Ha bárki számára nem vált volna egyértelművé már a kétezres években, hogy a munkaerőpiacon globális szinten versenyez mindenki mindenkivel, ez az elmúlt években nemcsak még nyilvánvalóbbá vált, de

A HÁBORÚBA IMMÁR A NAPI HÍREK SZINTJÉN IS BEKAPCSOLÓDOTT EGY ÚJ MUNKAERŐCSOPORT, A ROBOTOKÉ IS.

A kétezres évek amerikai lakossági hitelőrületének egyik kiváltó oka volt a globalizáció miatt bizonytalanná vált munkahelyek miatti kétségbeesés. Az amerikai társadalom a fenntarthatatlan jólét illúzióját felelőtlenül felvett hitelekből próbálta mégiscsak fenntartani. A hitelből vett illúzió összerogyott, a kétségbeesés megmaradt.

4. Éghajlatváltozás, és emiatt szélsőséges időjárás

A globális felmelegedés 1-2 fokos változását nehéz a hétköznapok szintjén értelmezni, de a rekorderejű hurrikánok, a rekordforró és rekordhideg napok szembejönnek minden nap a hírekben. Kevesek életét befolyásolják közvetlenül, de

SZÁZMILLIÓK ÉRZIK, HOGY KÉSZÜLNIÜK KELL VALAMI NAGYON-NAGYON KELLEMETLENRE.

Milyen hatással lehet mindez a gazdaságra és a tőzsdére?

A politikai következmények évek óta viszonylag jól láthatóak: megerősödtek a fizikai és érzelmi biztonságot ígérő, karakteres politikusok, és meggyengültek a csupán a gazdasági jólétre fókuszáló, a közösségteremtésben gyenge politikai szereplők.

A gazdasági következmények egyelőre leginkább csak erősen rövidtávú érdekek mentén hozott gazdaságpolitikai döntések formájában jelentek meg:

  • évek óta mindenki gyengítené a devizáját könnyen kommunikálható gazdasági előnyök érdekében,
  • önrendelkezési törekvések erősödnek meg nyilvánvaló gazdasági racionalitások ellenében, és
  • sok évtizedes globális kereskedelmi megállapodások kerülnek süllyesztőbe vagy legalábbis a süllyesztő szélére.

A bizonytalanabbá vált környezetnek biztosan lesz negatív gazdasági hatása, azonban a továbbra is lendületes gazdasági ciklusnak, valamint egy-egy erőszakos, de valójában racionális lépésnek is köszönhetően lehet, hogy a hatások csak évek múlva jelentkeznek.

A viszonylag lassan megjelenő negatív gazdasági következmények miatt szerintem befektetőként jelenleg hiba lenne kivonulni a részvénypiacról és kimaradni a fejlett országokban láthatóan továbbra is erős gazdasági növekedésből. Ugyanakkor a kiszámíthatatlan időzítéssel, de szinte biztosan érkező kisebb-nagyobb krízisek miatt szerintem

ÉRDEMES MÁR MA IS MAGAS ARÁNYBAN TARTANI A PORTFÓLIÓBAN MENEKÜLŐESZKÖZÖKET.

Ilyen eszköznek ma az aranyat, a bitcoint és a svájci frankot tartom. Az aranyat és a svájci frankot talán nem kell magyaráznom, de fontos, hogy vannak olyan sajátosságaik, melyek miatt ezek sem kockázatmentes eszközök. A bitcoin viszont meglepő lehet ebben a listában és ebben az összefüggésben, de meggyőződésem, hogy egy jól használható digitális világpénz – a bitcoin létrejöttének ez az elsődleges célja – gazdasági és politikai ciklusokon átívelő sikerű eszköz lehet, ami jól jöhet a bajban is.


Ajánló

picture

Digitális aranyláz: a bitcoin és társai

Olvasási idő: 9 p
Pénznek nem elég hatékony, aranytartaléknak nem elég szilárd, államok és piaci szakértők is ellentmondásosan fogadnak a jövőjéről.
picture

2018 - egy nagy pénzügyi kísérlet végére ért a világ

Olvasási idő: 10 p
Kitart az optimizmus még idén is, vagy pedig már minden túl drága és elkerülhetetlen a korrekció?
picture

Miért Soros nevet a végén?

Olvasási idő: 8 p
Magyarország a 2010-es években messze nem elégséges stabilizáció és növekedés eredményeként felélte és feléli a jövőbeli fejlődést finanszírozni és megalapozni hivatott forrásainak jó részét.