Meddig nőhetnek Magyarországon a bérek?

Örülhetnek a munkavállalók, több mint tíz százalékkal nőttek itthon a bérek tavaly, és ez a trend idén folytatódik. A bérköltség növekedése a gépesítés irányába hajtja a nagyokat, a kisvállalkozásoknál pedig a nehezen kigazdálkodható bérek és az ezzel összefüggő munkaerőhiány már a versenyképesség rovására vezet. A bérköltségek emelkedését pedig a végén az inflációval fizetjük meg.

picture

(Ez a cikk eredetileg a Concorde Iránytű magazin 2018. májusi számában jelent meg.)

A 2017-ben tapasztalt dinamikus, gyakran kétszámjegyű hazai béremelkedés után idén ismét terítékre került, hogy elengedhetetlen a további bérrendezés bizonyos szektorokban. Míg 2016-ban 263 ezer forint volt a havi bruttó átlagkereset, addig 2017-ben ez már 297 ezer forint volt, ami 12,8 százalékos növekedést jelent – mutatja a KSH statisztikája.

ÖRÜLHATNEK A MUNKAVÁLLALÓK, MERT HA NEM IS KÉTSZÁMJEGYŰ, DE ÁTLAGOSAN 7-8 SZÁZALÉKOS BÉREMELKEDÉSSEL LEHET SZÁMOLNI 2018-BAN IS. 

A növekvő foglalkoztatás, a munkaerő kínálati szűkösség egyes szektorokban már azt jelenti, hogy nemcsak az üres pozíciókat nehéz betölteni, de a meglévő munkaerőállományt is egyre nehezebb megtartani, tovább nő a verseny a munkaerőért. A minimálbér nyolc, és a garantált bérminimum 12 százalékkal történő emelése is a bérek növekedését segíti. A dolgozók örülhetnek, hiszen ők ennek a folyamatnak a nyertesei, a fizetésük 2017 után várhatóan 2018-ban is tovább nőhet. Arányaiban a legnagyobb béremelést az alacsony keresetűek kapják majd, de a magasabb szaktudást igénylő ágazatokban dolgozók sem maradnak ki a bérrendezésből. Az ország keleti felében, ahol alacsonyabbak voltak a bérek vagy évek óta elmaradt a béremelés, ott akár 20-30 százalékos bérrendezés is jöhet idén.

A cégeknek a nyitott pozíciók betöltése, a munkaerő megtartása költségnövekedéssel jár. Ez egyes szektorokban a következő években 10-20 százalékkal is növelheti a bérköltséget. A munkaerőhiány nem csak idehaza, globálisan is kiemelt kérdés. Érinti a kisvállalkozásokat, csak úgy, mint a nagy, több ezer főt foglalkoztató vállalatokat.

A nagyvállalat szenved, mert nála egy 10 százalékos fluktuáció éves szinten akár 500-1000 fő felvételét, integrációját, betanítását is jelentheti, miközben nem ritkán a vállalati kultúra is felhígul. Nem meglepő, hogy egyre több cég gondolkozik az egyes munkafolyamatok automatizálásán. Persze programozót, fejlesztőmérnököt sem könnyű most találni, de a versenyelőny megtartásához elengedhetetlen.

A BÉRNÖVEKEDÉS RONTJA A PROFITABILITÁST, ÍGY AZ ALACSONYABB TERMELÉKENYSÉGŰ MUNKAFOLYAMATOK ÉS A BÉRNÖVEKEDÉS A GÉPESÍTÉS IRÁNYÁBA HAJTJA A CÉGEKET,

ami végső soron javuló hatékonyságot is hozhat. Az autóiparban nem ritka, hogy az új beruházások már csak fele élőmunkaerővel kerülnek megvalósításra az 5-10 évvel ezelőtti projektekhez képest.

A nagyvállalati bérfeszültségeket jól mutatta a tavalyi 6 napos sztrájk is a VW szlovák gyárában, ahol a szakszervezet 16 százalékos béremelést követelt, melyből végül három ütemben, összesen több mint 13 százalékos emelést kaptak a dolgozók. A környező országokban is tapasztalható bérfeszültség a hazai munkások bérét is emelheti az autószektorban, így a győri Audi vagy a kecskeméti Mercedes gyár alkalmazottai és ezen gyárak beszállítói fizetésére is hatással lehet egy ilyen bejelentés. A bérfeszültség nem csak az autógyártókat érinti, itt vannak például a légitársaságok is. A Wizz Air diszkont légitársaság vezérigazgatója év elején a 3. negyedéves eredmények értékelésekor kiemelte, hogy a cég kiadási között jelentős mértékben, 28 százalékkal nőtt a bérköltség, melyet leginkább a pilóták fizetésének emelkedése okozott.

A kisvállalkozások helyzete még nehezebb

A kisvállalkozás érzi a bérfeszültséget, próbálja tartani a versenyt, de várhatóan ez a szektor lesz a legnehezebb helyzetben. A humánerőforrás-igényes kiskereskedelem nyomás alá kerülhet, itt a termelés csökkenése, a versenyképesség romlása várható. Ha a cég úgy dönt, hogy nem emeli az alkalmazottai béreit, akkor ennek az lehet a kifutása, hogy adott esetben alacsonyabban kvalifikált emberekkel kell feltöltenie a pozíciókat, akik még hajlandók ezért az alacsonyabb bérért dolgozni. Nem meglepő módon, ez a döntés a termelékenység rovására mehet, a szakma felhígulását jelentheti, a szolgáltatás minőségének romlásához vezethet.

A kisboltok a bérversenyt, a munkaerőhiányt és a garantált bérminimum emelést már csak nehezen vagy lassan egyáltalán nem fogják tudni kigazdálkodni. Itt a LIDL kavarta fel legutóbb az amúgy is feszült piacot, miután bejelentette, hogy a fizikai munkavállalók, bolti dolgozók bére már a bruttó 300 ezer forintot, míg az üzletvezetők havi fizetése már a 700 ezer forintot is meghaladhatja.

EZZEL A KIS BOLTOK KERÜLTEK NEHÉZ HELYZETBE, MERT AHOL NEM ELÉG TŐKEERŐS A TULAJDONOSI KÖR VAGY ALACSONYABB A TERMELÉKENYSÉG,

ott az idei év már gondokat okozhat, melyet a járulékcsökkenés sem tud teljesen kompenzálni.

Aki az elmúlt 2-3 évben próbált építkezni vagy akár csak kisebb munkákra keresett szakembert, az pontosan tudja, hogy milyen nehéz ma kőművest vagy akár vízszerelőt találni. A nagyobb beruházások szinte teljesen elvonták a szabad kapacitásokat és lassan már rendelkezésre állási díjat is fizetni kell nekik, mert ha nem tudjuk időben odaadni a munkát a vállalkozónak, akkor a szabad kapacitásra azonnal lecsapnak mások és megint hónapokkal csúszik az építkezés vagy újra heteket várhatunk egy kisebb munka elvégzésére. Egy építési vállalkozó elmondása szerint az építkezésen a biztonsági őr már nem is az alapanyagokra vigyáz elsősorban, hanem a munkásokra, hogy ne csábíthassák át őket más építkezésekre.

Ki fizeti valójában a nap végén a növekvő béreket?

Az igazi kérdés az, hogy a vállalkozások hogyan fogják kigazdálkodni a béremelkedés okozta többletköltséget. A prémium termékek magasabb profit marzzsal kerülnek a boltok polcaira, ezen árucikkek gyártói talán könnyebben elviselik vagy be tudják építeni a bérnövekményt árakba, de valószínűbb, hogy a magasabb bérköltség a nap végén drágulást hoz majd. Áremelkedés lehet a sarki kisboltban, emelkedhet a repülőjegyek ára vagy az is elképzelhető, hogy az autógyártók legújabb modelljei lesznek drágábbak a kifutó modellekhez képest. Nem meglepő módon ahol bérnövekedés és munkaerő koncentráció tapasztalható, ott a növekvő kereslet hatására az albérleti árak is emelkedtek.

A kérdés az, hogy a bérek tudnak-e az általános mértékű infláció felett növekedni, azaz reál értelemben többet visznek-e haza a dolgozók. Ezt pedig mindenki maga fogja érezni a kasszánál a nap végén.