Közel se olcsó a magyar áram
Régiós összehasonlításban a középmezőny drágábbik részén kullog a magyar áram ára. Bár egy ország árampiacára a teljes régió keresleti-kínálati törvényei hatnak, mégis érthető, hogy mivel az áram nagy mennyiségben nehezen tárolható, a határon átnyúló felhasználás ott jelentősebb ahol az infrastruktúra már megfelelő minőségben ki van építve.
Ilyen például a német-cseh árampiac, a két ország összekötöttsége miatt az árak nagyságrendileg nem is térnek el egymástól. Ezzel szemben a közös piactól sokkal jobban elszigetelt Romániában magasabb az áram ára: egy MWh árfolyama eléri akár a 46 eurót is, ezzel mind a magyar, mind a lengyel piacot túlszárnyalja – 7 illetve 13 százalékkal.
A régiós árampiacok integrálódásán és egyben liberalizálásán kívül a másik fő befolyásoló tényező, amely meghatározza egymáshoz képest az árakat, a termelés összetétele. A megújuló termelő eszközök, mint például a szél- illetve vízerőművek egységköltsége 1-5 euró/MWh között szóródik, így komoly kiszorítóhatással rendelkeznek az ennél lényegesen drágább gázos erőművekhez képest. Lengyelországban a termelés szinte teljes mértékben a „koszos” termelőktől származik, ezért nem meglepő, hogy – import hiányában – itt is magasabb is az áram ára, mint a tisztább termelőkkel üzemelő piacokon.
Érdekes tendencia, hogy miközben a németek a nukleáris erőműveik leszerelésén dolgoznak, és a kieső termelést 2022-re teljes mértékben ellensúlyozzák megújuló forrásokkal (főként szélerőművekkel), addig a visegrádi országok mindegyike atomerőmű megépítésének tervével kacérkodik. Lengyelország esetében az atomerőmű részben tehermentesítené a veszteséges szenes erőműveket, így az áram egységköltsége is csökkenhetne.
Paks: pro és kontra
Egy technológiai forradalom közepén vagyunk, kockázatos arra fogadni, hogy nem sikerül.
Ugyanakkor egy ilyen beruházás még akkor is hatalmas költségekkel jár, ha nem fizetik túl kivitelezőket és a megtérülése is akár több évtized lehet. Emiatt nem lehet olyan energiatermelő vállalatot találni, aki piaci alapon atomerőművet szeretne építeni. Csehországban a többségben állami tulajdonú nukleáris erőművet üzemeltető tőzsdén jegyzett vállalat pont ezért nem is vállalata, hogy jelentős állami támogatás nélkül (adófizetők pénzéből) üzleti alapon megépítse az új erőművet és ezzel károsítsa a kisebbségi részvényeseit.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
