145 éve volt az első magyar tőzsdeválság

Agresszív hitelezés, alacsony kamatok, irreálisan magas telek- és ingatlanárak, majd egy nagy szereplő által indukált csőd után sorra dőlnek be a nagy hitelintézetek, kiszárad a bankközi piac és zuhannak a részvényárfolyamok. Ismerős? 2007-2009 joggal jut róla eszünkbe, pedig ez az 1873-as globális válság. Bár súlyosságában legtöbbször az 1929-33-as nagy válsághoz hasonlítják, valójában a 10 éves évfordulóját ünneplő 2008-as pénzügyi válság az, ami sokkal inkább emlékeztet a 145 évvel ezelőtti periódusra. Az 1873-as  Magyarországot sem hagyta érintetlenül, a magyar tőzsde ezzel az eseménnyel szenvedte el történetének első tőzsdei krachját.

Előbb minden szép volt: konjunktúra, jelzáloghitelezés, cégalapítási boom

Nagy reményekkel indult a magyar tőzsde 1864-ben, 17 részvénnyel, 1 jelzáloglevéllel, 9 váltóval és 11 idegen pénznemmel (a képen a tőzsde első, 1864-1873 közötti székháza, a Lánchíd pesti hídfőjénél álló Lloyd-palota). Volt is kereslet, volt is mit bevezetni, főleg a banki kibocsátások örvendtek nagy népszerűségnek az ipari vállalatok mellett.

Ehhez nagyban hozzájárult az erős konjunktúra, 1867-68-ban rekordtermést takarítottak be az országban, ami továbbfűtötte a pozitív hangulatot. Ezen felül a magyar állam támogatta a jelzáloghitelezést is, 1856-ban az Osztrák Nemzeti Bank erre külön osztályt hozott létre. Porosz és francia mintára az ország igyekezett minél több beruházást megvalósítani (pl. vasúti építkezések) idegen tőke felhasználásával, miközben a középosztály is sokkal könnyebben és olcsóbban jutott hitelhez, mint addig bármikor.

Minden adott volt, hogy elkapkodják a banki és más kibocsátásokat, a piac pedig tett is ezért,

A KRACH ELŐTTI IDŐSZAKBAN ÖSSZESEN 522 HITELINTÉZETET ÉS 170 IPARI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOT ALAPÍTOTTAK.

A cégalapítási láz, vagy német kifejezéssel Gründerzeit Magyarországot is elérte. 1872-ben, a csúcson 565 részvénytársaság alapszabályát fogadta el a pénzügyminisztérium, amiből 550 cég pénzintézet volt. Ezek többsége azonban már nem érte meg a tényleges tőzsdei bevezetést.

A krach előtt: amerikai búza, német korlátozás és lakáshitel-buborék

Az óriási optimizmus természetesen nem Magyarországtól jött, mindenhol a világon élvezték az ipari forradalom pozitív hatásait, építkezések, városfejlesztések, vasúti beruházások indultak (természetesen hitelből), miközben a közép-európai régió prosperitását a Nagy-Britanniába történő nagymértékű export is segítette.

Mindez azonban gyakorlatilag megszűnt, miután az olcsó amerikai búza elárasztotta a brit piacot, feleslegessé téve az európai és orosz muníciót, ez volt a válság egyik fő okozója, de ugyanígy az ezüst árának zuhanása is nagyban hozzájárult a válsághoz. Utóbbi a németekhez köthető, akik már nem fogadták el az ezüstöt, mint fizetőeszközt, csak az aranyat. Mindez a pénzkínálat szűküléséhez is vezetett.

A tőzsdei összeomlás a bécsi tőzsdén kezdődött

1873 MÁJUSÁBAN, AZ ADDIGRA MÁR JELENTŐSEN FELFÚJÓDOTT LAKÁS-ÉS HITELBUBORÉK EURÓPÁBAN SZÉPEN KIPUKKADT, NEHÉZ HELYZETBE HOZVA A HELYI BANKOKAT,

akik az elmúlt években viszont Amerikában is egyre nagyobb beruházásokban vettek részt. Így a tengerentúlon is leálltak a projektek, miközben a bankok egymás között is egyre bizalmatlanabbak voltak, félve a partnerkockázattól, egyre drágábban adtak egymásnak is hitelt (bankközi finanszírozást). Ez vezetett az egyik legnagyobb amerikai és német bank, a Jay Cook & Company és a Vereinsbank csődjéhez, ami súlyosbította a krízishelyzet terjedését. Az 1873-as válság csaknem egy évtizedig vágta vissza a növekedést, bár a válság végét egyes publikációk szerint 1879-ig tartott, más írások 1896-ig datálják.

Magyarország a viharban – a GDP 4-5 százalékának megfelelő esés

Kis nyitott gazdaságként, mint ahogy a jóból, úgy a rosszból sem maradt ki Magyarország, egyre másra jöttek a bankcsődök, visszaesett a termelés miközben a tőkepiac is megfeneklett. Jól mutatja az árfolyamesés nagyságát, hogy

1873-BAN A TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK ESETÉBEN 55 MILLIÓ FORINT VOLT AZ ÁRFOLYAMVESZTESÉG, AMI NAGYRÉSZT A BANKPAPÍROK SZÁMLÁJÁRA ÍRHATÓ.

Ez megegyezik az akkori magyar államháztartás teljes hiányával, a GDP kb. 4-5 százalékával. Az esés mértéke közvetlenül visszahatott a bankokra, ugyanis az összeomlást megelőző időszakban az úgynevezett kosztüzletek során a hitelintézetek kölcsönt nyújtottak értékpapírok megvásárlására (az értékpapírok értékének 90-95%-ra is), gyakorlatilag ők vették meg az értékpapírt, amit későbbi időpontban vett vissza tőle az ügyfél, díj ellenében. A tőzsdei összeomlás után a bankok mérlegében emiatt még nagyobb lyuk tátongott.

A recesszió enyhüléséhez 1879-ig kellett várni, amit nagyban elősegített az osztrák külföldi tőkebeáramlás, illetve a malomipar nem szenvedett törést a válság alatti időszakban sem. Minden visszatért a normál kerékvágásba, újra növekedési pályára állt az ország.

A történelem ismétli önmagát?

A fentiek alapján egyszer már igen, ugyanakkor minden válság némileg más, a különböző globális politikai és gazdasági környezet miatt. A következő válságnál, bármikor is jön el, az alacsony kamatok, illetve azok megszűnése bizonyosan benne lesz a kiváltó okok között, hasonlóan 1873-hoz. Agresszív lakossági és vállalati hitelezésről azonban most nincs szó, legalábbis a fejlett országokban, de néhány fejlődő gazdaságban, mint például Törökországban ez jelenthet problémát. Eközben az olcsó pénz a részvénypiacok felé terelte a befektetőket, ami szintén okozhat még kellemetlen meglepetést. Egy biztos: ha lesz válság, lesz tőzsdei krach is, mindegy milyen évszámot írunk majd.

(Címlapfotó: az 1824-ben épült Lloyd-palota a Lánchíd pesti hídfőjénél, 1854, Manda)

Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.